Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-31 / 75. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 31. Vélemény És háttér 7 Ha államférfi akar lenni az új államfő, nem kerülheti meg a nemzetiségi kérdéseket Kiska és a magyarok Nincs többé automatikus támogatás, és nem adjuk ingyen a magyar szavaza­tokat. Nem szó szerinti idézet, de az MKP máso­dik forduló előtti narratí- vájának lényege. Amely rosszkor, a második for­duló előtt hangzott el, de nem időszerűtlen. Most jött el az ideje. LOVÁSZ ATTILA A második fordulóban And­rej Kiska keményen tartotta magát ahhoz, hogy kampá­nyában elkerüli a megosztó témákat. Az őt ért személyes támadásokat aránylag jól állta, a megosztó témákról viszont vagy hallgatott, vagy csak nagy általánosságokban be­szélt. A nemzetiségi kérdést a kampánya nem is érintette (nos, ebben aztán nagyon nincs egyedül), s a magyaro­kat érintő kérdésekre is csak akkor reagált, amikor nem tudta kikerülni azokat - leg­utóbb a televíziós vitában a Beneš-dekrétumok kapcsán. Nem tudjuk, mit tud Kiska a nemzetiségi kérdésekről, gya­níthatóan nem sokat. A nem ki­mondottan nacionalista, szlo­vák, egyébként demokrataként viselkedő elitektől valószínűleg abban sem különbözik, hogy a nemzetiségeket amolyan színes egzotikumként tartja számon, szépen énekelnek, hímeznek, hagyományt ápolnak és meny- nyei halászlét főznek, de azért ennél tovább mégse menjünk. Pedig most majd azt is meg kell tanulnia, hogy legalábbis a ma­gyar és a roma kisebbség komoly politikai tényező, habár mind­kettő máshogy, másért. Nem tudjuk, hogy természe­tes intelligenciája, vagy tanács­adói sugallatára ódzkodott-e a magyarkérdésektől. Ne feled­jük, 2009-ben egy erős jobbolda­li politikai jelölt (Radičová) ve­szítette el a második fordulót s vele a választásokat a vele szem­ben kijátszott „magyarkártya” miatt, egy olyan jelölttel szem­ben, aki első mandátumának le­jártakor egyetlen államférfiúi cselekedetet sem tudott felmu­tatni (és egyébként ma sem tud). Kiska és csapata tudta, hogy a magyar témák komolyabb bon­colgatása ma Szlovákiában még választási vereséget jelenthet - habár a honi magyarokról nem feltételezhető, hogy tömegesen támogatnák Ficót, főleg első kormányának törvényei miatt. Ha megnézzük a magyar­laktajárások eredmé­nyeit, láthatjuk, minde­nütt Kiska nyert, nagy részükbenfölényesen. A kampánynak vége, a takti­kázás összes indoka szombaton 22 órakor megszűnt. Az állam­férfi a kampány során szavazat­növelésre összpontosít, mint a sima politikus. A választás után viszont a sima politikustól elté­rően akár a közhangulattal szemben is képes megfogal­mazni olyan lépéseket, progra­mokat, elveket, amelyek az or­szág állapotait jelentősen javít­ják - lehetőleg hosszú távon. Ha megnézzük a magyarlakta járá­sok választási eredményeit, lát­hatjuk, hogy mindenütt Kiska nyert, sőt, nagy részükben fölé­nyesen. Az új államfő, ha állam­férfi akar lenni, nem kerülheti meg a nemzetiségi kérdéseket. Agendája szerves részévé kell tennie: nem, nem ő hoz tör­vényt, nem ő gyógyít sebeket. De ha napirenden tartja egy de­mokratikus ország teljesen szok­ványos nemzetiségi politikáját, erre tanácsadói csapata lesz, ha nyilvánosan rendre megszólal a nemzetiségek érdekében, akkor közhangulatot teremt és formál. Olyan közhangulatot, amelynek eredménye lehet az is, hogy a következő magyar ajkú elnökje­löltre nem egzotikus baromként tekintenek, és az is, hogy a ma­gyarok nyűt támogatása nem je­lent majd Szlovákiában ódzko­dást és választási vereséget, mint öt éve. Elnök úr! A voksok valóban nem ingyen voltak. Óriási biza­lomjelei. Ha él vele, a szlovákok is élhetőbb, jobb országban él- hetnekmajd. Ezért indult, ugye? 