Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-31 / 75. szám, hétfő

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. AAÁRC1US 31. www.ujszo.com Megérkezett Budapestre a hétvégén Jude Law világhírű angol szí­nész, aki a Susan Cooper című filmet forgatja a magyar főváros­ban. A film címszerepét alakító amerikai Melissa McCarthy már szintén Budapesten tartózkodik. Hamarosan a Guy Ritchie mun­káiból és A szállító-filmekből ismert Jason Statham is csatlakozik a forgatáshoz. A filmet rendezőként Paul Feig jegyzi. A titkosűgy- nök-vígjátékban Melissa McCarthy és Jason Statham egy való­szerűtlen kémpárost alakít, Jude Law szerepéről egyelőre nem árultak el semmit. (MTI-felvétel) RÖVIDEN Elhunyt Oldŕich Škácha, Havel fotósa Prága. Hosszú betegség után, 72 évesen elhunyt szomba­ton Oldŕich Škácha cseh fotóriporter, Václav Havel közeli ba­rátja és személyi fotósa, az antikommunista cseh ellenzéki mozgalom képi dokumentálója. Škáchát az 1968-as prágai tavasz leverése után eltiltották hivatása gyakorlásától, ker­tészként dolgozott. Az 1970-es évek elején csatlakozott az el­lenzékhez, fotósként dokumentálni kezdte Havel és a polgár­jogi mozgalom többi vezető személyiségének tevékenységét. Az 1989-es fordulat után, amikor Havelt államfővé választot­ták, Škácha lett az elnök személyi fotósa. (MTI) Beszélgetés a 65 éves Csemadokról Pozsony. Szerdán 17 órakor kezdődik a Múzeumi Szalon következő rendezvénye a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeu­mának a székházában (Brämer-kúria, Žižka utca 18.). A Meg­békítve a múlttal, szembenézve a jövővel című beszélgetés témája a 65 éves Csemadok. Bauer Győzőt, Bárdos Gyulát, Görföl Jenőt és Végh Lászlót Miklósi Péter kérdezi, (as) Mi volt az Elfújta a szél előtt? New York. Közel nyolcvan évvel az Elfújta a szél megjele­nése után októberben megjelenik a klasszikus mű előzmény­regénye, a Ruth's Journey (Ruth utazása). Donald McCaig re­génye a Margaret Mitchell művében Mummyként emlegetett, éles nyelvű, nagyszívű, mélyen erkölcsös fekete dadát állítja a középpontba. A könyv egy másik fontos szereplő, Ellen Robil- lard O'Hara (Scarlett anyja) portréját is megrajzolja. A kötetet a Mitchell-hagyaték gondozói is jóváhagyták. McCraig koráb­ban már írt egy regényt az Elfújta a szél egyik szereplőjéről, Rhett Butler címmel. (MTI) Charles Laurence angol újságíró tényfeltáró regénye Jirí Mucháról, a híres festő kalandor fiáról A veszedelmes ügynök Jifí Mucha sok nőt behálózott, de őt is behálózta - a titkosrend­(Képarchívum) Májusig látható Po­zsonyban, a Mirbach-pa- lotában Alfons Mucha alkotásainak gazdag gyűjteménye. Fia, a hu­szonhárom éve elhunyt, kalandos életű Jíŕí Mu­cha sem maradt adósa a világnak. Regényeivel, elbeszéléseivel és forga­tókönyveivel ő is számot­tevő életművet hagyott maga után. SZABÓ G. LÁSZLÓ Apjáról, a szecesszió nagy­mesteréről írt életrajzát több nyelvre, köztük magyarra is le­fordították. Hideg égbolt alatt címmel az ötvenes évek politi­kai foglyainak rendhagyó nap­lóját írta meg, novellasoroza­tával a Franciaországban és Angliában szolgált csehszlovák katonák, a popart és az Under­ground New York-i nemzedé­kének állít emléket. Jíŕí Mucha bohém volt, igazi világfi, született entellektüel. Kalandor, aki egyformán cso­dálta Prága