Új Szó, 2014. április (67. évfolyam, 76-99. szám)
2014-04-07 / 81. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. ÁPRILIS 7. Külföld 3 A váratlanul sok átjelentkező miatt tegnap kígyózó sorok álltak egyes szavazóhelyiségek előtt - néhány szavazókört nem tudtak 19 órakor bezárni A Fidesznek újra meglesz a kétharmados többsége Szlovákiai magyarok egy csoportja Vácott szavazott. Középütt a 102 éves Tamás Ilonka néni. (MTI-felvétel) Kordont bontó Gordon. Az Együtt-PM elnöke provokációnak nevezte, hogy a VII. kerületi fideszes önkormányzat lezárta azt a területet, ahová pártja az eredményváró eseményét hirdette. (MTI) Budapest. Magyarországon a tegnapi hetedik szabad országgyűlési választás újra a Fidesz sikerét hozta. Az első nem hivatalos eredményeket tegnap este fél tíz után tették közzé. Botrányt okozott, hogy váratlanul építési területté nyilvánították az Együtt-PM párt választási eredményvárójának helyszínét, Bajnai Gordon pártelnök személyesen bontotta el a kordont. ÖSSZEFOGLALÓ Az országgyűlési képviselők választása egyfordulós, de a választópolgároknak két szavazatuk volt: voksolhattak arra, kit szeretnének az egyéni választókerületükben (ebből 106 van) képviselőnek, a másik íven arról dönthetnek, hogy melyik pártot támogatják. A részvételi arány elmaradt a 2010-es részvételtől. Politikai elemzők szerint az országgyűlési választáson való részvételi arány várhatóan pár százalékkal marad el a négy évvel ezelőttihez képest. Mráz Ágoston Sámuel politológus, a Nézőpont Intézet igazgatója a voksolás után azt mondta, 62 százalék körül részvételi arányra lehet számítani (2010-ben 64,30% volt). Kígyózó sorok Miközben a választási iroda előzőleg arra számított, hogy nem lesznek akkora fennakadások, mint négy éve, az ország számos településéről érkeztek a hírek kígyózó sorokról a szavazóhelyiségek előtt. Magyarországon mintegy 120 ezren szavaznak a lakóhelyüktől távol, és jellemzően azoknál a szavazóköröknél alakultak ki komolyabb sorok, ahol sok volt az átjelentkező. Nekikugyanis külön sorban kell állniuk, többek között Budapestről, Szegedről és Debrecenből jöttek hírek hosszú, tömött sorokról. Például több mint egy órát kellett várakozniuk vasárnap kora délután azoknak a választóknak, akik átjelentkezéssel szavaznak Szegeden, az Index.hu másfél órás sorakozásról adott hírt. Budapesten néhány szavazókört még 19 órakor sem zárhattak be, s mivel még 20 óra után is leadhatták ezeken a helyen a szavazataikat, ezért az első részeredményeket csak 21 óra előtt kezzdték közölni. Bajnai kordont bontott Bajnai Gordon, az Együtt-PM szövetség vezetője szerint a választás tétje az, hogy Ukrajna felé sodródik az ország, vagy elindul egy rögös úton Ausztria felé. Bajnai Gordon szerint tisztességtelen és aljas a választási rendszer, elfogultan működött, emellett propagandát folytatott a közszolgálati televízió és rádió a választási kampányban. A budapesti VII. kerületi önkormányzat váratlanul építési területté nyilvánította, kordonokkal és konténerekkel rekesztette el a Madách tér azon felének túlnyomó részét, ahova az Együtt-PM már hetekkel korábban bejelentette, majd meg-' hirdette eredményváró eseményét a választás napjára. Ezért tegnap - aktivisták segítségével - elbontotta a kordonokat Bajnai Gordon, aki azt mondta, ez a lépés „tisztességtelen, pitiáner és hazug” dolog volt a kivitelezőtől és az önkormányzattól. Úgy vélte, hogy „a fideszes vezetésű önkormányzat az építési céget felhasználva igyekszik korlátozni az ellenzék gyülekezési és szólásszabadságát”. Még Orbán is aggódott „Nagyarányú részvételben vagyunk érdekeltek, mindenkit el kell vinnünk. Úgyhogy