Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-17 / 90. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 17. Kultúra 9 Legismertebb művei a szlovák-magyar határvidéken játszódnak, ő teremtette meg Palánkot Elhunyt Ladislav Ballek 73 éves korában elhunyt Ladislav Ballek prózaíró. A jelenkori szlovák irodalom azon képviselői közé tartozott, akiknek írásai a magyar olvasókat is megszólították. Legismertebb művei - A segéd, Akácok, Posta délen - a „szlovák délen” játszódnak, s a 20. század közepének történelméből merítik témájukat; Ballek helyezte el a szlovák irodalom térképén Palánkot, a képzeletbeli dél-szlovákiai határvárost (a valóságban Ipolyság, ahol az író felnőtt). ÖSSZEFOGLALÓ Hősei egyéni konfliktusaik mellett történelmi és társadalmi sérelmek hordozói, személyiségüket a folyamatos határ- változások, politikai és társadalmi mozgások alakították, illetve deformálták. Ballek érdeme, hogy olyan arcot tudott adni ezeknek a figuráknak, amely alapvető dolgokat árul el - történelmileg és egzisztenciálisan - az emberi boldogság és méltóság lényegéről. Világképét, társadalom- és történelem- szemléletét, a szlovák-magyar együttélésről megrajzolt képét lehetett vitatni, annyi azonban bizonyos: írásai elgondolkodtató tükröt tartottak a többségnek és a kisebbségnek egyaránt. „Balleket a huszadik század második felének legjelentősebb írói között tartja számon a szlovák irodalomkritika. Legjelentősebb művei a szlovák délviLadislav Ballek (1941-2014) dékkel foglalkoznak, következetesen a romantika korára jellemző egyoldalú nemzeti ártatlanság szemszögéből. Az igazság iránti szenvedélyes szerelmét is ez determinálta - emlékezett vissza a kedden elhunyt íróra Szigeti László, a Kalligram Könyvkiadó vezetője. - Rendszerváltás utáni munkáit a Kalligram szlovák szerkesztősége gondozta, sokszor megjelent a kiadónkban, jó barátok lettünk. Nemcsak a prózáját, hanem publicisztikáját és diplomata munkásságát is a szlovák-magyar megbékélés elérhetőségének hite fűtötte.” Műveivel nem csak az olvasók találkozhattak. A háború utáni Palánk történeteit egy kisfiú szemszögéből elmesélő Posta délen (Južná pošta) elbeszéléseiből 1987-ben Stanislav (TAS R-f e I véte I) ♦ Ladislav Ballek 1941. április 2-án született. Első írásai a hatvanas évek végén jelentek meg. Rövid ideig tanított, majd szerkesztőként, újságíróként dolgozott. ♦ 1977-től a kulturális minisztérium irodalmi osztályát vezette, később a Szlovák Irodalmi Alap és a Szlovák írószövetség vezetőjeként tevékenykedett. ♦ 1992 és 1994 között az SDĽ színeiben szerzett parlamenti képviselői helyet. 2001 és 2008 között Szlovákia prágai nagykövete volt. Párnický forgatott nagy sikerű filmet Jiŕí Bartoškával, Magda Vášáryovával és Peter Zeman- nal a főszerepben. A segéd (Pomocník) 1981-es filmváltozatát Zoroslav Záhon rendezte (a segédet Koncz Gábor alakította). A regény színpadi változatát több színház is színre vitte- a Komáromi Jókai Színház 2011- ben mutatta be A hentessegéd címmel. A második világháború után vagyunk: Riečan mészárosnak és családjának - felkelő múltjára való tekintettel- az új állam kiutal egy mészárszéket a déli régióban, Palánkon. A bolttal együtt megörök- lik a régi segédet is. Volent Lančarič révén a család gyorsan elindul a meggazdagodás útján. Riečan nem igazán tud mit kezdeni a helyzettel, számára idegen a városi légkör, ragaszkodik a régimódi elveihez, felesége és lánya azonban gyorsan alkalmazkodik. Ám ahogy gyarapodik a Riečan