és Párizs múlt szá­zadi szépségeit. Abban az év­ben, amikor világra jött, 1915- ben, ötvenöt éves apja már a Szláv eposz nagyméretű tábla­képein dolgozott. Orvosi ta­nulmányait megszakítva 1937- ben, huszonkét évesen ment el Prágából, és nem sokkal később már a Sorbonne növendéke lett. Filozófiát, művészettörténetet és orientalisztikát tanult, de leg­inkább az irodalom foglalkoz­tatta. Apja halálának híre Pá­rizsban érte 1939-ben, a néme­tek által megszállt Csehszlová­kiába azonban nem térhetett haza. Antifasiszta meggyőző­désétől vezetve beállt a francia hadseregbe, majd az angol légi­erő tisztjeként és a BBC haditu­dósítójaként járta be a harcte­reket. Megfordult az afrikai fronton, majd Indiában, Bur­mában és Kínában. Prágába 1945-ben tért visz- sza. Regényíróként folytatta pá­lyáját, ám a politika ismét köz­beszól: Amerika javára folyta­tott kémkedés gyanújával, ha­őrség mis vádak alapján letartóztat­ják, 1951-ben börtönbe kerül. Úránbánya, kényszermunka, halálos ítéletre vár. Öt évvel ké­sőbb amnesztiával szabadul. Börtönnaplóját sodort papírte­kercseken juttatja ki cellájából, hogy később maga írja meg re­gényét. Különös szerelmek címmel saját házasságát és a harmincas évek csehországi eseményeit is papírra vetette. Irodalmi munkássága csúcsá­nak a Kánkán glóriával című re­gényét tartják, amelyben világ­szerte ismert és elismert apjá­nak állít emléket. Emlegetik őt sokféleképpen. A cseh Heming­way, a cseh Remarque, a cseh Szolzsenyicin. Alakját rengeteg rejtély övezi: mivel a női nem iránt élete végéig olthatatlan vágyat táplált, és nemcsak a szerelem nyelvét, hanem öt idegen nyelvet is beszélt, s a po­litika sűrűjében is nagy maga- biztossággal, felkészültséggel mozgott, a titkosrendőrség is igényt tartott a szolgálataira. Éppen erre alapozza nemrég csehül is megjelent, Jiŕí Mucha, a társasági ügynök (Spole- čenský agent Jih Mucha) című könyvének témáját Charles Laurence angol újságíró, aki azt állítja: Alfons Mucha egyetlen fia nyugati diplomatafelesége­ket (köztük az ő édesanyját) csábított el, hogy, hogy így jus­son értékes politikai informáci­ókhoz. Szerelem és fájdalom a vasfüggöny mögött - cselszö­vés, szex, kémek alcímmel szü­letett meg ez a fölöttébb izgal­mas tényregény, melynek szer­zője a hidegháború első tíz évét töltötte Csehszlovákiában. Mi­vel apja a brit nagykövetség első titkáraként dolgozott Prágá­ban, gyerekként maga is olyan környezetben forgott, amely va­lósággal hemzsegett a kémektől és az ügynököktől. Laurence családja megszenvedte az anya veszélyekkel teli sorozatos fél­relépéseit. Apját komoly de­presszió gyötörte, nővére, aki szintén bűvkörébe került az ál­lamvédelmi szervek Don Jüan­jának, anorexiában halt meg. Charles Laurence akkor került távolabb a családi zűrzavartól (és Mucha szerelmi manőverei­től), amikor szülei Angliába küldték bentlakásos iskolába, ahonnan évente legfeljebb két­szerjöhetett Prágába. Sok-sok évvel később, a kommunizmus bukása után az­tán Laurence annál többször je­lent meg életének régi színhe­lyén, hogy fényt derítsen egy sö­tét ügyre, talán a legsötétebbre, amelynek gyerekként a szem­tanúja lehetett: anyja vesze­delmes viszonyára Jirí Muchá- val. A londoni Telegraph mun­katársaként, közel-keleti hadi- tudósítóként, indiai és afganisz­táni