megmondom őszintén, van okunk aggódni a választás eredménye miatt” - fogalmazott Orbán Viktor. A kormányfő arra a felvetésre, hogy vannak, akik meg akarják osztani a szavazatukat a Fidesz és a Jobbik között, úgy válaszolt: „Nem bízhatjuk a jövőnket egy olyan politikai erőre, amely még nem tett le semmit az asztalra”. Én is voltam fiatal, én is azt gondoltam, hogy ide nekem az oroszlánt is, de végig kell menni a munkán. A másik dolog, hogy hagymázas dolgokat, amelyeket lehet, hogy jólesik kimondani, nem lehet kormányprogrammá emelni. (...) Az unióból való kilépés egy gazdasági összeomlás Magyarország számára, olyan trauma, amit nem bír ki az ország” -jelentette ki. Orbán Viktornak egyébként nem ment elsőre a szavazás, mivel egyszerre próbálta betuszkolni a saját és felesége szavazólapját az urnába, majd konstatálta, hogy ez így nem fog menni, végül kénytelen volt egyesével bedobni a két lapot. Mindezt a Faceboo- kon közzétett videón is megörökítették, amin az is látható, hogy amikor Lévai Anikó kijön a fülkéből, az urna mögött várakozó miniszterelnök rámutat a doboz nyílására, ha esetleg felesége nem találna bele magától. Miután leadta a szavazatát, Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke közölte, 68% feletti részvétébe számít a képviselőválasztáson. Molnár Csabával, a DK politikusával reggel egy pohár sörben fogadtak erre - mondta. Gyurcsány hozzáfűzte: a magas részvétel inkább a Kormányváltóknak, az alacsony pedig a kormánynak kedvez. (MTI, NOL, Index) Analfabéták lettek a szavazók Budapest. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció alelnöke szerint Mátészalkán szervezetten szállítják az embereket, az autó és a sofőr mindig ugyanaz, az utasok változnak, ez sérti a KRESZ-t. Kelet-magyarországi körzetekből olyan hírekjöttek, hogy kiugróan sokan mondják magukat analfabétának, és kémek segítséget a szavazáshoz. Molnár Csaba szerint ez főleg ott jellemző, ahol sok a közmunkás, tőlük pedig azt várják, hogy igazolják: a Fideszre szavaztak. Ezért ími-olvasni tudó emberek sora kér „segítséget” a voksoláshoz a szavazóköri delegáltaktól. Durva hangnemben kirakták az újságírókat és a fotóriportereket abból a szavazókörból, amelyben épp Molnár kívánta leadni a szavazatát. „Hiába hivatkoztunk törvényre és szabályokra, azt hajtogatták, nem engedik a sajtó jelenlétét. Elképesztő az egész”-fogalmazottaz alelnök. (MTI, NOL) MINDEN FELMERES A FIDESZ GYŐZELMET HOZTA Budapest. A Nézőpont Intézet exit poll felmérése szerint a tegnapi országgyűlési képviselő-választáson a Fidesz-KDNP-re a résztvevők 48 százaléka szavazott, a Kormányváltó összefogásra 27%, a Jobbikra 18%, az LMP- re pedig 6 százalék. A felmérést vasárnap 1200 ember telefonos megkérdezésével készítette a közvélemény-kutató. A részvétel várhatóan alig haladja meg a 60%-ot. A HVG Political Capital mandátumkalkulátorával modellezte, hogy a Nézőpont Intézet felmérése mit jelentene a parlamenti mandátumok szempontjából. Eszerint a Fidesznek meglesz a kétharmada: a párt a parlamenti helyek több, mint 70 százalékát birtokolná, és kettő kivételével az összes egyéni körzetet megnyerné. A kormányváltó összefogásnak 31, a Jobbiknak 20, az LMP- nek 6 képviselői hely jutna. A Századvég Alapítvány tegnapi elemzése szerint a Fidesz- KDNP 47-51%-os, a baloldali közös lista 19-23%-os, a Jobbik 18-22%-os, az LMP 3-7%- os eredményre számíthat a szavazatok összeszámlálása után. A felmérést a voksoláson részt vett, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt telefonos megkérdezésével végezték napközben 8 és 18 óra között. Konszenzus tapasztalható a nagy közvélemény-kutató cégek között