Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-08 / 82. szám, kedd
I 16 Szín folk ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 8. www.ujszo.com A ládák motívumkincsének ismeretében megállapíthatjuk, mikor készültek. A komáromi ládákat motívumaik szerint négy periódusra osztjuk MžlBBggBfo: 'K-A Több száz éves tulipános ládák Komáromból mester volt Németh Márton, Balogh Miklós, Luka Márton és Bocz Ignác. Kormeghatározás motívumok alapján Láda belseje, bal felén a ládafiának nevezett rekesszel és az eredeti, kovácsoltvas sarokpántokkal ki kellett elégítenie az uralkodói igényeket, emlékeztet Sipos Anna A komáromi festett bútor fejlődése és egy komáromi láda restaurálása című tanulmányában. ,A komáromi asztalosipar kialakulása erre az időre tehető. Első művelői a külföldi mestereknek segédkező helyiek lehettek” - állapítja meg a muzeológus. Ezeknek az asztalosoknak, illetve leszármazottaiknak lettek később népszerű termékeik a ládák. Komárom vízrajzi adottságai révén lett a ládakészítés központja: a Vágón úsztatták le a nyersanyagként szolgáló fenyőfatörzseket, a Dunán pedig a kereskedők hajókkal hordták szét a kész ládákat, amelyek így elteijedtek a Dunántúlon, az Alföldön, egészen Szerbiáig. A Kisalföldön is a komáromi ládák terjedtek el, így a Pozsonytól Ipolyságig teijedő területeken előkerülő tulipános ládák nagy valószínűséggel valamelyik komáromi ládakészítő mestertől származnak. A19. század második felében jelentős ládakészítő A ládák motívumkincsének ismeretében megállapíthatjuk, mikor készültek. A komáromi ládákat motívumaik szerint négy periódusra osztjuk. Az 1. komáromi stílus a 18. század első feléből származik. A ládák először kisebb méretben készültek, és főleg értéktárgyak, valamint iratok tárolására szolgáltak. A bútor elejét, tetejét és oldalait is festett virágmotívumok borították. Dominánsak voltak a rózsa- és szőlőszerű elemek, de már megjelent a tulipán is. A 2. komáromi stílus a 18. század 40-es éveire tehető, mintázata nagyrészt megegyezik az elsővel, de a festett kompozíciók elaprózottabbak, a szőlőmotívum pedig fokozatosan eltűnik. A legtöbb fennmaradt ilyen láda a 18. század második feléből származik. Oldalsó és felső festés csak a testesebb darabokra jellemző. A 3. komáromi stílus a 18. század végén indult, az összes közül ennek a legváltozatosabb a motívumkincse. A homloklap egészét betöltő mezőket faraMég ma is kerülnek elő tulipános ládák a régi házak padlásáról, kamrájából. A19. századi komáromi ládakészítő mesterek munkájáról sok mindent elárul, hogy a 100- 150 évesnél idősebb ládák ma is betöltik eredeti funkciójukat: így felújítás után az otthon hasznos díszei lehetnek. VERES ISTVÁN Jót nevetnénk, ha egy hétvégi ikeás bevásárlás során beszerzett bútorról valaki azt állítaná nekünk, hogy ezt még a dédunokáink dédunokái is használni fogják. Persze a mai bútoripartól felesleges lenne elvárni, hogy „örökös” darabokkal árassza el a lakosságot: a gyorsan változó divatok miatt az elektromos fogyasztókhoz hasonlóan a bútorainkat sem egy életre vásároljuk, hanem lecseréljük őket egy költözés, új divat miatt, vagy csak mert tönkremennek. Teljesen másképp működött ez déd- szüleinknél vagy még inkább azok dédszüleinél. Egyrészt ritkán költöztek, nem igazán volt pénzük arra, hogy lecseréljék a bútoraikat, és a bútordivatok is sokkal lassabban változtak. Folyó hozta, folyó vitte Wjc É*r Nem komáromi típusú kelengyeládák egy gyulakeszi (Balatonfelvidék) régiségkereskedés udvarán sünkre Sipos Anna. Általánossá vált a homloklapot kétoldalt lezáró esztergályozott féloszlop. A festést, az úgynevezett tarká- zást a ládakészítő mesterek női családtagjai vagy más idősebb asszonyok végezték, gyakran zárt ajtók mögött, jegyzi meg K. Csilléry Klára A magyar nép bútorai című munkájában. Porfestékkel és vízzel kevert csont- enyvet használtak, ezért a festés nagyon tartós volt. Ä 4. komáromi stílus a 19. század második felét érinti, a faragások két kerek szimmetrikus motívumra egyszerűsödnek, eltűnik belőlük a tulipán, a