Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-09 / 83. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 9. Vélemény És háttér 7 Határozott üzenetet kellene küldeni, ami elveheti Putyin kedvét a további agressziótól Nem várhat tovább a Nyugat Katonai csapatmozgások, gázfegyver, kereskedelmi háborúskodás, beszivárgó zavarkeltők, propagandaháború és diplomáciai of- fenzíva. Az oroszok mindent bevetnekUkrajna des- tabilizálására. Csak a Nyugat határozott álláspontja hiányzik, hogy mit tenne, ha az orosz hadsereg mégsem állna mega Krímnél. GÁL ZSOLT Az Ukrajna keleti nagyvárosaiban zajló oroszbarát demonstrációkról azt tudjuk, hogy a tüntetők nagyon kevesen vannak. Legfeljebb pár ezren álltak ki az Ukrajnától való nagyobb vagy teljes függetlenség mellett. Ne feledjük, hogy a helyszínek, Harkov, Donyeck és Dnyipropetrovszk milliós nagyvárosok, de Lugansznak is annyi lakosa van, mint Pozsonynak. Nem tudjuk viszont, hogy a kevés, de sokszor annál agresszívebb tüntető közül mennyi az Oroszországból átszivárgón „turista”, sőt az orosz titkosszolgálatok által mozgatott provokátor. Bizonyára sok. Ha ez nem lenne elég, a határ másik oldalán több tízezer orosz katona állomásozik és nem akármilyen egységekről, hanem a hadsereg elitalakulatairól van szó. A legjobb páncéloshadosztályok, mint például a negyedik Kantemirov Gárdahadosztály (a moszkvai Vörös téren zajló katonai parádék állandó résztvevője), a második Tamanyi gépesített gárda-lö- vészhadosztály vagy az ejtőernyős deszant egységek. Támadás esetén (bár ezúttal nem áldozatok nélkül) becslések szerint 2-3 nap alatt a Dnyeszter- nél lennének. És Ukrajna megtámadásához természetesen a krími és a Dnyeszteren túli orosz csapatok is igénybe vehetők. Meg persze az ukrán fegyveres erőkből és titkosszolgálatokból beszervezett, az oroszoknak dolgozó ügynökök. Ezzel párhuzamosan zajlik az Ukrajnát ellehetetleníteni próbáló gazdasági háború Moszkva részéről, drasztikus A Nyugat továbbra is valószínűtlennek tartja Kelet-Ukrajna elszakítá- sát, de hát a Krím bekebelezését se hitte senki. gázáremeléssel, állandó kereskedelmi akadályokkal (a sajtháborútól a határellenőrzés megszigorításáig), miközben csúcsra járatják az állami és a kormányhoz közeli médiákban a propagandaháborút, értsd, még a csapból is ez folyik. A fő kérdés a következő: megelégszik-e a Kreml a Krím félszigettel, és ez esetben az Ukrajnára zúduló össztűz „csak” az ország destabüizáció- ját célozza, vagy reális lehetőségként benne van a tarsolyban a kelet-ukrajnai régiók egy részének elszakítása, akár katonai eszközökkel is. Bár ezt Nyugaton továbbra is valószínűtlennek tartják, kizárni már szinte senki sem meri, mert korábban a Krím bekebelezését sem tudták elképzelni. Éppen ezért kellene a Nyugatnak (a NATO, az EU és a nagyhatalmak képviselőinek közösen) az Ukrajnának nyújtott gazdasági segítség mellett határozottan megüzennie Oroszországnak, hogy milyen (komoly) gazdasági és egyéb szankciókra és büntető intézkedésekre számíthat, ha netán további területfoglalásra vetemedik. A szerző a Comenius Egyetem Politológia Tanszékének oktatója és a Híd frakcióvezetőjének gazdasági tanácsadója A magyar választó kevésbé gondolja a Fideszről, mint az ellenzékéről, hogy morálisan nulla Utálni Orbán Viktort JARÁB1K BALÁZS Úgy egy évvel ezelőtt mondta egy kedves budapesti barátom a választási esélyeket latolgatva: az a te