arról, hogy a Fidesz nagy fölénnyel nyeri a pártlisták versenyét az országgyűlési választáson. A Tárki és a Századvég egyaránt 51%-os listás eredményt vár a Fidesznek, a Nézőpont 47-et, az Ipsos 42,5 százalékot, a Medián pedig 41%-ot. A voksolás előtt egy nappal a közvélemény-kutató intézetek utolsó választási előrejelzései is napvilágot láttak. A Tárki és a Századvég a biztos szavazó pártválasztók adatait, a Nézőpont Intézet a potenciális aktív szavazókat, míg az Ipsos és a Medián egy szakértői becslést közölt. Mindezek szerint a Nézőpont, az Ipsos és a Medián 28-29%-ra prognosztizálja a Kormányváltó Összefogás listáját, a Századvég 25%-ot vár, míg a Tárki csak 21 százalékot. Az ötből négy intézetnél biztosnak tűnik, hogy a Kormányváltók megelőzik a Job- bikot, egyedül a Tárlónál van hibahatáron belül a két lista támogatottsága. (MTI) Durva oroszbarát tüntetések Kelet-Ukrajnában Meghalt egy ukrán újságíró MTl-HÍR Kijev. Oroszbarát tüntetők tegnap a kelet-ukrajnai Do- nyeckben megrohamozták és elfoglalták a megyei adminisztráció épületét. Á szeparatista tüntetők gránátot dobtak az épületre, és közelharcba keveredtek az adminisztrációt védő rendőrökkel. 200-an hatoltak be az épületbe. A behatolók, hangosbemondón keresztül közölték követelésüket, miszerint írjanak ki népszavazást a megye Oroszországhoz csatlakozásáról. Eközben Harkivban összetűzésbe keveredtek az oroszbarát, illetve a kijevi hatalomváltást támogató tüntetők. Luhanszkban az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) helyi épületét foglalták el rohammal szeparatista tüntetők. Egy elrabolt, majd halálra kínzott újságíró holttestére bukkantak a hétvégén a középukrajnai Cserkaszi megyében. Vaszüij Szergijenkónak, a nacionalista Szabadság párt tagjának, a kijevi tüntetésekben szerepet játszó autós tüntetők, az Avtomajdan aktivistájának eltűnését pénteken jelentették be. Szergijenkót újságírói tevékenysége miatt ölhették meg. A tálibok fenyegetése ellenére nagy érdeklődés mellett zajlott az elnökválasztás Afganisztánban Először lesz demokratikus a hatalomváltás MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. A szélsőséges tálibok fenyegetései és támadásai ellenére nagy érdeklődés mellett tartották meg Afganisztánban szombaton az elnök- és tartományi tanácsi választásokat. Ez az első alkalom, hogy demokratikus hatalomváltásra kerül sor a 30 millió lakosú országban. A jelenlegi elnök, Hamid Karzai a tálibok fundamentalista rezsimjének megdöntése óta, 12 éve kormányozza Afganisztánt, s az alkotmány szerint nem jelöltethette magát újból. A mintegy 12 millió afgán választópolgár nyolc elnökjelölt közül választhatott. Az indulók között a legesélyesebbnek három volt miniszter, Abdulla Abdulla, As- raf Gáni és Zalmai Raszúl számít. Tegnap megkezdődött az elnök- és tartományi tanácsi választáson leadott szavazatok összeszámlálása. Az afgán választási bizottság szóvivőjének tájékoztatása szerint a voksokat először a szavazókörökben, majd ellenőrzés céljából a bizottság kabuli központjában is összeszámolják. A testület becslései szerint a választásra jogosult 12 millió afgán állampolgárból hozzávetőleg 7 millióan járultak az urnákhoz. A részvétel tehát a szélsőséges tálibok fenyegetései és támadásai ellenére is jelentős, 58 százalékos volt. Megfigyelők azonban rámutatnak, hogy az adatot érdemes óvatosan kezelni: a 2009-es elnökválasztás alkalmával az afgán illetékesek szintén 50 százalék feletti részvételről számoltak be, az ENSZ megfigyelői azonban 30 százalékos részvételi arányt jelentettek. Viszik a szavazóumát Dzsalala- bádban. A merénylőktől sem tartottak a voksolók. (TASR/AP)
