Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-14 / 87. szám, hétfő
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 14. www.ujszo.com RÖVIDEN Exkluzív corvinakiállítás Budapest. A Mátyás király könyvtárából ellopott négy 15. századi díszkódex látható azon az exkluzív corvinakiállításon, amely április 23-án nyílik az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). Mindössze két hétig, május 6-ig tekintheti meg a közönség azt a négy corvinát, amelyeket a török hadak a 16. században elvittek Mátyás király könyvtárából, majd miután fejedelmek, főpapok és tudósok évszázadokon keresztül sikertelenül próbálkoztak visszaszerzésükkel, 1869-ben Abdul Aziz szultán ajándékaként végül visszakerültek Budára. A15. századi kódexek mellett további eredeti török kéziratokat is megcsodálhatnak az érdeklődők az OSZK anyagából. Akiállításon az eredeti corvinák megtekintése mellett facsimilék és digitális corvinák lapozgatására is lehetőség nyílik. Látható lesz az „Isztambuli antifonálé” másolata is, amelynek eredetijét az isztambuli Topkapiban őrzik. Az 1360 körül készült kódex az Anjou-kori magyar könyvkultúra kimagasló emléke. A négy díszkódexet ebben a kontextusban még soha nem láthatta a nagyközönség. (MTI) Megjelent a Szex és szocializmus című könyv Mit és hogyan lehetett beszélni a szexualitásról Borisz Eifman legfrissebb alkotását a Budapesti Tavaszi Fesztivál nézői is láthatták Rodin, orosztojással AJÁNLÓ Budapest. Megjelent a Szex és szocializmus című könyv Tóth Eszter Zsófia történész és Murai András filmesztéta tollából. A kötet célja egyebek mellett az, hogy az olvasó megismerje, mit és hogyan lehetett a szexualitásról beszélni a Kádár-korban és milyen volt akkoriban a szexuális felvilágosítás - mondta Tóth Eszter Zsófia. A történész úgy fogalmazott: „reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból”. Tóth Eszter Zsófia megemlítette: a sok fényképpel illusztrált kötetben szerepel egyebek mellett a délegyházi nudista strand létrejöttének története, az NDK-s turistalányok megjelenése a Balatonon, a Postinor tabletta bevezetésének körülményei. Ezenkívül megjelenik a könyvben a prostitúció kérdése a Kádár-korszakban, továbbá a szex feltűnése a magyar filmekben. A történész arról is szólt, hogy a Rákóczi téri prostitúciót titkosrendőrségi jelentések és rendészeti források alapján új szemszögből ismerhetjük meg a kötetből. Egyrészt a szocialista időszakban „dologtalan, léha életmódot hajhászóknak” látták az örömlányokat, másrészt kategorizálták őket, így külön elbírálás alá esett a szállodai prostitúció. Az első nudista strand hivatalos engedélyezése 1983-ban történt meg. A délegyházi meztelenül fürdőzők eleinte rendőri atrocitásoktól, erőszakos hatósági fellépéstől tarthattak, így ez egyfajta lázadásként is értelmezhető volt a rendszerrel szemben. A történész emlékeztetett arra: 1985-ben - több mint ötven év kihagyás után - Magyarország szépe versenyt rendeztek. A verseny szervezője a Magyar Média nevű cég volt, osztrák licenc alapján. Tóth Eszter Zsófia felhívta a figyelmet arra is, hogy a szép- ségkirálynő-választás volt az első alkalom a szocialista időszakban, amikor olyan bikinis lányokat láthattak akár a televízió nézői is, akik nem modellekvoltak. (MTI) Bár a zsenik tragikus természetét és a modem pszichologikus balett testbeszédét ígérte Borisz Eifman szentpétervári társulata a Budapesti Tavaszi Fesztivál mindig lelkes közönségének, Rodin című előadásával inkább csak az utóbbiból nyújtott valamennyit. SZABÓ G. LÁSZLÓ Vagyis nem sokat. De a zsenik tragikus természetéből még ennyit sem. Borisz Eifman évtizedek óta a világ élvonalbeli koreográfusainak egyike, társulatát 1977-ben (akkor még Lenin- grádi Új Balett néven) alapította. Nagy lélegzetű, súlyos drámákat (nemrég a Karamazov testvéreket) feldolgozó alkotásaival nemcsak Oroszországban, hanem Nyugat-Eu- rópában és Amerikában is népes közönségre tett szert. Koreográfiáiban a klasszikus orosz balettiskola alapjaiból kiindulva a szenvedély, a dinamizmus, a spirituális kapcsolat a vivő erő, de már a neoklasszika síkján. Látványos színpadkép, hatásos fények, színes jelmezek - ez mind fontos számára, de a legfontosabb, s valóban ez a legfőbb erénye: táncosai magas fokú tudása, lenyűgöző megjelenése. Béjart volt ilyen a XX. Század Balettjével, de még később is, amikor már önmagáról nevezte el társulatát. Nála volt ennyire fontos a küllem, az arányos testalkat, a vonzó fizikum. A szépség, a kifinomultság, az elegancia lekörözhetet- len közvetítője volt a modem tánc színpadán, s legsúlyosabb érzelmeket is esztétikus csomagolással kínálta közönségének. Eifman is ilyen. Harminc táncosa