Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-07 / 81. szám, hétfő
www.ujszo.com EGESZSEG 2014. ÁPRILIS 7. GYÓGYHÍREK 13 Ha nem jön álom a szemünkre... Bárkivel előfordul, hogy nehezen alszik el egy-egy nehéz nap után, vagy éjszaka többször felriad egy stresszesebb időszakban. Viszont egyre többen vannak olyanok, akiknél kóros problémává válik az álmatlanság vagy az állandó álmosság. A különböző alvászavarok a lakosság harmadát érintik, ennek ellenére a legelhanyagoltabb egészségügyi bajok közé tartoznak. A társadalmi méreteket öltő álmatlanság ma már civilizációs probléma, amely a gyerekeket sem kíméli, s amelynek okait máig kutatják az orvosok. Úgy tűnik, népbetegség lett az alvászavar. Egy felmérés szerint 10 ember közül három nehezen alszik el, éjszaka gyakran felébred, vagy erősen horkol, ami zavarja az alvást. Sokan hozzászoktak ahhoz, hogy reggel álmosan, fáradtan ébrednek. A horkolás az, ami miatt leggyakrabban orvoshoz kerül az ember. Tudja, mi az insomnia? Elalvási nehézségeket, gyakori ébredést vagy túl korai felébredést jelent. Természetesen az ember ilyenkor fáradtan kel, jelentősen romlik az életminősége, csaknem egész nap fáradt. Ha az álmatlanság hosszú ideig tart, és negatívan befolyásolja a mindennapi életet, feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Nagyon fontos, hogy kiderüljön az alvászavar igazi oka. Az azt követő megfelelő kezelés és az életmód módosítása javíthatja a beteg állapotát. Álmatlanságban elsősorban a nők, az idősek, a különféle testi és lelki betegségekkel élő emberek szenvednek. A lakosság 30 százalékát érinti. Alvászavar, horkolás, alvási apnoe Az ötvenes éveiben járó Ferenc azt vette észre, hogy koncentrálóképessége csökken, egyre ingerlékenyebb, feledékenyebb. Másoknak is feltűnt, hogy teljesítménye már nem a régi, és mindig fáradt. Kiderült, hogy alvás- fiiggő légzészavarral küzd, ami az alvás-rendellenességek közül a leggyakrabban fordul elő. Az alvási apnoe (horkoláshoz köthető légzészavar) alkalmával az illető az éjszaka folyamán a rövid légzéskimaradások miatt igen sokszor felébred, sokszor úgy, hogy ez nem is tudatosul benne. Az alvás közben fellépő légzéskihagyás életveszélyes is lehet: veszélyes szívritmuszavar, akut szív- infarktus, agyi érkatasztrófa, magas vérnyomás alakulhat ki. Az alvás közbeni légzési probléma leggyakoribb tünete a hangos, rendszertelen horkolás, a túlzott nappali álmosság, a reggeli fejfájás, a szájszárazság, az emlékezet- és összpontosítási zavar, a depresszió, á fokozott izzadás és a potenciazavar. Az alvási apnoe leggyakrabban a túlsúlyos embereket érinti. Ok a népesség 6-10 százalékát teszik ki. Dr. Imrich Mucska pneumológus, az alvászavarok kezelésével foglalkozó szlovákiai társaság elnöke egyértelműen azt javasolja: mindenki, aki az említett tünetek valamelyikét tapasztalja, keresse fel valamelyik alvásdiagnosztikai laboratóriumot. Szlovákiában már egy évtizede működnek ilyen helyek, az ország különböző pontjain összesen 11, közülük négy nem állami. A szakember kérdésünkre elmondta, hogy a pozsonyi egyetemi kórház alvásdiagnosztikai laboratóriumát évente 450 ember keresi fel, legtöbben horkolás és légzési apnoe miatt. Hozzávetőlegesen minden tizedik beteg egyéb egészségi panasz miatt kerül a laboratóriumba: ide tartozik a túlzott nappali aluszékonyság, mikroalvás, álmatlanság, holdkórosság, éjszakai riadtság stb. A betegek 80 százaléka 40-60 év közötti férfi. Az egészségbiztosítók fizetik Általában 2-3 napig tartózkodik a beteg az alvásdiagnosztikai laboratóriumban, s közben több mindent vizsgálnak: az agy, a szem, az áll elektroaktivitását, a horkolást, a légzést szájon és orn Az alvás közben fellépő légzészavar életveszélyes is lehet... ron át, a mellkas és a hasfal mozgását, az elektorkardiogrammot, a test helyzetét, a vér oxigéntartalmát. Az eredményeket szakképzett személyzet összegzi és értékeli, s ennek alapján határozza meg a kezelés módját. A közepesen súlyos és súlyos légzési apnoe esetében az ún. CPAP műszerrel végzik a kezelést. A pozsony- óvárosi alvásdiagnosztikai központban így több mint 1300 beteget kezelnek, egész Szlovákiában pedig 3200-at. Amint a szakember elmondta, a pácienst neurológus, pneumológus, belgyógyász, gégész, kardiológus vagy az általános orvos küldheti az alvásdiagnosztikai központba. A döntést megelőzően különféle módszerekkel, kérdőívekkel próbálják felmérni a beteg tényleges állapotát, és csak pozitív indikáció esetén küldik őt a diagnosztikai központba. A kezelést az egészségbiztosítók fizetik, de meg kell jegyezni, hogy az esetleges műszeres kezelésre várni kell. Álmatlanságot olyan betegségek is okozhatnak, amelyeknek alvás közben is vannak tüneteik. Ezek megzavarhatják az álmot. Leggyakrabban a mozgásszervi betegségekről, a tüdőbetegséget kísérő köhögésről, a szívbetegséget kísérő légszomjról, a refluxról van szó, a gyógyszerek közül pedig a kortikoidok okozhatnak alvászavart. A kezelés formái és hatása „Ez mindig a diagnózistól és a kezelés típusától függ. Ha álmatlanságról van szó, a pszichológiai kezelés jöhet számításba. Ebben az esetben a gyógyszeres kezelés csak átmeneti legyen. Az alvászavarok esetében nagy szerepet játszhat a súlycsökkentés, a szájpadlás és az orrsövény műtétje, továbbá ortofodonikai segédeszközök alkalmazása, és elsősorban a műszeres kezelés” - jegyzte meg dr. Imrich Mucska. (kovács) c—i Wmm\ «ISI Ilii II illLIIJIliiAtui » A pihentető alvás szabályai • Mindig ugyanabban az időpontban menjünk aludni. • Teremtsük meg a jó feltételeket az alváshoz: szellőztessünk ki, a szobában ne legyen erős fény és zaj. • Napközben ne aludjunk, vagy legfeljebb délután 20-3Q percet. • Az ágyban ne dolgozzunk, ne nézzünk tévét, ez a hely az alvásra és az intim életre való. • Lefekvés előtt ne együnk nehéz ételt. • Lefekvés előtt ne igyunk serkentő italt. • Két órával lefekvés előtt ne dohányozzunk, és ne igyunk alkoholt. • Lefekvés előtt ne tornázzunk.