'UGYE MONDTAM, HOGY EZ A KISKA BIZTONSÁGI KOCKÁZATOT . JELENTI _ M sex i cí ■ (Cartoonizer) A keserű vereség Robert Fico politikai karrierjének derékba törését is előrevetítheti Szenzációs győzelemről ír a külföldi sajtó FIGYELŐ Hagyományosan a cseh mé­dia kommentálta legbővebben a szlovákiai választásokat, és egyöntetűen Fico „nagyon keserű” vereségéről ír, amely akár politikai karrierjének de­rékba törését is előrevetítheti. Egy „szoros vereség talán még belefért volna” de ekkora kü­lönbséggel veszíteni elég dur­va, és világosan jelzi, hogy a választók elégedetlenek azok­kal a módszerekkel, amelyek­kel Fico kormányozza az or­szágot. Az ország most azt ta­lálgatja, hogyan viszonyul majd a kormányfő legyőzőjé­hez, Andrej Kiskához az állam­fői poszton - írta a ČT 24 hír­portálja, hozzáfűzve, hogy a választás legnagyobb tanulsá­ga: Fico és a Smer dominanciá­ja mégsem olyan egyértelmű, és itt a bizonyíték, hogy le­győzhető. Az iDnes hírportál szerint Kiska győzelme az ország győ­zelme, és a szlovákiai választók olyan csodálatos dolgot vittek véghez, amire egész Európá­nak fel kellene figyelnie. „Mi csak irigykedhetünk” - zárul a cseh honlap kommentárja. A Lidové noviny szerint Fico két dolgot tehet: elfogadja a vereséget, kissé átszabja kor­mányát és kitölti a hátralevő két évet, vagy pedig a személye elleni népszavazásként fogja fel a történteket, és előrehozott választások kiírását kezdemé­nyezi. Ugyanis a Smer még mindig elég erős ahhoz, hogy megnyerje a parlamenti válasz­tásokat és további négy évig kormányozzon. A brit BBC azt emeli ki, Kiska úgy volt képes nyerni, hogy semminemű politikai tapaszta­lata nincs, Fico hatalmának növekedése azonban mozgósí­totta a választókat. Kiska tiszta lappal érkezett a politikába, semmilyen korrupciós ügy nem árnyékolja be a múltját, ezt si­került meglovagolnia és meg­nyernie a botrányokba belefá­radt választókat. Az ORF osztrák köztelevízió Fico megsemmisítő vereségét emelte ki, 400 ezer vokssal ka­pott kevesebbet ellenfelénél, holott kormányfői pozícióból folytathatott ellene nagyon durva kampányt. A cseh iDnes szintén kiemelte, hogy Ficón kemény propagandahadjárata sem segített, sőt még az sem, hogy a katolikus egyház része is az exkommunista kormányfő mögé sorakozott fel. Fico az elmúlt tíz év meghatározó poli­tikusa Szlovákiában, de most az is elképzelhető, hogy az ütés, amit kapott, megrendítő erejű volt. Ä Sme című szlovák napüap kommentátora szerint Fico ez­után a vereség után már soha nem lesz a régi és legyőzhető a következő parlamenti válasz­tásokon is. (TASR, ú) KOMMENTAR Szlovákia nem Szlovákia MOLNÁR NORBERT Pozsony nem Szlovákia. Az első forduló nép­szavazás volt a Smerről és a miniszterelnökről. Kotlebát egy zsák krumpli is legyőzi. Ezek a mondatok Robert Fico száját hagyták el az el­múlt pár hónapban. Értelmük nem sok volt, amikor kimondta őket, de ma újraértelmezhe- tők. Pozsony nem Szlovákia-mondta Fico, amikor