Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-17 / 90. szám, csütörtök
8 Vélemény és háttér - hirdetés ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 17. www.ujszo.com LOVESZAROK Tettek kövessék a szavakat! Az Európai Bizottság egy hónapja fogadta el azt a cselekvési tervet, amely az uniós tagok jogállamiságát esetleg fenyegető veszélyek kezelésére szolgál. Elnézve egyes európai kormányfők „küldetéstudatát” és a rend- szerellenes pártok megerősödését Európa-szerte, bizony, szükség van egy uniós szintű korai figyelmeztető eszközre. Elvégre a jogállamiság uniós érték, amit óvni kell, és megvédésének módozatát nem'árt egyértelműen tisztázni, rögzíteni. Ez a felvázolt keret volna az a régóta igényelt eszköz, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy a tagállamok demokratikus deficitjével dacoljon. Hasznos lett volna hasonló kezdeményezéssel előrukkolni már 2010 előtt is, amikor Szlovákiában Mečiar és Slota hatékony segítségével tombolt az alpári ficóiz- mus. De hát jobb későn, mint soha: az EB megbízatási idejének lejárta előtt megpróbálta pótolni a mulasztást. Amiből, sajnos, van több is, de ezekkel már csak a májusi EP-választásokat követően lehet foglalkozni. Semmi nem indokolja ugyanis, hogy ne lehetne például tető alá hozni a nemzeti kisebbség- védelmi stratégiák európai keretrendszerét is. Az őshonos kisebbségek nagy száma és a helyzetükkel való visszaélések gyakorisága (főleg a közép-kelet-európai országokban) megkövetelne egy uniós szintű ellenőrző mechanizmust, amely rendszeresen számon kérné a tagállamokon a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesülését. Ezért is elfogadhatatlan, hogy az EB alig fél esztendeje elutasította a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója által benyújtott, kisebbségvédelmi keretrendszer kialakítására irányuló európai polgári kezdeményezést. Még a 2009 végétől hatályos Lisszaboni Szerződés is rögzíti a nemzeti kisebbségek jogait mint jogállami követelményt. Ráadásul az Európai Unió minden csatlakozni kívánó országon számon kéri a kisebbségek helyzetét, tehát képmutatás azzal érvelnie az EB-nek, hogy a kisebbségvédelem nem uniós jogkör. Hiszen akkor milyen alapon kéri ezt számon az uniós tagjelöltektől? A kérdés megnyugtató rendezése az lenne, ha az unió „kormányaként” elkönyvelt Bizottság egy kalap alá venné a jogállamiság és az őshonos kisebbségek védelmének kérdéskörét, és egy következetes mechanizmust építene ki ezek meg- szüárdítására és következetes betartatására. Az emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok tisztelete: ezek azok az uniós alapértékek, melyeket a Lisszaboni Szerződés is rögzít. Ideje tenni azért, hogy ezek a fennkölt értékek ne a szavak szintjén rekedjenek meg. És ez nem csupán az emberi jogok tiszteletben tartására érvényes, hanem a regionális különbségek csökkentésére is. Simon Zsolt, a Híd EP-kép- viselőjelöltje HUSVET „Megérzik a fényt a gyökerek” TARR FERDINAND (TAS R/AP-felvétel) A gyökerek nem érzékelik fényt. A gyökerek arra valók, hogy mélyre ereszkedjenek és a lehető legtöbb nedvességet szívják magukba, ellátva a törzset, a virágot, a majdani gyümölcsöket. Pilinszky János mégis azt mondja, hogy a húsvét csodájában a gyökerek is megérzik a fényt (Harmadnapon). Jézus kereszthalála és feltámadása így a gyökeres változások ünnepe. Nagypéntek történelmi tény. Az, hogy Jézus a kereszten szenved és meghal a Golgota hegyén, nyilván élő adásba került volna a legnagyobb csatornákon is. Tudományosan is bizonyítható, orvosilag is leírható, pszichológiailag is kielemezhető, ami Jézussal a kereszten történt. Korabeli történetírók is említik. Hús- vétvasárnap ezzel szemben le- fényképezheteden, abszurd valóság. Az a tény, hogy Jézus legyőzte a halált és feltámadt, nem megörökíthető földi eszközökkel. Az a tartalom, amit Isten megmutatott Fia feltámadásában, nem fért volna el a legjobb fényképezőgép legnagyobb memóriájában sem. Minden tudománynál és minden racionálisnál nagyobbat tett az Úr. Popper Péter írja, mikor a tudomány és a racionalitás mai