Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-07 / 81. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 7. Vélemény És háttér 5 Az a rendőrség, amely szent és sérthetetlen, nem rendőrség, hanem a hatalom erőszakszervezete Kinek segítenek, kit védenek? Vannak helyzetek, amelyekből nem lehet jól kijönni. Olyankor - még ha politikus is az ember fia - illik bevallani, hogy elszabtuk, belefér egy bocsánatkérés is, az ügy maga feledésbe merül, de az emlékezetben megmarad a gesztus. Sose értettem, miért reszketnek ettől a hatalmon lévők. LOVÁSZ ATTILA Mert elveszítettek valamit. Kapcsolatukat a valós világgal. Ahol egy-egy megnyilvánulás nem alapvetően presztízskérdés, ahol még mindig az egyszerű paraszti józan ész alapján működnek a dolgok. Leírtuk százszor: a rendőrnek is joga van tévedni. A megoldandó helyzetek jelentős részében másodpercek vagy csak azok töredékei állnak a rendelkezésére, teljesen életszerű hát, hogy határesetben rosszul dönt. Úgy, mint amikor az autópályán egy már régen nem körözött autót üldöztek a rendőrök és lövéseket adtak le a benne ülő egyetemistákra. Abszurd helyzet, hogy egy hat éve eladott autó a körözési listán marad, de ez még csak hiba. Abszurd helyzet, hogy a körözött autó a legális adásvételi szerződést követően a rendőrségi nyilvántartásban „nem ugrott ki”, de ez is csak hiba. Mint ahogyan az is hiba, hogy stresszhelyzetben a rendőr fegyvertelen diákokra lövöldöz. De amikor egy evidensen hibás rendőri intézkedés után a rendőrség és a belügy nem tud napirendre térni az eset fölött, nem képes egy bocsánatkérő levélre, akkor már azt kell mondanunk, pszi- chopatikus magatartást tanúsít egy intézmény. Persze, az intézményben is emberek dolgoznak, csak itt-ott elfelejtenek emberek lenni. S hogy tévedésüket takargassák - még egyszer a kérdés: minek? -, az intézkedést rögzítő videó eltűnik (ismerünk videófelvételt, amelyet a törvény értelmében egy hónapon belül meg kellett volna semmisíteni, ehelyett fél év múlva nyilvánosságra került), az abszurdum csúcsa pedig, hogy a fiatalembernek, aki úgy került az ügybe, mint Püátus a krédóba, tíz hónapja nincs jogosítványa. Mert csak. Az emlékezetben pedig nem az ügy marad meg, hanem a csökönyösség. A belügyé, s a belügyéré. Akárcsak Maiina Hedvig esetében. Ha a nyomozó szerveknek bombabiztos bizonyítékuk lenne arról, hogy a - most már - vádlott hamisan vallott, Hedvig már a börtönbüntetését is letölHa egy evidensen hibás intézkedés után a belügy nem képes bocsánatkérésre, az már pszi- chopatikus magatartás. tötte volna. Hét év alatt nem lett ilyen bizonyíték. A paraszti logikával még rendelkező megfigyelő esetleg azt képzeli el, hogy Hedvig megveretése ügyében nem sikerült bizonyítékokat összegyűjteni (kényelmetlen, de a bűncselekmények felénél ez van), ám az a csökönyösség, amivel 180 fokos fordulatot véve az ő bűnösségét igyekeztek a bűnüldözők bizonygatni (nem bizonyítani, bizonygatni) már elvette mindenki józan ítélőképességét, s ugyanott tartunk, mint a fentebb említett lövöldözési ügyben. Csak a lövöldözésnél az érintett nem egyedül volt, ott nehéz lett volna megfordítani az ügyet és az áldozatokat veg- zálni. De mindkét ügyben ott van a hatalom csökönyössége, mintha azt sugallnák, hogy a bűnüldöző szervek „nem véthetnek hibát”. Pedig véthetnek. Az a rendőrség, amely szent, tökéletes és sérthetetlen, nem rendőrség, hanem a hatalmon lévők erőszakszervezete. Ilyen rendőrséget, ügyészséget