Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-07 / 81. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 7. www.ujszo.com Ott, ahol Bárdos március 15-én legalább 80%-ot szerzett, két héttel később Andrej Kiska 95%-kal tarolt, míg a kormányfő csak 5 százalékot kapott Bárdos választói nem szavaztak Ficóra Hogyan szavaztak Bárdos választói 1. forduló 2. forduló Fico Kiska Fico Kiska Bárdos 80% felett 2,8% 8,7% 5,4% 94,6% Bárdos 65-80% 3,8% 15,1% 6,4% 93,6% Bárdos 50-65% 6,2% 22,5% 8,9% 91,1% Bárdos 35-50% 9,5% 12,8% 12,8% 87,2% Bárdos 20-35% 12,6% 31,0% 17,9% 82,1% Bárdos 20% alatt 29,0% 25,4% 40,8% 59,2% • Forrás: statisztikai hivatal. Pozsony. Bárdos Gyula első fordulós támogatóinak ötödé a második körben Robert Ficót készült választani - állítja a Focus ügynökség közvélemény-kutatása, melyet a két forduló között Andrej Kiska stábjának megrendelésére készítettek. A felmérés eredményeit összevetettük a választási eredményekkel. MÓZES SZABOLCS A felmérést a két forduló között Kiskáék nem hozták nyilvánosságra, a napokban a Sme napilapnak adták át a részleteket. Alig nőtt Fico támogatottsága Kérdés, hogy mennyire helytállóak a Focus adatai a magyar választók szempontjából. Annak ellenőrzésére, hogy úgy döntöttek-e Bárdos választói, ahogy a kutatás előrevetítette, a két forduló településsoros eredményeinek összevetése alkalmas a leginkább. Települési szinten össze lehet vetni melyik jelöltre hányán voksoltak az első és a második fordulóban, ezek alapján pedig feltételezni lehet a választók mozgását. Ha megnézzük a déli járások adatait, azt látjuk, hogy a többségében magyarlakta településeken - amelyekben az első fordulóban szinte kivétel nélkül Bárdos győzött - alig emelkedett a kormányfő támogatottsága. Átlagosan 2-4 százalékponttal kapott több voksot. Ha a Focus felmérése által vizionált mértékben szavaztak volna a magyarok Ficóra, akkor öt-hatszor nagyobb lett volna a növekedés: közben ugyanis nőtt a részvétel is, valamint a kiesett szlovák jelöltek választóinak egy része is feltehetően Ficóra voksolt. Ha utóbbi tényezőt is figyelembe vesszük, akkor kijelenthető, hogy statisztikailag alig kimutatható volt az átszavazás Bárdos szimpatizánsainak részéről. Azokon a településeken, ahol Bárdos március 15-én legalább 80 százalékot szerzett, az első körben Fico 3, míg Kiska 9 százalékot kapott. Két héttel később ezekben a községekben Kiska 95 százalékkal tarolt, míg a kormányfő csak 5 százalékot szerzett. Kicsi minta A Focus mérése és a valóság közötti eltérésnek két magyarázata lehet: az egyik szerint a második körben Ficót támogatni kívánó magyarok végül meggondolták magukat, a másik szerint a kutatás nem a valós képet mutatta. Utóbbi lehet a valószínűbb, ami nem jelenti azt, hogy a közvélemény-kutató ferdíteni szeretett volna: a mérést ugyanis Kiska stábja rendelte, céljuk pedig a valós kép felrajzolása volt, nem az, hogy valakit rossz színben tüntessenek fel. Feltehetően azért lőtt mellé a felmérés, mert az országosan reprezentatív mintában a magyar minta viszonylag kicsi (kb. 90 magyar nemzetiségű választót kérdezhettek meg, akik kb. kétharmada voksolhatott Bárdosra), s így nagy a torzulás lehetősége. Számításainkat támasztja alá a kohovolit.eu oldal által végzett összehasonlító kutatás is, melynek eredménye szerint Bárdos első fordulós szavazóinak 0,2 százaléka voksolt a második körben Ficóra. Pontos eredmény A Focus két forduló közötti mérése egyébként azt mutatta, hogy Kiskát a megkérdezettek 59,9 százaléka támogatja - a későbbi győztes végül 59,4 