zsákutcájáról beszél: „Hittünk az értelem megváltó hatalmában, a tudományban mint új Messiásban, aki eltünteti egyéni és kollektív nyomorúságainkat. Mellette megpróbáltuk megőrizni az egyre inkább gyönyörű mesévé váló Bibliánkat, legendává halványult hitünket, vagy legalábbis a karácsonyfánkat az ajándékok és a jó vacsora - bocsánat, a szeretet szót akartam mondani - nevében.... De ér-e valamit is az emberi élet legalább a vallásos önátadás lehetősége nélkül? Atitok, arejtély,amiszti- kum megsejthetósége nélkül?” Az evangéliumok egy világos vonal mentén vezetnek bennünket, mikor a rejtélybe, a misztikumba akarnak beavatni. Igazi „gyógykönyvek” gyanakvóknak, csalódottaknak, megszégyenített és elnyomott, vallásukban, nemzetükben és nyelvükben erősen asszimilálódó embereknek. Nem legendákat szőnek Jézus életéről, hanem be akarnak avatni az élet, a megújulás titkába. Három lépésben a következőketmondjákel: 1. Vádolnak a fények Az a péntek Jeruzsálemben amolyan gúnyosan-szomorú ünnep volt. A zsidó családok pászkavacsorára ültek le, és megemlékeztek az egyiptomi szabadulásról. Jézus is hasonlóképpen tett tanítványaival, bár szavaival átértelmezte annak az ünnepi asztalnak a lényegét. Majd elkezdődnek vele és tanítványaival a gúnyos és szomorú dolgok. Júdás harminc ezüstpénzért, Mesterében csalódva, elárulja. Péter, a Kőszikla fogad- kozik, hogy követi akár a halálba is, de még azon az éjszakán háromszor is megtagadja. A tanítványok mindezt látva félelmükben szertefutnak. Jézus egyedül, áll Pilátus elé, aki egy „hirtelen jött” népszavazás ötletétől vezérelve nem a Messiásnak, hanem Barabbásnak, a szabadságharcosnak ad amnesztiát. Kit vádolnak a húsvéti fények? Azokat, akik pénzben mérik a hitüket. Akik kitartónak, szikla-embereknek mondják magukat, de mindig kiderül, hogy elesettek. Akik nem jól mérik fel az igazságot, és csak politizálnak, szolgálat nélkül. Mindannyiunkat, akik szabadságharcosok akarunk lenni - evangélium nélkül. 2. Megszűnik az átok Hitvallásunk egyetlen szóban örökíti meg Jézus életét: „szenvedett”. Ez a szó olyan, mint egy tömörített fájl, amit jól kell kibontani, hogy jól értsük. Jézus élete nem szenvedéstörténet. Az evangéliumok úgy beszélnek Róla, mint az életet, az ünnepet szerető emberről. Vakok, bénák, bűnösök, megszállottak barátja volt. Nem önelégült, világtól elfordult, önmagában meditáló szentként élte meg küldetését, hanem az élet kihívásaira kínált gyógymódot és megoldásokat. Élete nem a szenvedésben elté- kozolt, hanem a lehető leggazdagabb, teljesen emberi és emberileg teljes élet volt. Ismerte a nincstelen és a gazdag emberek problémáit és kísértéseit is, és tudta, hogy az embernek van egy végső ellensége: a halál. Ezért a halált is vállalta, a halál átkát is. A Bibliában ugyanis a kereszthalál átok, nem áldás. Jézus mégis áldássá tette az ősi átkot, a bűnt és a halált. 3. Zendülnek a fények Harmadnapra feltámadt. Isten azon a harmadik napon legyőzte a halált. Credo quia absurdum! -mondja erre Tertuli- anus egyházatya Jézus feltámadásán elmélkedve a 3. évszázad derekán. Hiszem, mert abszurd. Hiszek, mert képtelenség. Lehetetlen és képtelenség, hogy gyökeres változást hozzon az életünkbe egy üres sír. Pedig éppen az üres sír üzenete, hogy „nincsen itt, hanem feltámadt”, ez hozta vissza újra az életbe a tanítványokat. A sorsuk, a hitük, a meggyőződésük gyökereibe hatolt a Feltámadott Jézus fénye. Nem az eszük diktált nekik, hogy ez abszurd. Megérezték, hogy semmit sem ér az élet a személyes önátadás nélkül. Megérezték: ha gyökereikben, az életük alapvető dolgaiban Isten fénye ragyog, akkor munkájukban, szolgálatukban, hazájukban, nyelvükben és minden útjukban is Jézus Krisztus virágai és szép termő ágai lehetnek. A szerző református lelkész Többet olcsóbban! Most rendelje meg egy évre az Új Szót! A megrendelőt megajándékozzuk: Gyümölcsszárító •f • Gyümölcsök, zöldségek és fűszerek szárításához • 5 egymásra rakott feltét • Nagy szárító felület *O £ c 3 :0 E + O S E w <u 2 ce O CD N £ 'QJ O '03 N cn C cd £ OJ QJ QJ Qj * CD £ ^ru “< >N c '03 '03 NI-= '03 O