Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-19 / 91. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 19. Külföld 5 Az ukrán válságban érintett hatalmak megállapodtak a konfliktus rendezési tervében - továbbra is lőnek Kelet-Ukrajnában Csökkent a katonai konfliktus veszélye Egy kupica vodka és folytatódhat az ellenállás. A kelet-ukrajnai Kramatorszk szakadárjai nem adják meg magukat. (TASR/AP) Kijev/Genf. Csütörtökön megállapodás született az ukrán válság megoldására összehívott genfi négyoldalú találkozón a feszültség enyhítését célzó konkrét lépésekről. Ettől függetlenül Donyeckben, Szlovjanszkban és Mariu- polban halálos áldozatokat követelő lövöldözések voltak. Putyin orosz elnök elismerte, a Krímben orosz katonák segítették a helyi szeparatistákat. MT1-ÖSSZE FOGLALÓ Megállapodás született az ukrán válság megoldására összehívott genfi négyoldalú találkozón a feszültség enyhítését célzó lépésekről csütörtökön. John Kerry amerikai, Szergej Lavrov orosz és Andrij Descsica ukrán külügyminiszter, valamint a Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a tanácskozás végén bejelentette, a négy fél megállapodott a béke és nyugalom megteremtését célzó menetrendben, s a genfi nyilatkozat néven elfogadott dokumentumban nemzeti párbeszéd azonnali megkezdésére szólítottak fel. „Megállapodtunk, hogy minden félnek tartózkodnia kell az erőszaktól, a provokatív cselekedetektől. Határozottan elítéljük a szélsőségesség, a rasszizmus és a vallási türelmetlenség, ideértve az antiszemitizmus minden megnyilvánulását” - mondta Lavrov, aki a válság megoldását célzó konkrét lépések között sorolta fel a törvénytelen fegyveres csoportosulások leszerelését, a törvénytelenül elfoglalt épületek és közterek kiürítését. Barack Obama amerikai elnök reménykeltőnek nevezte a genfi megállapodást, de kijelentette, hogy Washington és szövetségesei készek újabb szankciókat bevezetni, ha nem javul a helyzet. „Megvan a lehetőség, a kilátás arra, hogy a diplomácia enyhítheti a helyzetet” - hangoztatta az elnök, megjegyezve azonban, hogy a jelenlegi helyzetben semmiben sem lehet biztosra menni. „A kérdés most az, hogy (az oroszok) valóban felhasználják-e befolyásukat - amelyet eddig bomlasz- tásra használtak - arra, hogy valamennyire helyreállítsák a rendet ahhoz, hogy az ukránok meg tudjanak tartani egy választást és haladást érjenek el az általukjavasolt decentralizálási reformok terén” - tette hozzá. Ostrom Szlovjanszkban Ukrán kormánycsapatok péntekre virradóra megostromolták egyenruhás Moszkva- barát aktivisták egyik őrhelyét a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban, a lövöldözésben egy ember meghalt. A szeparatisták nem tágítanak, semmibe veszik azt a megállapodást, amelyet Oroszország kötött csütörtökön az Egyesült Államokkal és az EU- val. Putyin orosz elnök kijelentette, az ukrán kormánycsapatoknak is be kell szüntetniük az erőszakot. Donyecki szakadá- rok azt közölték, nem hagyják el az általuk elfoglalt kormányépületet, dacolva a kijevi hatóságokkal, és kockáztatva a genfi nemzetközi megállapodást. Olekszandr Gnyezgyilov, a Donyecki Népköztársaság szóvivője kijelentette: csoportja csak akkor hajlandó kiüríteni a kormányépületet a városban, ha az „illegális” kijevi kormány is távozik a parlamentből. Közben az ukrán határőrség nem engedi beutazni az országba a 16 és 60 év közötti orosz állampolgárokat, attól tartva, hogy erősíthetnék a Moszkva-barát erőket. Kijev a genfi egyezségre hivatkozva átmenetileg leállította hadjáratát a lázadó kelet-ukrajnai régiókban. Automata gépkarabélyokkal felfegyverzett oroszbarát sza- kadárok elfoglaltak egy tévé- tornyot csütörtökön a Donyeck megyei Szlovjanszkban. A fegyveresek behatolása óta nincs kapcsolat a televíziós átjátszóállomás munkatársaival. Ebből a tévétoronyból sugározzák a rádiós és televíziós adásokat Szlovjanszkon kívül a környező településekre, Kra- matorszkba, Horlivkába és Makiivkába is, azaz Donyeck