bajod, hogy nem utálod Orbánt eléggé. Próbáltam elmagyarázni, hogy kritikusnak lenni egy elemző részéről nem jelent sem utálatot, sem szimpátiát. Hosszabb távon pedig nem lehet eredményes kampányt sem építeni kizárólag negatív érzelmekre, amit a baloldali összeborulás esete a hétvégi magyarországi választásokkal mélyrehatóan jelzett. A választást nem a Fidesz nyerte meg, hanem az ellenzék vesztette el - a baloldaltól a szélsőjobbig. Ez utóbbi miatt ez a hír egyáltalán nem olyan rossz Magyarországnak, illetve Magyar- országtól. Ismét bebizonyosodott, hogy a Fidesz az egyetlen profi politikai struktúra Magyarországon. Nem bízta el magát, mint a Smer és Robert Fico nálunk. Megtett mindent - tet- szik-e, kóser-e vagy sem - az állami eszközök pofátlan felhasználásától a választási rendszer megváltoztatásáig. De ami a legfontosabb: az anyaországi választó kevésbé gondolja a Fideszről, mint az ellenzékéről, hogy morálisan nulla. Éppen ezért a kormánypárttal szemben inkább elnéző, ha éppen kibukik egy mutyi. A magyar polgárok többségének megfelel a Fidesz. Lehet a magyar választókról rosszat gondolni, de nem érdemes: a törpepártok eredménye elenyésző, és még az LMP is becsúszott a parlamentbe, hogy valamiféle ellenzék azért legyen. Viszont ha magyar állampolgárságom lenne, én bizony nem szavaztam volna vasárnap. A Fideszre akkor voksoltam volna, ha nemcsak magyar (exkluzív), hanem Magyarország (inkluzív) érdekekeit szem előtt tartva kormányoz. Ha figyelembe vette volna, hogy vannak kisebbségi - a szó nem etnikai értelmében véve - érdekek, és ezek figyelembe vétele bizony az egyik fontos európai érték, amely mellett a Fidesz szónokai oly gyakran tették le a voksot nemzetközi fórumokon, a határon túli ma- gyarokügyeiben. Ahhoz azonban, hogy a Fidesz magához tétjén, szükség lenne a magyar társadalom erősebb ellenőrző szerepére. Ezt a szerepét a magyar ellenzéki struktúrák elsősorban azért nem tudták hitelesen betölteni, mert Orbán utálatával, illetve saját magukkal voltak elfoglalva. A hétvégi reakciókat látva a magyar ellenzék immáron mentálisan kivonult a mainstream politikából. A Fidesz legnagyobb örömére. Az, aki kisebbként - pláne európaiként tetszelegve - játszik kire- kesztősdit, az csak a nagyobb kirekesztő politikáját erősíti meg. A Fidesz pedig, bár hatszázezerrel kevesebb szavazatot kapott, mint négy éve, nemigen fog változtatni a győztes taktikán, illetve csapaton. Az anyaországi politikában újabb négy nehéz esztendőkövetkezik. KOMMENTAR Szaktekintélyek kizárva MARIÁN LEŠKO Gottfried Leibniz német filozófus híres tétele, mely szerint világunk a lehetséges vüágok legjobbika és jó irányba fejlődik - nem születhetett volna meg Szlovákiában. Főleg ha végignézünk az alkotmánybíró-jelölteken. Elég összehasonlítani, milyen jelölteket választott a Smer 2007-ben, amikor Mečiarral és Slotával kormányzott, és kiket választott most, amikor egyedül dönthet mindenről. Az első Fico-kormány idején, láss csodát, még szakértők is kerültek ajelöltek közé - Ľudmila Gajdošíková és Mészáros Lajos alkotmánybírák, valamint Ladislav Orosz elismert alkotmányjogi szakértő. Bár akkor Štefan Harabin volt az igazságügyi miniszter, befolyása csekély volt, a parlamenti képviselők csak két hozzá közel álló embert szavaztak be a jelöltek közé - Harabint és akkori jobb kezét, Milan Ľalíkot. Az elmúlt hét évben viszont a Smer nagyon komoly fejlődést