család vagyona, úgy mennek tönkre végérvényesen az emberi kapcsolatok. S nemcsak a család alakul át, hanem az egész háború utáni társadalom megváltozik. A komáromi előadást a szerző fia, Rastislav Ballek rendezte. „Eleinte tartottunk attól, miként fogadják ezt az érzékeny témát a nézők, nem tűnik-e majd Komáromban provokációnak. Ehhez képest a darab az utóbbi évek egyik legnagyobb sikere volt, a szakma és a közönség is szerette, a fiatalok pedig különösen jól fogadták - meséli Varga Emese, a színház dramaturgja. - Rastislav Ballek apokaliptikus, víziószerű, szinte szürreális előadást rendezett. Nem a politikára hegyezte ki a mondanivalót, hanem arra, hogyan darálja be a kisembert a történelem.” (TASR, as) Petrik Szilárd János mester szerepében (Szaszák György felvétele) Ma este Márai-bemutató a Thália Színházban A kassai polgárok Kassán KOCSIS EDINA Kassa. Márai Sándor A kassai polgárok című művét mutatják be ma este a Thália Színházban. Több mint hét évtized után először kerül a darab az írót megihlető város színpadára. „Színházunk Márai Sándor ikonikus és ezer szállal a városhoz kötődő művének bemutatásával, egy régi adósság törlesztésével fejezi be a Kassa Európa kulturális fővárosa 2013 rendezvénysorozatát. A programok lényeges eleme volt a Márai-kultusz éltetése, ezért is nagyon fontos, hogy a Thália Színház, mint szellemi műhely előálljon egy Márai-olvasattal” - emelte ki Forgács Miklós dramaturg. A bemutató egyben a közelgő jubileumi évad bevezető rendezvénye. A darabot Beke Sándor rendezte, akit egyebek mellett azért kért fel a színház vezetése erre a munkára, mert jövőre lesz negyvenöt éve, hogy lelkes csapatával megalapította a Thália Színházat. Beke Sándor közel negyed évszázad után tér vissza ehhez a darabhoz, amelyet 1992-ben Komáromban rendezett meg. Leginkább a magánszféra érzékeny feltérképezése, a bonyolult kapcsolati hálók boncolgatása, az izzó szenvedélyek megrajzolása, az emberi lélek mélységeibe való alászállás foglalkoztatja. A kassai polgárok egy valódi magyar klasszikus. Bár a dráma a kassai polgároknak a város függetlenségéért vívott harcáról szól, a rendező a szerelmes, lelkiismeretével, belső meggyőződésével és a korszellem parancsaival küzdő János mester (Petrik Szilárd), a kassai dóm kőfaragója történetére helyezi a hangsúlyt. Múzsát talált magának Genovévában (Dég- ner Lilla), közben Kassa veszélybe kerül, elveszítheti függetlenségét. János mesternek választania kell, megmarad-e teremtő művésznek, vagy felelősséget vállal a közösségért s lemond a szerelméről. Mindeközben Ágnes (Varga Lívia), János mester felesége szeretné megtartani a férjét, ám végül ő lesz a konfliktus áldozata. A kassai előadás létrehozásában az Egri Gárdonyi Színház is közreműködött: a díszlet és a jelmez előállítási költségeit fedezte. Húsvéti műsorok a magyar közmédiában AJANL0 Mel Gibson A passió című filmje holnap este tekinthető meg az M1-en (Képarchívum A kereszténység legnagyobb ünnepére a közmédia gazdag programkínálattal készül. Egyházi szertartások, dokumentumműsorok, filmek sora szerepel a palettán. Nagypénteken a református istentiszteletet a Kossuth Rádió a fehérgyarmati református templomból közvetíti (10.04). Este a tévében A passió című filmet láthatják a nézők. Mel Gibson alkotása a názáreti Jézus életének utolsó tizenkét óráját megrázó erővel és szép emberi momentumokkal jeleníti meg. A Megváltó szerepét Jim Caviezel, Máriáét Maia Morgenstern alakítja (Ml,23.00). Szombaton