Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-08 / 82. szám, kedd
18 SZÍNFOLK ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 8. www.ujszo.com Az eredetileg barokk stílusban emelt templomot Esterházy Imre hercegprímás építtette, az 1842-es átépítés során klasszicista elemekkel is bővült Garamkövesd szakrális emlékei Garamkövesd az egykori Hont megye legdélibb települése, csodálatos környezetben fekszik. A vármegye-monográfia Duna parti magyar kisközségként említi az 1320 óta oklevelekben is felbukkanó falut, amely a Garant torkolatánál található. (1905:44) Jó fekvésének köszönheti, hogy már a legrégibb koroktól lakott hely volt, a 19. században pedig nagyot léphetett előre a fejlődés útján. CSÁKY KÁROLY Kövesd már a kőkorban emberi telephely volt; virágzott itt a lengyel kultúra, lakóhelyre lelt errefelé a bronzkor embere is. A rómaiak szintén felbukkantak a falu tájékán. Filozófus császáruk, Marcus Aurelius a közelben írta sztoikus Elmélkedéseit, s e tájon győzték le a légiók a kvádokat. A csatát, melynek győzelmét az esőcsodával magyarázták, a Rómában álló diadaloszlopon is megörökítették. A Magyar Katolikus Lexikon közli, hogy a falu plébániája igen régi, már a 14. században fennállt az esztergomi egyházmegye nagymarosi esperessé- gében. Temploma is állt 1332 előtt, Szent Mihály tiszteletére szentelték. Lakói azonban 1550 után protestánsok lettek, s csak a reformáció után, 1711-ben Kicsinden alakult újra a plébánia, melyet 1736-ban helyeztek ide vissza. (Diós, 1997:916) A Borovszky-monográfiában arról olvashatunk, hogy „a török háborúk idejében megfogyatkozott lakosokat az esztergomi érsekség tótokkal gyarapította, akik azonban azóta teljesen megmagyarosodtak”. (1906:44). A mai templom 1734-ben épült, „de a tornyát csak 1842-ben emelték hozzá”. A Katolikus Lexikon tévesen 1834-et jelöli meg a templomépítés időpontjául. A toronyról, melyet Kopácsi József esztergomi hercegprímás építtetett, a templom főbejárata feletti márványtábla is tanúskodik. Szövegét az internetes honlapon is olvashatjuk: „UT PATRIS ET FILII ET SPIRITUS SANCTI RESONET GLÓRIÁM ERIGI FECIT PRINCEPS PRIMAS JOSEPHUS KOPACSY A.E.S. MDCCCXLII”. Magyarul: Zengjen dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek. Építtette Kopácsy József 1842. (www.parkany.sk/kamenica- nadhronom/egyhaz.htm) A főút melletti magaslaton álló, észak-déli tájolású templom előtomya négyszintes, párkányszegélyekkel tagolt építmény. Téglalap alakú, márványkeretes ajtaja felett párkányszegély van. Fölötte egy félköríves bemélyedés látható, majd a már idézett vörös márvány emléktábla szövege olvasható. Az emléktábla felett újabb párkányszegély, illetve egy téglalap alakú kőkeretes ablak kapott helyet. Hasonlóan képezték ki a torony keleti és nyugati oldalát is, ám itt a bemélyedések zártak. A második szint felett kiugró díszes párkányszegély húzódik. A harmadik szint valamennyi bemélyedése zárt, s a szint újabb párkányszegéllyel zárul, a déli részen egy timpanonkiképzéssel. A negyedik szinten a félkörívben végződő ablakok, azaz a hangvető nyílások láthatók. Fölötte áll az alacsony sisak a kereszttel. Az eredetileg barokk stílusban emelt templomot Esterházy Imre hercegprímás építtette. Az 1842-es átépítés során klasszicista elemekkel is bővült Isten eme hajléka. A templom homlokzati falához kétszintes támpillérek kerültek. A hajó oldalfalait három-három félkörívben végződő ablak tagolja. Lent két-két támpillér kapcsolódik a falhoz. A szentély külső fala félköríves záródású. Az oltárt, illetve a szentélyt lezáró diadalívet díszes oszlopfők tarják, melyekből egymást keresztező bordahálók ágaznak ki. A szentély mennyezetig érő Jézus Szívé-szobor. A Megváltó kékeszöld ruhában, bordó palástban látható, átszúrt bal kezét szívén tartja. Angyalok és virágdíszek veszik őt körül. Szent József oszlopfős fülkéjének tetején áll a kisebb méretű, 18. századi faszobor, amely Szent Katalint ábrázolja hosszú zöldes ruhában, sötétkék palástban. A szent széttárt karokkal áll előttünk, fején szétáradó fénysugarakkal, lába előtt kerékkel. A másik oszlopfő feletti hasonló nagyságú faszobor Szent Borbálát ábrázolja kék ruhában, feje felett aranyozott fénysugárral, jobb kezében magasra tartott kehellyel. Az oltár legfelső részén a Szentháromságot ábrázoló olajfestményt látjuk. Rajta a felhők közt, azaz a mennyországban trónoló Atyaisten, aki fehér ruhában, kék palástban van, bal kezében jogart tart. Mellette bordó ruhában az Úr Jézus, aki jobb kezében a keresztet fogja. Köztük a Szentleiket ábrázoló