Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-05 / 53. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. AAÁRCIUS 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Új múzeumok a Városligetben Budapest. Öt új múzeumépületre írt ki pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A magyar kormány várakozásai szerint a Liget Budapest projektben olyan új múzeum- épületek jönnek létre a Városligetben, amelyek a 21. század színvonalán járulnak hozzá Budapest építészeti örökségének gazdagításához, és tisztelettel kezelik a történeti örökséget. Ilyen kaliberű nemzetközi tervpályázat utoljára több mint 100 éve volt Magyarországon. A nemzetközi zsűri decemberben hirdet végeredményt; a múzeumok 2018-ra készülhetnek el összesen 75 milliárd forintból. Az épületekben hat intézmény kap helyet: az Új Nemzeti Galéria, a Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, a Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza, a FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum. (MTI) Heller és Alföldi Radnóti-díjas Budapest. Heller Ágnes filozófusnak és Alföldi Róbert színész-rendezőnek is odaítélték az idei Radnóti Miklós An- tirasszista-díjat. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöksége által 2000-ben alapított minden évben március 21-én, a rasszizmus elleni világnapon adják át, de Heller és Alföldi akkor nem lesz Magyarországon, ezért korábban kapták meg az elismerést. A díj alapítói arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy változatlanul vannak olyan folyamatok a világban és Magyarországon, amelyeknek következménye az egyes embercsoportok kitaszítása lehet. (MTI) Száz Pál könyvének bemutatói Pozsony/Dunaszerdahely. Holnap 18.30-kor a Pozsonyi Magyar Intézetben, holnapután 20 órakor a dunaszerdahe- lyi NFG klubban mutatják be Száz Pál Halott föld, halott lányok című új könyvét. Az elbeszéléseket tartalmazó kötet a Kalligram kiadónál jelent meg, a fülszöveg szerint „új, ismeretlen ösvényen indul tovább az író, azon a ponton, ahol az elődök abbahagyták”. A könyvet Szalay Zoltán író, szerkesztő mutatja be, aki a szerzővel az alkotás folyamatáról és az élet nagy kérdéseiről beszélget, (k) Lőrincz Zsuzsa jubileumi kiállítása Pozsony. Lőrincz Zsuzsa 60. születésnapja alkalmából rendez jubileumi kiállítást a Prágában élő képzőművész munkáiból a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. Az anyag lelke című tárlatot pénteken 17 órakor Luzsica Lajos Árpád festőművész nyitja meg a Brámer-kúriá- ban (Žižka utca 18.). Lőrincz Zsuzsa művei április 27-éig tekinthetők meg Pozsonyban. (as) Szászi Zoltán költészetében vélhetően új fejezet kezdődött az Ami volt című friss kötettel „Körmei alatt csillagok” Nagyon pontos címet adott új verskötetének Szászi Zoltán. A múlttal való foglalatoskodás, a régi dolgok felidézése és jelenbe vetítése nem új találmány a költészetben, mégis keveseknek sikerül olyan általános érvényű következtetésre jutniuk egy-egy versen belül, ami a személyesség szépsége mellett hasznosítható „tudást” is kínál. JUHÁSZ KATALIN Egymás fülébe duruzsoló irodalmi életünkben a recenzensek általában személyesen ismerik a szerzőket. Ez az alaphelyzet épp annyi előnnyel jár, mint amennyi hátránnyal, de helyszűke miatt ebbe most ne menjünk bele. Szászi Zoltán az utóbbi pár évben szinte ontja a köteteket - verssel és prózával egyaránt van ideje foglalkozni. Minden író és költő álma, hogy a napi megélhetésért vívott harc helyett kizárólag irodalommal foglalkozhasson. Szászinak ez most megadatott, bár abban is bizonyos vagyok, hogy ilyen áron közülü(n)k senkinek sem kellene ez a szabadság. A veszteségből nyereséget kovácsolni viszont szintén keveseknek sikerül. A