Á székely piarista című összeállításban a Kállay Emil nyugalmazott piarista tartományfőnökről készült portrét sugározza a Kossuth Rádió (13.07). A dokumentumműsor egy olyan embert mutat be, akinek az élete jól példázza, hogyan bánt a hatalom azokkal a papokkal és szerzetesekkel, akik hűek voltak hitükhöz és szolgálták a közösségüket. A gyermekek egész nap színvonalas mesekínálatból választhatnak. A Fölszállott a páva döntőjét a Duna közvetíti. A másodszor meghirdetett tehetségkutató vetélkedő döntőjében 10 produkciónak szurkolhatunk (Duna, Duna World 20.25). A húsvétvasárnapi evangélikus istentiszteletet az arnóti evangélikus templomból közvetíti a Kossuth Rádió (10.04). A római katolikus ünnepi szentmisét a közmédia a nyíregyházi Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyházból sugározza (Ml, 11.00). Délben Kapcsoljuk Rómát: Ferenc pápa a húsvéti üzenetét küldi „a városnak és a világnak” (Ml, Duna). A Názáreti Mária című olasznémet tévéfilmsorozat Jézus anyjának életét dolgozza fel. Az első rész Mária gyermekéveivel kezdődik. Felnőve megismerkedik Józseffel, a fiatal áccsal, aki szívesen összekötné életét a már gyermeket váró lánnyal (Duna 21.00, 2. rész másnap 21.25). Az esti főprogramban egy örökzöld szuperprodukciót, a Spartacust láthatjuk. A sztárokat felvonultató mozi főszereplője az egykori trák fejedelemből lett gladiátor, Spartacus (Kirk Douglas), aki felforgatta a római birodalmat (Ml, 21.40). Hétfőn a korán kelők megtekinthetik a „Imádságos harangozással” című dokumentum- fűmet. Az alkotás Petrás Máriát mutatja be. A kerámiaművész és népdalénekes Moldvában született, művészetére nagy hatással volt a csángók mélyen vallásos világa (Ml, 6.15). (MTVA) RÖVIDEN Grendel Lajos szlovák irodalmi díja Vágsellye. Idén Grendel Lajos kapta a Ján Johanides-díjat. A modern szlovák próza jelentős képviselőjéről elnevezett elismerést évente ítéli oda a szakmai zsűri két kategóriában. Grendel Lajos Távol a szerelem című kisregényéért kapta meg a díjat, amely magyarul 2012-ben jelent meg a Kalligramnál. A művet Karol Wlachovsky fordította szlovákra Láska na diaľku címmel. A főhős ötven év múlva szembesül apja halálának valódi körülményeivel, és egy kamaszkori, beteljesületlen szerelem is talányként marad benne. Akisregény az érték- vesztést visszafordíthatatlan folyamatként jeleníti meg. A Ján Johanides-díjat eddig két alkalommal osztották ki, 2010-ben Stanislav Rakús, 2012-ben Dušan Dušek vette át. Az idei díjazottat Dana Hučková, Vladimír Petrik és Peter Michalovič választotta ki. A 35 év alatti szerzők közül Ján Púček bemutatkozó regényét (Kameň v kameni) díjazták, (juk) Hazai magyar esélyesek Pozsony. A Szlovák Televíziós és Filmakadémia még március végén nyilvánosságra hozta a 2014-es Nap a hálóban (Slnko v sieti) nemzeti filmdíjra jelölt alkotások és alkotók listáját, illetve névsorát. Tegnap azt is bejelentették, hogy a testület elnöksége az idei életműdíjat Dušan Hanák rendezőnek, valamint Dušan Dušek forgatókönyvírónak ítélte oda. Dušan Hanák műhelyében olyan, mára Idasszikussá vált alkotások születtek, mint a 322, az Egy régi világ képei vagy az Én szeretek, te szeretsz. Dušan Dušek több Hanák-film forgatókönyvének szerzője, de az ő nevéhez fűződik Martin Sulik Tájkép című filmjének forgatókönyve is. Az idei filmdíjra esélyes jelöltek között magyar művészek is vannak: Mokos Attila, Boráros Henrik és Gadus Erika. Az április 26-ai díjátadót az STV2 élőben közvetíti, (tb)