közül egy sem lóg ki a sorból. Sem technikai képzettségét, sem testi adottságait illetően. Egyszerre harminc szép, tehetséges táncost látni kivételes élmény. De ugyanazt a harminc szép, tehetséges táncost sajnálni is lehet, ha maga a darab túlságosan is könnyűnek találtatik. Auguste Rodin, a leghíresebb és a legszabadabban gondolkodó francia szobrász élete remek anyag egy érzékeny, tisztán látó, pontos dramaturgia mentén haladó koreográfus kezében. Egyrészt megeleveníthető az alkotó éleA lelki megrendülés, a belső feszültség kiváló megjelenítői Eifman táncosai, a teljes illúziót hozzák - ha hozhatják. tének egy izgalmas szelete, másrészt a szobrok születésének története. A leglátványosabb természetesen az lehet, ahogy a színen a szemünk előtt jön létre egy szobor vagy egy egész szoborcsoport. Eifman művének pedig valóban ezek a legszebb momentumai. Ahogy a szobrász életet lehel a kőbe, ahogy megküzd az anyaggal, ahogy a hideg márványból egyszer csak kibomlik az Örök tavasz, a Csók, a Da- naida, vagy ahogy a Calais-i polgárokat megalkotja. A lelki megrendülés, a belső feszültség kiváló megjelenítői Eifman huszonéves táncosai, ők a teljes illúziót hozzák - ha hozhatják. Ám ha nem ezt kérik tőlük, akkor mást. Mint most. Látványos, de értelmetlen „pámatáncot”, szüreti mulatságot idéző tarka felvonulást, a műalkotás misztériumát színező kánkánt, tangót, miegymást. Eifman számára a tánc sokkal inkább spirituális, mint fizikai folyamat, a koreográfiákhoz való közelítésmódját pedig alapjában véve pszichológiai jellegűnek tartja. Ő tudja... Ez a műve ugyanis sem Rodin alakját, nyughatatlan természetét, belső vívódását, sem segítője, szerelme és múzsája, Camille Claudel tragikus sorsát nem hozza közelebb a nézőhöz, végképp nem kettőjük szenvedélyes, drámával teli, majd fájdalmas elválását. A koreográfia sekélyességét Ravel, Saint-Saens és Massenet érzelemdús zenéje sem tudja leplezni, így a táncosok sokszor a régi idők orosz televíziós esztrádműsorait idézik, semmint Rodin korát és egy alkotó izgalmas életútját. A közönség természetesen sok mindennel megvehető. Főleg a montmartre-i „ibolyák” világát megelevenítő, színesfodros kosztümöket felvonultató táncos kavalkáddal. Vagy épp egy elmegyógyintézeti „lánc-lánc-eszterlánccal”. A hangosan zúgó taps a Vígszínházban sem maradt el. Pedig - gasztronómiai hasonlattal élve - nem volt ez más, mint egy franciasalátával tálalt orosztojás. A gyomrunkat szerencsére nem ülte meg. KULTURMIX Könyv. Kukorelly Endre költő, író, szerkesztő 2010-ben az LMP színeiben jutott be a Parlamentbe. Végezte a képviselői munkát, amíg lehetett. Amikor már nem lehetett, távozott az országos politikából. Sejthető volt, hogy meg fogja írni. Országházi divatok című könyvében interjút készítő majdani miniszterelnök, cukorkát kínáló jobbikos képviselő, hatalmasok és hataloméhezők kergetik egymást, a háttérben meg zajlik az ún. politikacsinálás. Az elbeszélés repedéseiből pedig itt-ott előtüremkedik a régebb múlt, az Országház épületében gyakran megforduló Jókai, Mikszáth és még sokan, akiknek a mondataiban ott visszhangzik a mi jelenünk. Kukorelly Endre: Országházi divatok. Libri Könyvkiadó, 2014. (288 oldal) Kiállítás. A budapesti Magyar Nemzeti Galériában július 27-ig látható a Derkovits: A művész és kora című kiállítás. Derkovits Gyula (1894-1934) jelentőségét már a kortárs kritikusok is felismerték. Megítélését azonban a későbbiekben viták kísérték: vagy csak stílusát és festői kvalitásait, vagy csak a társadalmi, politikai állásfoglalását tükröző témaválasztását értékelték, illetve ítélték el. A festő születésének 120. évfordulója jó alkalom az életmű újraértékelésére. A mintegy kétszáz Derkovits- művet bemutató kiállítás korabeli magyar festők, grafikusok, továbbá német, osztrák, lengyel, cseh és szlovák alkotók munkáival egészül ki. Derkovits Gyula: Püspöksüveges önarckép (Süveges önarckép), 1923., Magyar Nemzeti Galéria Mozi. A hazai mozipremierek egyik újdonsága a Rio 2. című családi animációs film. Hősei, Azúr, Csili és három fiókájuk boldogan éldegél Rio de Janeiro egyik lakályos fakoronáján, ám Csili nem ül meg sokáig a püspökfalatján. Úgy gondolja, a ldcsiknek meg kell tanulniuk azt, amit a vadon élő madarak mindegyikének: a család nekivág és elhúz délre. A szülők azt tervezik, hogy megmutatják, mihez kezdhet egy madár az Amazonas dzsungelében. A vadon szava helyett azonban Azúr az apósa szavait kénytelen hallgatni. A kalitkában nevelkedett, elkényeztetett családfő egyre inkább úgy érzi, hogy szerettei többre tart- j ák a sűrű erdő örömeit nála. Rio 2. Színes, amerikai animációs film, 1.02 perc, 2014. Rendezte: Carlos Saldanha.