legnagyobb nyertes ez esetben persze az olvasó, már ha manapság egyáltalán olvasnak az emberek verseket. Akik olvasnak, és akik végigkövették Szászi eddigi pályáját, talán igazat adnak nekem, ha azt mondom, hogy költőnk új hangon szólalt meg az Ami volt című kötetben. Merészebben fogalmazva: akár egy új korszak kezdete is lehet a most megjelent anyag. Ezek a versek annyira éteriek, hogy eleinte alig érzékeljük a témákat, csak többszöri elolvasás után bontakoznak ki. Légiesen anyagtalannak hatnak, pedig rendkívül alaposan megmunkált matéria rejlik bennük, azaz sok-sok gondolatból csiszolódtak ilyen letisztulttá. Szászi költészete a nyitottabb, burjánzó formák felől egyre inkább a zártság felé halad, legalábbis szerintem. A kezdeti játékosság, az eszközökkel való lelkes kísérletezés már a múlté. Ami megmaradt, az egyfajta (irigylésre méltó) könnyedség, amellyel témáit kezeli. A kötet ciklusokra oszlik, de a ciklusokba sorolt versek általában megőrzik önállóságukat is. A sokszor több évtizedre való visszakanyarodások, amelyek láthatóan a beszélő jelene számára is inspiráló jellegűek, mindenképp azt nyomatékosít- ják a recepció feíől nézve is, hogy ez a költészet, ahogy mondani szokás, egy tömbből faragott. Az a bizonyos „belső világ” mindig állandó. És nem lehet kétségünk afelől, hogy az egyes szám első személyű beszélő maga a költő. Egy-egy vers „kiterjedése” általában rendkívül kicsiny, szinte pontszerű, ám egyetlen pontban is kivételes mélységekig jut. Ráadásul a kompozíciók gyakran ellentétekből épülnek fel, például a költő egyszerre elmélkedik és játszik a szavakkal. A fésületlen forma (hosszabb-rövidebb, egymásra hajigáit sorok, látszólagos rendezetlenség, csavarások) pontos gondolatokat takar. Szinte nincs (azért akad, de alig) egy-egy odacsapott félmondat, ami ne lenne a helyén. Szászi nem lejegyez, hanem megjelenít, és szinte kikényszeríti az olvasóból az együttműködést. Tehetség, nyelvi erő, invenció, formaérzék. Egy lézeres kulcstartó pontosságával világít rá rejtett félelmeinkre, kétségeinkre, rég elhessegetettnek hitt lidérce- inkre. A halál közelségére. A megnyugtató állandóság szét- foszlására. Az öröklét illúziójára. Jelenünk, sőt múltunk viszonylagosságára. És azt is megmutatja, hogyan tegyük elviselhetőbbé a valóságot. Bohumil Hrabalt nem gyászolja, hanem életre kelti (Pepin bácsival Bohušunk emlékezetére). Máshol megjegyzi, hogy „a harmadikról / kiugrani / elég magas már/ de mégse. A kötet utolsó ciklusában megjelennek a költőtársak; Tő- zsér, Barak, Hizsnyai, Petri, Weöres és Milosz sorait építi saját verseibe. Több ez puszta tisztelgésnél, hiszen továbbgondolja, más szövegkörnyezetben vizsgálja meg, szinte ugródeszkaként használja ezeket a rövid részleteket, mintegy demonstrálva a más nézőpont fontosságát. A költő sosem eshet teljesen kétségbe - vonom le a következtetést a kötet végére jutva, „az én figyel / lebont síkot teret időt / feléri az eget / körmei alatt csillagok / bezárja a múlást / rengeti a nincset.” Szászi Zoltán: Ami volt (Nap Kiadó, Dunaszerdahely 2013) AZ OSCAR UT0Z0NGEI Az orosz állami tévécsatorna „korrigálta” az Oscar-gálát Betiltották A nimfomániást ÖSSZEFOGLALÓ ♦ Az elmúlt tíz év legnézettebb Oscar-díjátadó gálája volt az idei. A Los Angeles-i Dolby Színházban rendezett ceremóniát sugárzó ABC tévécsatorna szerint 43 millióan kísérték figyelemmel a több mint háromórás eseményt. A Nielsen piackutató méréseiből kiderült, hogy a gála nézettsége 6,4 százalékkal haladta meg az előző évi 40,4 milliót. ♦ A Pervij Kanal orosz állami tévécsatorna kivágta Jared Leto amerikai színésznek az Oscar- díj átadóján Ukrajnáról és Venezueláról mondott szavait, azt a részt, amikor