százalékkal nyert. Kiska stábja azért nem engedte nyilvánosságra hozni a kutatás eredményét, mivel attól tartott, hogy saját választóik a megnyugtató előny láttán el- kényelmesednek és nem mennek el voksolni, illetve Fico támogatói még jobban aktivizálódnak. A felmérés szerint egyébként nemcsak Bárdos Gyula, de Milan Kňažko és Pavol Hrušovský választóinak kb. ötödé is Ficóra készült szavazni, Radoslav Procházka támogatói esetében ez az arány 13 százalék volt. A közvélemény-kutatás szerint az MKP választóinak negyede, a Híd szimpatizánsainak alig tizede készült Ficóra voksolni - a fenti tények alapján viszont ez utóbbi két adat valóságtartalma több mint kérdéses. RÖVIDEN 769 ember állampolgárságátvették el Pozsony. A jelenleg is érvényes restriktiv állampolgársági törvény 2010-es hatályba lépése óta Szlovákia 769 állampolgárát vesztette el a jogszabály miatt- derül ki a belügyminisztérium kimutatásából. A legtöbben (304 eset) a cseh útlevél miatt voltak kénytelenek lemondani a szlovákról, a második helyen (159) a német honosítások állnak. Az osztrák (104 eset) és a brit (64) után a magyar honosítás (48) csak az ötödik leggyakoribb állampolgárság-vesztési ok. A 769 volt szlovák állampolgár közül 435 nő és 334 férfi. (TASR) Kereszténydemokrata sárdobálás Pozsony. A Népi Platformot az SDKÚ hamis politikája tette tönkre - állítja Ján Figeľ, a KDH elnöke, Pavol Frešo SD- KÚ-elnök szombati kijelentéseire reagálva. Frešo a KDH és a Smer együttműködését tartja a szétesés okának. Figeľ szerint azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a Népi Platform közös köztársaságielnök-jelöltjét az SDKÚ csak formálisan támogatta. (TASR) EP-választás: nagyon szoros eredmény várható a szocialisták és a néppártiak közt Nem biztos a szocialisták győzelme ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Jövő hónap végén tartják az európai parlamenti választásokat, s míg eddig úgy tűnt, hogy a szocialisták (S&D) nagyobb fölénnyel nyernek, a legutóbbi felmérés szerint az Európai Néppárt (ÉPP) szerezne enyhe többséget, 28,23 százalékot a szocialisták 27,7 százalékához képest. Az ÉPP pártjainak eszerint 212 képviselője lenne a parlamentben, míg a szocialisták 208 szavazatot szereznének. A szlovákiai ellenzék-Híd, KDH, SDKÚ, MKP - jobbára az EPP-t, a Smer viszont a szocialistákat erősíti. Az Európai Parlament a TNS Opinion közvélemény-kutató intézettel együttműködve az uniós országok aktuális közvélemény-kutatásai alapján készítette a felmérést az EP-vá- lasztások eredményeiről és a parlamenti helyek elosztásáról. Ez nem méri a választásokon való részvételi hajlandóságot. Az Európai Parlament összetétele a július 1-3-i alakuló ülést követően lesz hivatalos. A pártok által megszerzendő képviselői helyek számát a nemzeti választási törvények alapján becsülik meg, figyelembe véve a választási formulát és rendszert, valamint a bejutási küszöböt. Azon pártok jelöltjei, akik tagjai jelenleg független EP-képviselők, automatikusan a független képviselők kategóriájába kerülnek a felmérésben. Azok a pártok, amelyeknek hovatartozásáról nincs még döntés, automatikusan az „egyéb” kategóriába kerülnek. Az „egyéb” kategória egyenlő arányban oszlik meg az ülésterem jobb és bal oldala között, kivédve ezzel a pártok politikai irányvonalára vonatkozó bármilyen előzetes következtetéseket. Szlovákiában az EP-válasz- tást szombaton, május 24-én tartják, az eredményeket az Európai Unió összes tagállama egyszerre, csak hétfőn, május 26-án fogja közzétenni, (dem) Ki nyeri az EP-választást Frakciók