megye északi részében, ahol a leginkább feszült a helyzet. Áldozatok Mariupolban Három oroszbarát aktivista meghalt és 13 megsebesült szerda este a dél-ukrajnai Mariupol város belügyi laktanyájánál, amelyet nagy tömeg támadott meg - közölte Arszen Avakov ukrán belügyminiszter. Az Azovi-tenger északi partján fekvő 450 ezres város laktanyájához mintegy ötszáz álarcos oroszbarát aktivista érkezett, és körbevette a laktanyát. Molo- tov-koktélokat dobáltak a kaszárnya területére, amire válaszul bentről lövések dördültek és tűzpárbaj alakult ki. A tűzpárbajban 3 oroszbarát aktivista meghalt, további 13 megsebesült. Fegyveres oroszbarát szeparatisták a múlt hét vége óta legalább tíz kelet-ukrajnai városban foglaltak el rendőrségi és más középületeket. Putyin színt vallott Vlagyimir Putyin orosz elnök egy csütörtöki tévéműsorban először ismerte el nyíltan az orosz katonai részvételt a Krím félsziget Ukrajnától való elcsato- lásában, a kelet-ukrajnai történésekkel kapcsolatban pedig azt mondta: „igazán reméli”, hogy nem kell élnie az orosz fegyveres erők ukrajnai bevetésére kapott parlamenti felhatalmazásával. A Közvetlen kapcsolat című élő tévéműsorban, amelyben oroszok és néhány külföldi - gondosan megválogatott - kérdéseire válaszolt, azt is közölte, hogy szerinte a jelenlegi kelet-ukrajnai feszültségekre Ukrajnán belül kell megoldást találni. Putyin a krími eseményekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „az önkéntesek háta mögött korrekt módon, de határozottan és professzionálisan cselekedtek az orosz katonák”. Emellett azt állította, hogy Oroszország nem tervezte a Krím félsziget bekebelezését, de „az orosz nyelvű lakosságot fenyegető valódi veszélyek indították arra, hogy cselekedjen”. Azt is elismerte, hogy a Krím elcsatolásáról „részben a NATO bővítésének veszélye”, Ukrajnának a szervezethez csatlakozása miatt született döntés Moszkvában. „Voltak ilyen gondolataink, hogy ha nem teszünk semmit, akkor (a nyugati államok) erőszakkal bevonják Ukrajnát a NATO-ba” - mondta az orosz államfő. Bár egy másik kérdésre válaszolva azért azt is leszögezte, hogy Oroszország amúgy nem tart a NATO-tól. Oroszok Kelet-Ukrajnában Kijevnek „vitathatatlan bizonyítékai” vannak arra, hogy orosz katonák tartózkodnak Kelet-Ukrajnában, az ukrán vezetés hamarosan nyilvánosságra is hozza azokat - jelentette ki Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök. Újságíróknak nyilatkozva kijelentette, az egész világ tudja, hogy Ukrajna keleti megyéiben jelen van az orosz hadsereg. „Egyetlen ember van a világon, aki még hiszi, hogy nincsenek orosz katonák Kelet- Ukrajnában, ez pedig Vlagyimir Putyin” - mondta az ukrán kormányfő. Jacenyuk kijelentette, hogy „Putyinnak olyan területekre fáj a foga, amelyek sohasem voltak az övéi”. „Ne meséljen arról, hogy mi egy nép vagyunk. Az orosz nép és mi, ukránok különbözünk egymástól, Ön pedig harckocsikkal és automata fegyverekkel akar bennünket erővel megszerezni” - szögezte le Jacenyuk. A miniszterelnök meggyőződése szerint Putyin eleve azzal a céllal erősítette meg országa hadseregét, hogy elfoglalja Ukrajnát. Az ukrán médiában Putyin kijelentései közül azt emelték ki, hogy az orosz elnök meglebegtette, Moszkva nem fogja elismerni a május 25-i ukrajnai elnökválasztás eredményét. Az is komoly visszhangot kapott, hogy az elnök Ukrajna egyes délkeleti megyéire vonatkozóan a cári időkben használatos Novo- rosszija, azaz Új-Oroszország elnevezést emlegette. Az 1762 és 1796 között uralkodott H. Katalin cárnő idején kebelezte be Oroszország Úkrajna délkeleti részét, amely ezután kapta a Novorosszija elnevezést. Feloszlatják azt az egységet, a felelős katonákat pedig hadbíróság elé állítják, aldk letették a fegyvert szerdán a kelet-ukrajnai Kramatorszk városánál a szeparatisták előtt - jelentette be Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök: ,A 25. dnyipropet- rovszki légideszant dandárt - amelynek katonái gyáván viselkedtek, és