azokhoz szólt, akik álmaik megvalósításáért küzdenek - írta az Ukrainszka Pravda című ukrán hírportál. Jared Leto kapta a legjobb férfi mellékszereplőnek járó arany szobrocskát a Mielőtt meghaltam című filmben nyújtott alakításáért. A sgínész-zenész a film alkotóin kívül édesanyjának és fivérének mondott köszönetét azért, hogy valóra válthatta álmát, majd azt mondta, ezen az estén Ukrajnától Venezueláig azokra is gondol, akik hozzá hasonlóan valóra akarják váltani vágyaikat. „Azt szeretném mondani, hogy mi itt vagyunk, miközben maguk azért küzdenek, hogy megvalósítsák álmaikat, hogy életre keltsék a lehetetlent” - fogalmazott, hozzátéve: „ma este magukra gondolunk”. A Pervij Kanal a korábbi tervektől eltérően nem közvetítette élőben az Oscar-gálát, a döntést az ukrán válsággal kapcsolatos hírek elsődlegességével indokolták. A díjátadóról készült felvételt pedig „korrigálták”. ♦ Művészeti iskolai hálózat megteremtését és egy filmiskola elindítását is megígérte Uhu- ru Kenyatta kenyai elnök, miután a kenyai Lupita Nyong’o az első fekete afrikai színésznőként megkapta az Oscar-díjat. Kenyában milliók ünnepelték a 12 év rabszolgaság melléksze- replőjeként Oscar-szoborral kitüntetett 31 éves színésznőt. Kenyatta közleményében Nyong’o érdemeit méltatva hangsúlyozta, hogy példamutatása másokat is kiváló teljesítményekre sarkallhat. Ezután megígérte, hogy kormánya művészeti iskolai hálózatot hoz létre, amely gondozhatja az ország fiatal tehetségeit. „A kenyai kreativitás felpezsdítésére filmiskola létrehozását tervezzük, és már megkezdődött egy új, modem nemzeti színház építésének tervezése Nairobiban” - fogalmazott. Lupita Nyong’o szülei politikai meggyőződésük miatt egy időre Mexikóba emigráltak, ezért a színésznő ott született, de a család később visszatérhetett Kenyába, ahol gyerekkorának nagy részét töltötte. A Yale Egyetemen szerzett diplomát dráma szakon. ♦ Mexikó az ország első rendezői Oscar-díját ünnepli, amelyet Alfonso Cuarón vehetett át Gravitáció című filmjéért. A latin-amerikai ország új filmes generációja azonban kevéssé bízik abban, hogy nekik is jut a szobor dicsfényéből. Az 52 éves Cuarón pályafutása zömét Mexikón kívül töltötte, mivel hazájában nem tudta a filmjeihez szükséges anyagi támogatást megszerezni, és két ugyancsak nemzetközi hírű honfitársa, Guillermo dél Toro és Alejandro González Inárritu szintén külföldön keresi a boldogulást. A fiatal mexikói filmes nemzedék sietett is rámutatni, hogy Cuarón filmjének nem sok köze van a mexikói filmiparhoz. Számos mexikói filmesnek nagyobb sikerei vannak külföldön, mint saját hazájában, és arra panaszkodnak, hogy nem bírják a versenyt az ország mozijait uraló hollywoodi produkciókkal. „Az egyetlen hely, ahol nem lehet mexikói filmet látni, az Mexikó” - állítja Ivan Avila Du- enas, akinek negyedik játékfilmje vasárnap debütált a FI- CUNAM mexikói nemzetközi filmfesztiválon. Győzelme után Cuarón arról beszélt: reméli, sikere nagyobb figyelmet irányít a mexikói filmesekre. (MTI) London. Meztelenséget és szexuális jeleneteket ábrázoló részei miatt betiltották Lars von Trier A nimfomániás című filmjének mozis forgalmazását a török hatóságok. A kétrészes produkció első epizódjának premierjét március 14-re, a második bemutatóját március 21-re tervezték Törökországban, 18 év feletti korhatárral. Hétfőn azonban a török filmes hatóság tagjai leszavazták a mozis bemutatást. A döntés ellen szavazó Yamac Okur szerint a határozat kimeríti a cenzúra fogalmát: „Elfogadhatatlan, hogy bármely mozifilmet eltiltsanak a kereskedelmi forgalmazástól. Korhatárhoz lehetett volna kötni, máskülönben ez cenzúra” - írta Twitter-bejegyzésé- ben. (MTI) Alfonso Cuarón (Fotó:TASR/AP)