galamb látható. A templom mellékoltárait Szűz Mária és Szent Anna tiszteletére állították, ugyancsak barokk stílusban. A lourdes-i mellékoltáron középen látható a Szűzanya fehér ruhában, fehér fátyolban, derekán kék öwel és rózsafüzérrel. Felette ez a felirat olvasható: „Én vagyok a szeplőtelen fogantatás”. Mellette áll az oszlopos fülkékben Szent Péter és Pál faszobra. Szent Péter fekete ruhában látható, feje felett aranyozott glóriával, jobb kezében nagy ezüstözött kulccsal. Szent Pál ugyancsak fekete ruhában áll, jobb kezében egy könyvvel. Szent Pál felett áll egy másik kisebb szobor, amely Nepomuki Szent Jánost ábrázolja a szokásos papi ruhában: fekete reverendában és birétumban, fehér ingben, kezében nagy feszülettel. Szent Péter felett Xavéri Szent Ferenc faszobra áll. Ő is papi ruhában van. (Bizonyára valamelyik szerzetesrend kolostorából kerülhettek ezek ide több más szoborral.) A két szent közt öt angyalfej látható, az oltár legfelső részén pedig egy-egy egész alakos angyalbarokk főoltára gazdagon díszített. Az oltárszekrény felett középen látható a védőszentet, Szent Mihályt ábrázoló olajfestmény. Szent Mihály arkangyalt fehér ruhában, piros palástban látjuk széttárt szárnnyal, oldalán karddal, kezében lándzsával. Lábával a sátánra tapos, s a lándzsával megöli őt. Az oltárkép oldalán egy-egy oszlopfős fülkében helyezték el Keresztelő Szent János és Szent József nagy faszobrát. Szent József kék ruhában, bordó palástban látható, bal kezében egy nagy liliommal. Keresztelő Szent János bordó szőrruhában áll előttünk, felső teste szabadon van. Jobb kezében keresztet tart, rajta ez a felirat: „íme az Isten báránya”. Lábánál egy ezüstszínű bárány ül. Az oltárkép felett áll az ugyancsak fából készült szobor van. Ezen az oltáron láthatjuk Szent Orbán újabb keletű festett gipszszobrát is. A mellékoltárhoz hasonló kiképzésű barokk munka a Szent Anna-mellékoltár, melynek legtetején ott a két egész alakos angyalputtó. Lejjebb az öt angyal fejszobor, amit Szent István és Szent Imre egész alakos szobra vesz közre. A koronás Szent István királyt magyaros ruhába és palástba öltöztették. Bal kezében országalmát tart. Ugyancsak magyaros ruhában látható Szent Imre, aki jobb kezében a jogart tartja. Az oltárszekrény felett középen Szent Anna látható a kis Máriával. Anna zöldes ruhában, fehér fátyolban és piros palástban van, Mária pedig csillagokkal díszített, kék övvel átkötött fehér ruhában. A templomban további szobrok láthatók, melyek jelentős értéket képviselnek, hiszen valamennyit fából faragták a 18. században. A templomhajó dísze a gyönyörű szószék, kosarán a négy evangélista egész alakos faszobrával, hangvetőjén a Szentlélek-ábrázolással, illetve a Jézus a Jópásztor szoborral. Figyelemre méltó a díszes kő keresztelőkút is. A hajóban látható még Kis Szent Teréz újabb keletű gipszszobra is, melyet Fazekas Vince állíttatott (Balesz Lajosné Teller Mária, 1936). Teréz barna szerzetesi ruhában, fekete fátyolban, fehér palástban áll előttünk, kezében rózsákat és feszületet tart. Szent József szobra ugyancsak itt áll. Józsefen kékes ruha, bordó palást van, bal kezében nagy liliomot tart, jobbján a kis Jézus ül zöld ruhában. A Madonna-szobor Máriát és a kis Jézust jeleníti meg, mindkettőjük fején koronával. A Szűzanya piros ruhában, kék palástban látható. A kórus alatti Fájdalmas Szűz- anya-oltárt 1940-ben emelték. A szép Pieta-szobor Máriát piros ruhában, kék palástban, fehér fátyolban ábrázolja. A Fájdalmas Anya ölében tarja a halott Jézust, jobb kezével a fejét, másikkal halott gyermeke kezét fogja. Van még szobra Szent Antalnak is, akit barna szerzetesi ruhában látunk, bal kezében a kis Jézussal. A templomhajóban látható még az a magyar címeres zászló, melyet a Magyarok Világszövetsége Keszegh Pál szervezésében elsőként a garamkövesdi templomnak adományozott. Ugyancsak itt látjuk az újabb keletű, kereszttel, Garamkövesd felirattal és horgolt csipkeszegéllyel díszített templomi lobogót, melyet az újabb zarándok- utakra hordanak magukkal a helybeliek. A régebbi reliek- viákból megmaradt egy Jézus Szíve-, illetve egy Szent Imre- lobogó. Imrét díszes kék ruhában, piros palástban, oldalán karddal, feje körül glóriával ábrázolták a selyemlobogón. A templomtorony alatti részében a háborúkban elesett hősök emléktábláit látjuk. ■Rrj ilj'K\ l'nHBj Szerkeszti: Grendel Ágota. Levélcím: Színfolk, Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1 ______________________________________________Telefon: 02/59 233 442, e-mail: agota.grendel@ujszo.com_________