hagyták, hogy a szeparatisták lefegyverezzék őket - feloszlatják, és a felelőseket bíróság elé állítják”. Az ukrán védelmi tárca szerint a fegyveres erők 15 páncélozott deszant harcjárművé a teljes legénységgel együtt azért adta fel a továbbhaladást és fordult vissza, hogy megkíméljék a civileket. Összefogott a Nyugat. John Kerry amerikai külgyminiszter és Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője Genfben. (TASR/AP) Fejpénz orosz ügynökök elfogásáért Dnyipropetrovszk. Tetemes összegű pénzt ajánlott fel Igor Kolomoszkij, az ukrajnai Dnyipropetrovszk dúsgazdag kormányzója csütörtökön azoknak, aldk az ukrán hatóságok kezére juttatják az ország keleti részén tevékenykedő orosz ügynököket. Minden egyes elfogott és a biztonsági erőknek átadott ügynök után 10 ezer dolláros, míg az elfoglalt kormányépületek felszabadításáért 200 ezer dolláros jutalmat ígért a milliárdos. A fegyverek és gránátvetők leadásáért továbbijutalom üti a beszolgáltatok markát. (MTI) A genfi megállapodás sarokpontjai Genf. Az ukrán válság megoldására összehívott genfi négyoldalú találkozón csütörtökön megállapodás született az ÜSA, Oroszország, Ukrajna és az EU között a feszültség enyhítését célzó konkrét lépésekről. Az aláírók felhívással fordulnak a konfliktusban érintett minden ukrajnai félhez, hogy mondjanak le az erőszakról, megfélemlítésről és provokációkról. Elítélik a szélsőségesség, rasszizmus és vallási türelmetlenség, ezen belül az antiszemitizmus minden formáját. Az aláírók követelik az összes illegális fegyveres csoport lefegyverzését. Ki kell üríteni minden megszállt épületet, utcát és teret. Azok a tiltakozók, akik leadják fegyvereiket, és kiürítik az általuk megszállt épületeket, amnesztiában részesülnek, kivéve a súlyos bűncselekményeket elkövetőket. Megállapodtak, hogy az EBESZ megfigyelői missziójának támogatnia kell az ukrán hatóságokat a megállapodás megvalósításában. (MTI) ■KH3E0CHÍ Bouteflika a régi-új elnök Algír. Nem túl nagy meglepetésre a hivatalban levő, súlyos beteg Abdela- ziz Bouteflika nyerte a csütörtökön megrendezett, zavargásoktól sem mentes algériai elnökválasztást (hatan indultak a posztért). A hatvanas évekbeli, franciák elleni függetlenségi háború egyik ikonjának számító Bouteflika győzelméhez nem férhetett kétség, hiszen az államapparátus, a hadsereg és a titkosszolgálat mögötte állt. Ám a fiatal átlag- életkorú lakosság egyre kevésbé bízik a fennálló hatalomban. 2009-ben még 75%-ban adták meg a részvételi arányt, ezúttal már csak 51,7% járult az urnákhoz. Eredetileg az algériai alkotmány csak két mandátumot garantált a mindenkori elnöknek, 2008-ban azonban úgy módosították az alaptörvényt, hogy az államfő korlátlan ideig gyakorolhassa a hatalmat. (NSzava) Trócsányi lesz az új miniszter Párizs. Martonyi János külügyminiszter párizsi látogatásán elárulta, ki lesz a harmadik Orbán-kormány igazságügyi minisztere. Martonyi egy diplomáciai találkozón mutatta be az új kormány tagjaként Trócsányi László nagykövetet. A leendő kormány tagjainak névsora eddig csak sajtótalálgatások tárgya volt. Csupán néhány miniszter esetében lehetett következtetni Orbán Viktor szándékaira korábbi megjegyzései alapján. Az új igazságügyi tárca létrehozásáról és az élére kiválasztott személyről azonban Orbán eddig egyáltalán nem beszélt nyilvánosan. Az új kabinet beiktatása május végére várható, Orbán ugyanis szabadságra ment. (Index) Kész Bajnaiék EP-listája Budapest. Bajnai Gordon vezeti az Együtt-PM európai parlamenti listáját, de megerősítette, nem fog EP-képviselőként dolgozni. A listán másodikként, valójában első kijutóként Jávor Benedek, az Együtt-PM társelnöke szerepel. A listán szerepel Szelényi Zsuzsa, Krasztev Péter irodalomtörténész, aki korábban a pozsonyi Magyar Kulturális Intézetet vezette, és Balázs Péter volt külügyminiszter. A Nemzeti Választási Bizottság két párt listáját kapta kézhez: az MSZP-ét Szanyi Tibor vezeti, a Fideszét Pelczné Gáli Ildikó. (MTI)