akarunk? Kétlem. A „segíteni és védeni” szlogen nem a hatalmon lévők segítésére és védelmére vonatkozik, hanem a polgárokéra. Akik védelmében jó néven vennénk a széndioxid-kvóták és a Gorilla-ügy kivizsgálását. Csökönyösen. Következetesen. Olyan erőbedobással, amilyennel Hedvig ellen gyűjtögették a vádirathoz szükséges „bizonyítékokat”, s amilyennel a lövöldözési ügyben eltüntették azokat. (Peter Gossónyi rajza) Ugye, az csak valami rendőrvicc volt a Kalifáktól, hogy a rendőrnek nem a szívatás a hivatása. GLOSSZA Tét nélkül VERES ISTVÁN _ Ha változást nem is remélhetünk egy választásid^ tói, legalább azt elvárnánk, hogy elszórakoztas’gfymWm son bennünket. A tegnap lezajlott magyarországi parlamenti választás viszont még erre is alkalmatlannakbizonyult. Nem volt tétje, se- r mekkora. Nem azért, mert a győztes biztos befu■■■■ tónak számított, hanem mert senki nem ígért semmit. A baloldali ellenzék azt ígérte, leváltja a kormányt, de hát mi mást ígérne egy ellenzék? Azért ellenzék, hogy ezt ígérje. Lehet, hogy nem figyeltem eléggé oda, de semmilyen más ígéretük nem ütötte meg az ingerküszöbömet. A kormányzó pártok fő ígérete pedig az volt, hogy folytatják. De hát mi mást csinálnánakszegények, ha ismét övékaszavazatoktöbbsége? Kénytelenek folytatni. Hogy az eddigi parlamenti tényezők közül a Jobbik és az LMP mit ígért, az meg tényleg teljesen mindegy. A Jobbik ígéreteivel nem foglalkozunk, az LMP ígéreteit pedig még ha akarnánk, sem tudnánk komolyan venni. 2010-ben 7 százalékkal kerültek az Országgyűlésbe, és ha megmutatták volna, hogy lehet más a politika, akkor most kétszámjegyű eredménnyel röpítették volna be őket a szavazók a parlamentbe. Csak hát az elmúlt négy év alatt az volt a leginkább figyelemreméltó tettük, hogy kettészakadtak, de azóta sem képesek egyértelműen megfogalmazni, mit is akarnak valójában. Megértjük azokat a szavazókat, akik Szlovákiában 7-8 pártból nem képesek kiválasztani a számukra elfogadhatót. Azokat pedig duplán megértjük, akik Magyarországon a hétvégén a felsorolt négy lista közül nem tudtak választani. Persze azt se feledjük, hogy az USA-ban gyakorlatilag két pártra szavaznak mióta világ a világ, és élnek boldogan. Ráadásul a választás is izgalmasabb, mert általában nagyon kis különbség van a két párt eredménye között. A győztes a pokolba vezető utat nyeri, mondta a 2012-es választások kapcsán Robert Fico. Ha ezt lefordítjuk a magyarországi választásokra, elmondhatjuk, hogy a Fidesz a következő négyéves kormányzás során elhasználódik majd, mert ez a természetes. Meglátjuk, mekkorát üt vissza a hirtelen elővarázsolt gazdasági növekedés és a rezsicsökkentések. Lehet bármekkora mediális hátszelük, nyolc év kormányzás után a legjobban kommunikáló pártot is megutálják az emberek. A baloldali ellenzék pedig várhatóan külön-külön kezd új életet. A következő választást a logika alapján nekik kellene nyerniük. Ahhoz viszont többet és jobbat kellene produkálniuk, mint amit az utóbbi időszakban. Ha nem sikerül, könnyen előfordulhat, hogy a Fidesz fő ellenfele 2018-ban a Jobhiklesz. TALLÓZÓ Rezignált magyar fiatalok A BBC tegnapi elemzése szerint a magyar balközép „szoros versenyre számíthatott a második helyért a szélsőjobboldali Jobbikkal” a választásokon. Bevált a taktika, hogy a Jobbik finomította imázsát: egy felmérés szerint Vona Gábor a legnépszerűbb ellenzéki politikus. A Die Zeit német lap Magyarországi ifjúság - fiatal, rezignált