festett, koszorúszerű virágmotívumok uralkodnak el, amelyek a fedő- és oldallapokra is ismét felkerülnek. Az interneten vagy a múzeumok gyűjteményeiben böngészve arra következtethetünk, hogy nem is készült két azonos motívumú láda. Igenis készültek azonban be kellett szüntetniük a gyártást, olvasható Kecskés László, a Komáromi ötvösök és asztalosok című munkájában. A tulipános ládák így fokozatosan kiszorultak a háztartásokból: padlásokra, fészerekbe kerültek, vagyis olyan helyekre, amelyeken a nedvesség, az eső és a kártevők felgyorsították a fa tönkremenését. Az sem ritka, hogy a ládát elemeire szedték, ezeket pedig más célra használták fel. Pár éve láttam, hogy néhány deszka, amely a harmadik komáromi stílus tulipános faragásait viseli, egy tolókocsi hevenyészve összeszögelt platójaként kezdett új életet. Mindezek ellenére még ma is kerülnek elő a padlásokról olyan ládák, amelyek viszonylag jó állapotban vannak, és kisebb-nagyobb felújítással lakáson belüli használatra is alkalmassá tehetők. Ilyen bútordarabbal érdemes restaurátorhoz fordulni. A tulipános ládák a paraszti háztartások alapfelszereltségéhez tartoztak: a féijhez adott lány ebben vitte magával a kelengyéjét, vagyis azokat a textíliákat, amelyeket egész életében használt. Azért került rá a tulipán, mert az egyik legrégebbi magyar erotikus motívum, ugyanis a termékenység szimbóluma volt, mutat rá Sipos Anna, a komáromi Duna Menti Múzeum munkatársa. Azt ugyan nem tudjuk pontosan, mikortól lett a tulipános láda a férjhez menő lány „kelléke”, a komáromi bútorgyártás kezdeteihez viszont a döntő impulzust az adta, hogy Komárom királyrí vár volt. Előszeretettel tartózkodtak itt családjukkal az uralkodók, 1440- ben pedig Erzsébet királyné, Luxemburgi Zsigmond király lánya, Habsburg Albert felesége félje halála után itt szülte meg V. Lászlót. Az ott-tartózkodá- suk alatt a vár berendezésének Szinte kifogástalan állapotban fennmaradt tulipános láda a 4. komáromi stílus jegyeivel (a homloklapot még szimmetrikus mezőkre osztják, de faragott motívumokból a tulipán már elmarad) -75. század második fele. Lelőhely: Kürt. Szétesett tulipános láda homloklapja a 4. komáromi stílus jegyeivel -19. század második fele. A faragott motívum egyre kevesebb, inkább csak vonalvezetésként szolgál a koszorúszerű festett motívumoknak. Lelőhely: Izsa. azonos sorozatok, figyelmeztet Sipos Anna. „Nagy területre hordták szét őket, ezért nem valószínű, hogy találnánk két egyformád’ - tette hozzá kérdésünkre. Névvel vagy évszámmal festetteket viszont ritkán, rendelésre készítettek, az adott keltezésű ládát ugyanis a következő évben már nem tudták volna eladni. A ládakészítő mesterek egyébként nagyrészt maguk hordták a piacokra a termékeiket. Nagy kereslet lehetett a ládák iránt, ugyanis ritkán készültek lábazattal, amiből arra következtethetünk, hogy egymásra tornyozva szállították őket. Örökös darabok Kicsinden előkerült tulipános láda a 3. komáromi stílusjegyeivel -19. század első fele. Jól megfigyelhető, ahogy a faragott és a festett motívumok nem fedik egymást. (A szerző felvételei) gott tulipánmotívumok töltik ki, amelyekre pontszerű festett motívumok kerültek, de olyan ládák is készültek, amelyeket miután kifaragtak, egy színnel festettek le. A faragásban uralkodó a tulipán, a festett motívumokból viszont teljesen eltűnik. „Amíg a festésben már újítottak, a faragásban maradt a tulipán” - jegyezte meg kérdéHa a ládát rendeltetésének megfelelően használták és megfelelő körülmények között tárolták, több száz évig is ellátta a funkcióját. A ládák a 20. század elejétől fokozatosan kimentek a divatból. Egyrészt a történelmi Magyarország felosztásával a komáromi ládakészítő mesterek árufelvevő területei elérhetetlenné, váltak, másrészt a bútorgyárak olcsó, sorozatban gyártott példányaival nem tudták tartani a versenyt. A nehéz helyzetbe jutott komáromi asztalosok 1926-27-ben szövetkezetbe tömörülve igyekeztek megkeresni mindennapi kenyerüket. Jókai utcai üzletükben ezekben az években még árultak tulipán- tos ládát, kereslet hiányában