Eredmény Képviselők száma ÉPP 28,23 % 212 S&D 27,70 % 208 Egyéb 8,79% 66 ALDE 7,72% 58 GUE/NGL 7,06% 53 Greens/EFA 5,73 % 43 ECR 5,33% 40 NA 5,19% 39 EFD 4,26% 32 Magyarázat: ÉPP - Európai Néppárt (Kereszténydemokraták), S&D - Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, ALDE - Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért, ECR - Európai Konzervatívok és Reformisták, GREENS/ EFA - Zöldek/Európai Szabad Szövetség, GUE/NGL - Európai Egyesült Baloldal - északi Zöld Baloldal, EFD - A Szabadság és Demokrácia Európája » Forrás: Európai Parlament Berényi szerint az önkormányzati választásokig nem lesz együttműködés, a párbeszéd legkorábban 2015-ben indulhat el a két magyar párt között Bugár: tudatosítani kell, hogy ellenfelünk Fico és a Smer ÖSSZEFOGLALÓ Bugár Béla egy hete azzal vádolta meg a Magyar Közösség Pártját és annak elnökét, hogy politikai üzletet kötött a Smerrel, amire Berényi József Bugár nagyszarvai kastélypanziójával vágott vissza. Bugár szerint jelenleg „nem zajlik kommunikáció” a két párt között. „Oda-vissza üzengetés zajlik” - jelentette ki Bugár A múlt heti támadással szerinte csak megpróbálták megmutatni az MKP-nak, hogy lehet ezt így is csinálni. „Ha folytatjátok a sárdobálást, vissza tudjátok kapni” - mondta Bugár, aki szerint azonban van igény az együttműködésre. „Mi ezt szorgalmaztuk a megyei választásokon is, de az MKP elutasította a koalíciód’ - állítja a Híd elnöke, aki szerint jó lenne, ha befejeződne a sárdobálás, a kastélyozás. Bugár a Smer képviselőitől állítólag azt hallotta, hogy az MKP-val könnyebb Nem találják az utat egymás felé együttműködni, pedig szerinte az elnökválasztás is megmutatta, hogy a Smerrel nem lehet együttműködni. „Minden magyar politikai erőnek tudatosítania kell, hogy ellenfelünk Fico és a Smer” - vallja Bugár. Berényi saját bevallása szerint nem boldog attól, hogy Bugár minden egyes választás után szükségét érzi annak, hogy gyalázza őt és pártját. „Bugár érvei hajmeresztőek” - mondta Berényi, aki szerint ha valaki elolvasta az MKP nyilatkozatát az elnökválasztás második fordulója előtt, abban világosan benne volt, hogy Romagyar-magyar együttműködéssel kapcsolatban Berényi azt mondta, komoly változások lesznek a szlovák politikában, át fog alakulni a jobboldal és a kormány is, ezért az a kérdés, hogyan alakul a jövőben a szlovákiai magyar politika. ,A leendő együttműködést nem segítik a támadások, ennek ellenére azt mondom, van esély, de ki kéne józanodni” - vallja Berényi, aki azonban úgy látja, hogy Bugár részéről erre nincs meg a hajlandóság. „Le akar győzni minket, ki akar szorítani, de ezzel a szlovákiai magyarokat győzi le” - véli az MKP elnöke. Szerinte bért Ficót nem támogatják, Kiskával kapcsolatban pedig a választókra bízták a döntést, mivel a jelölt nem nyilatkozott a magyar kisebbséggé) kapcsolatos elképzeléseiről. A vasúti kétnyelvűség ügye, amely a héten ismét elbukott a parlamentben, Berényi szerint (Somogyi Tibor felvételei) azt mutatja, Bugár érdekérvényesítő képessége megszűnt, és hibás taktika volt a javaslatot a választások előtt benyújtani. Berényi nagyon bízik abban, hogy Andrej Kiska megszólal a témában, és nyomást gyakorol a kormányra. A sokak által hiányolt jelenleg reménytelen kezdeményezés lenne az MKP részéről az együttműködés erőltetése, mivel az EP- és az önkormányzati választásokig már képtelenek egyezségre jutni. „Ez a folyamat 2015-ben indulhat el” - állítja Berényi, aki szerint a gond ott van, hogy az acsarkodás már szerves részévé vált a politizálásnak, (mi)