és radikális címmel azt emelte ki: más országhoz hasonlóan sok fiatal Magyarországon is frusztrált és dühös, de tiltakozó mozgalmak nem jelentek meg, mert mély az az érzés, hogy „úgyse lehet mit tenni”. Ám az antiszemita és romaellenes Jobbik különösen népszerű a fiatalok közt. (MTI) Ha az Egyesült Államok nem cselekedne, azt az érzést keltené az Oroszország peremén sorakozó államokban, hogy alkalmazkodniuk kell Moszkvához Washington új hidegháborús stratégiája MTl-HÁTTÉR Az ukrán válság nyomán kialakult orosz-amerikai konfliktusban Washington számára igazából egyetlen járható út van Moszkva regionális előretörésének megakadályozására: a hidegháborús időkből jól ismert „feltartóztatás” stratégiája, és alapját az orosz befolyásnak leginkább kitett államok együttese képezheti - olvasható a Stratfor amerikai biztonsági elemző csoport tanulmányában. Arra kell felkészülni, hogy Moszkva cselekedni fog, mégpedig ott, ahol gyors diplomáciai és politikai győzelemre számíthat a Nyugat ellen. A fenyegetett területek között vannak a balti államok (Észtország, Lettország és Litvánia), Moldova és a kaukázusi térség. Moszkva az Észtországtól Azerbajdzsánig terjedő vonalon igyekszik majd fejleszteni a kétoldalú kapcsolatokat, miközben a kijevi kormány ellehetetlenítésén is fáradozni fog, hogy Ukrajna legalábbis semleges legyen. Ha az USA nem cselekedne, azt az érzést keltené az Oroszország peremén sorakozó és tőle energetikailag erősen függő államokban, hogy jobb híján alkalmazkodniuk kell Moszkvához, utat engedve így az orosz befolyás növekedésének. A hidegháború évei alatt az amerikai katonai intervenció veszélye a szovjetek által közvetlenül fenyegetett országok szövetségével kiegészülve alkalmas volt a Szovjetunió megfékezésére. Románia szerepe felértékelődik Az ukrán fejlemények nyomán egy hasonló hatalmi egyensúlyi stratégia van kialakulóban, amelynek célja a Szovjetuniónál sokkal gyengébb Orosz Föderáció vezető szerepének korlátozása minimális amerikai kockázatvállalással. Washington közvetlen ukrajnai katonai beavatkozása nem lehetséges. A Szovjetunió ellen létrehozott és azóta keleti irányba jócskán kitolt NATO a tagállamok eltérő érdekei és veszélyérzete, valamint a tömörülés csökkenő pénzügyi forrásai miatt alkalmaüan arra, hogy egységes elrettentő erőt képviseljen Oroszországgal szemben. Ezért van szükség a három új, felfegyverezendő bástyára: a Baltikummal határos Lengyelországra, a Moldovával szomszédos Romániára és a Kaukázusban hatalmas stratégiai jelentőséggel bíró Azerbajdzsánra. A Kaukázus kulcsfontosságú országa Azerbajdzsán az egyetlen ország a régióban, amely alternatívát nyújthat az orosz energiára, az onnan Európa szívébe tartó gázvezetékek gyors fejlesztése ugyanolyan fontos, mint Baku katonai támogatása. A síita többségű ország ráadásul a közeli Dagesztán és Csecsenföld destabilizálódása esetén kulcs- fontosságú lehetne a dzsihadisták megfékezésében. Az Iránnal is határos Azerbajdzsán nem utolsósorban a perzsa állam és a Nyugat közötti kapcsolatokhoz ishidatjelentene. Az Egyesült Államok a vüág vezető gazdasági erejeként és globális tengeri hatalomként nem maradhat ki az ukrán válsággal kapcsolatos ügyekből, és persze nem dőlhet hátra azután, hogy 20 ember ellen szankciókat foganatosított. Oroszország ugyanis - annak ellenére, hogy hatalma korlátozott - bizonytalan belső helyzetéből adódóan szívesen vállal kockázatokat a rövid távú előnyökért.