tudott elérni nemcsak a fordított kiválasztódást tekintve, hanem Harabin kiszolgálásában is. A múlt héten megválasztott öt alkotmánybíró-jelölt közül egyiknek sincs semmi köze az alkotmányjoghoz. Ugyanakkor még soha ennyi szaktekintély közül nem válogathatott a parlament, mint most. Például köztük volt az eddigi legátfogóbb alkotmánymódosítás egyik kidolgozója (Peter Kresák), továbbá az Alkotmánybíróság korábbi alelnöke, aki európai szinten is komoly posztokat töltött be (Ján Mazák), az Alkotmánybíróság szenátusának korábbi elnöke, az alaptörvény egyik kidolgozója (Ján Drgonec), és egy bíró, aki az Európai Emberi Jogi Bíróságon képviselte Szlovákiát és egy kis európai standardot hozott volna a szlovák igazságszolgáltatás rögös talajára (Ján Šikuta). A Smer egyiküket sem tartotta elég jó jelöltnek. A szakértelem és hozzáértés ugyanis megengedheteüen és elfogadhatatlan az alkotmánybíróságon - gyakorlatilag kizáró ok. Hiszen ellenkező esetben - még rágondolni is rossz - a kassai testület úgy működne, ahogy normális jogállamban szokás. A megválasztott jelöltekben van még valami közös azon túl, hogy eddig egyáltalán nem foglalkoztak alkotmányjoggal. Még az olyan szorgos intézet, mint a Via Iuris jogvédő csoport sem bírt találni szakmai publikációt egyiküktől sem, de még csak távolról erre utaló ldsérletekre sem bukkant. Az öt jelölt eddig nemhogy alkotmányjogi ügyekben nem méltóz- tatott megnyekkenni, de semmiféle nyilvános társadalmi vitában nem hallatta a hangját. így persze a Smer képviselői arra jutottak, ezek a jelöltek tudják a párt elképzeléseinek tökéletesen megfelelően ellátni az alkotmánybírói feladatokat, a fordított kiválasztódás országában. Emellett még egy szempontot vett figyelembe a kormánypárt: hogy ajelölt kinek az embere. Meglepő módon csak egyikük kötődik a Smer elnökéhez, a többi négy a Legfelsőbb Bíróság főnökéhez. Úgy tűnik, ha az Alkotmánybíróságról van szó, nem is Robert Fico a Smer elnöke, hanem Štefan Harabin. A szerző a Trend hetilap politikai kommentátora FIGYELŐ Putyintévé betiltva Litvánia példáját követve Lettország is betiltotta az orosz állami televízió műsorainak sugárzását, ugyanis számos program elfogultan közelíti meg az ukrán válság témáját, és ez aláássa a balti állam nemzetbiztonsági érdekeit. Litvániában korábban az orosz RTR Planéta csatornát tiltották be, a bíróság indoklása szerint a programok célja a viszályszítás volt. Litvániában, Lettországban és Észtországban jelentős orosz kisebbség él, és a balti államok kormányai egyre jobban aggódnak az ukrajnai események során tett orosz intézkedések miatt, valamint nyugtalanítja őket Vlagyimir Putyin orosz elnök korábbi kijelentése arról, hogy megvédi az orosz ajkúakat. (MTI) „Kivándorló” képviselő Egy hónapra Londonba költözött és heti 100 fontból fog élni egy lengyel képviselő, hogy kiderítse, miért választják Nagy-Britanniát a honfitársai. Artur Debski fapados járattal érkezett a brit fővárosba, ahol csak egy bizonytalan szállásajánlat várta. „Nem tudom, mit fogok csinálni. Negyvenöt éves vagyok, nem beszélek jól angolul. Kétkezi munkát végzek majd egy konyhán vagy egy boltban” - mondta. 2004 óta egymillió lengyel költözött a szigetországba és a fiatalok 70%-a fontolgatja a kivándorlást. „Látni akarom, hogy a briteknél miért működnek a rendszerek, és nálunk miért nem? Látni akarom, hogy ott miért boldogok az emberek?”-mondta. (MTI)