riportutak után Charles Laurence nem kis szakmai ta­pasztalat birtokában kezdte meg oknyomozó regényének megírását. Találkozott Mucha (nemrég meghalt) feleségével, Geraldine-nel, bejutott a cseh titkosrendőrség archívumába, felkereste a leghíresebb kom­munista gyilkost, aki előbb munkatáborba küldte, majd együttműködésre kényszerítet­te Jirí Muchát. Kutatott, nyo­mozott, amit csak tudott, felde­rített. Szülei magatartását ugyanolyan erős nagyító alatt vizsgálta, mint a beszervezett csábító ténykedéseit. Apjával Charles Laurence szinte kihall­gatást folytatott az ügyben, nem bizalmas párbeszédet. Anyjával minden beszélgetése hisztérikus veszekedésbe csa­pott át. Bár tőle nem kapott egyértelmű válaszokat a kérdé­seire, könyve mégis azt sugallja: anyja és az ügynök Mucha kö­zött valóban titkos viszony szü­letett. Családi dráma, szerelmi tör­ténet, kordokumentum? Char­les Laurence lelkiismeretes munkát végzett. Joggal ítélke­zik anyja felett. KULTURMIX Könyv. Az Őfelsége pincére voltam című regényt 1971-ben tizennyolc nap alatt vetette papírra Bohumil Hrabal. A könyv főhőse egy Jan Dít nevű pikolófiú. Jan legnagyobb vá­gya, hogy milliomos legyen. Példaképe Skrivánek főpincér úr, akinek olyan jó szeme van, hogy első látásra biztonsággal felméri az étterembe belépő vendéget. Nem véletlen: ő az angol királynak is felszolgált! A Hrabal-centenárium alkal­mából az Európa Könyvkiadó a cseh író három klasszikusát adta ki újra csodaszép új borí­tókkal: az Őfelsége pincére voltam, a Szigorúan ellenőr­zött vonatok és a Sörgyári cap­riccio borítóját Baranyai (b) András tervezte. Bohumil ® Bohumil Hrabal: Őfelsége pin­cére voltam. Fordította: Varga György. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2014. (280 oldal.) Koncert. Európai turnéja egyik állomásaként április 5-én (szombaton) Pozsonyban, az Ondrej NepelaTéli Stadionban ad koncertet a 85 éves Ennio Morricone. Morricone fél év­százados pályája alatt több mint négyszáz filmhez írt ze­nét, emellett több mint száz más zeneművet komponált. Öt filmzenéért jelölték Oscarra, végül 2007-ben életművéért kapta meg az Amerikai Film- akadémia elismerését. A kon­certen elhangzanak részletek A Jó, a Rossz és a Csúf, a Volt egy­szer egy Vadnyugat, a Volt egy­szer egy Amerika, a Cinema Paradiso és más világhírű film­zenékből. Játszik a magyar Modern Art Orchestra, a zene­kart Ennio Morricone vezényli. Ennio Morricone április 5-én (szombaton) 20 órától ad kon­certet Pozsonyban, az Ondrej Nepela Téli Stadionban Mozi. A világtörténelem egyik legnagyobb természeti katasztrófájának találkozása a 3D-s látvánnyal: ez a Pompeji című film. Időszámításunk sze­rint 79-et írunk. A Római Biro­dalom ékkövében, a kísértés kikötőjében a gazdagok élik fényűző hétköznapjaikat, míg a rabszolgák az arénában har­colnak a túlélésért, de egy va­lamire senki nincs felkészülve: a szunnyadó Vezúv pusztító erejére. Milo, a gladiátor (Kit Harington) az idővel fut ver­senyt, mikor kitör a vulkán: meg kell találnia szerelmét (Emily Browning), hogy kime­nekítse a hamuval elárasztott városból, mielőtt azt teljesen betemeti a láva és a szüntele­nül aláhulló kőzápor. Pompeji. Színes, amerikai­német akciófilm, 102 perc, 2014. Rendezte: Paul W. S. Anderson. (16+)

Next

/
Thumbnails
Contents