novemberben a Smer csak Pozsonyban vesztette el a megyei választásokat. Az államfőválasztás eredményei alapján csakTrencsén me­gye Szlovákia, de a megyeszékhelyen ott sem Fico nyert. Fico novemberben még azt is mondta, hogy ha normális em­berekkel akar találkozni, akkor el kell utaznia Pozsonyból vidékre. Szűkül a kör, szűkül a kör. Lassan egész Szlovákia nem lesz Szlovákia. Az elnökválasztás első fordulója népszavazás volt a minisz­terelnökről és a Smerről - Fico tévedett két hete a tévékame­rák előtt. A nép csak most szavazta le a miniszterelnököt, de alaposan. Pártját még nem, de annak is eljön az ideje. Kotlebát egy zsák krumpli is legyőzi - mondta Fico, aztán mégis Kotleba nyert a megyei választáson. Ficót viszont igen, legyőzte egy zsák krumpli, ráadásul még macska is van a zsákban. Még véletlenül sem szeretnénk lebecsülni a leendő szlovák államfő érdemeit. Négyszázezer szavazattal verte az ország legnépszerűbb politikusát, ami minimum tiszteletet érdemel, de ez nagyrészt nem az ő érdeme. Nyert ugyan, de sokkal fontosabb a választók szemében, hogy ki vesztett. Ilyen szempontból pechje van Andrej Kiskának. A rá szavazók közül ugyan sokan örülnek annak, hogy ő lett a Szlovák Köztársaság elnöke, de sokkal többen annak, hogy nem Fico lett az állam­fő. A Ficóra szavazók közül pedig mindenki a kormányfőt saj­nálja, és rá se hederít Kiskára. Az erős elnöki mandátum, amit a 60:40-es szavazatarány számára elvileg biztosít, ezáltal in­kább illúzió, mintsem valós választói akarat. Fico megosztó személyiség. Pontosan olyan, mint Mečiar volt. Mindkettőt imádták és gyűlölték egyszerre, de a jelen idő is helyénvaló lenne. Az ilyen típusok nem nyerhetnek ki­ki választást, mert gyűlölni mindig hatásosabban tud a nép, mint szeretni. És egyikük sem bírja elviselni a vereséget, de a múlt idő is helyénvaló lenne. Mečiar is elment kezeltetni magát, Fico is elmegy kezeltetni magát, mert meghúzódott a lelke Achilles-ina. Itt felejti az országot pár napra, amit egy felelős politikus nem szokott megtenni. S még mielőtt elkezdenénk egyetérteni Richard Sulikkal, hogy a választóknak elegük van a Smer-kormányból, gyor­san józanodjunk ki. Fico továbbra is az ország legnépszerűbb politikusa, pártja negyven százalék körül levitái. Nem mon­dott ki semmi visszafordíthatatlant vagy megsemmisítőt a választó, csak felemelte az ujját. És elindította Ficót a lejtőn. De a lejtő alja alighanem még messze van. Szlovákia nem Szlovákia. Alig lehet ráismerni. Némi racio­nalitás és némi gyűlölet helyenként előremutató döntéseket csikar ki belőle. FIGYELŐ Manipulált elszakadás A Krím lakossága a felmé­rések szerint az előző években nem akart lelkesen Oroszor­szághoz tartozni, ami érdekes megvilágításba helyezi a március 16-ai népszavazás rendkívül magas részvételi és támogatottsági adatát - de­rült ki egy krími lap cikkéből. A rendíthetetlen nyugalmú, bölcs és „déli értelemben poli­tikailag passzív” krímiek né­hány nap leforgása alatt viha­ros politikai folyamatok részt­vevői lettek. Egy nagy geopo­litikai játszma szereplőivé váltak - írta a Szobityija Krí- ma. A népszavazásnak neve­zett esemény a hivatalos ada­tok szerint 83%-os rekord részvételi arányt hozott, és soha nem látott, 97%-os tá­mogatást kapott az Oroszor­szághoz csatolás. Csakhogy a korábbi évek közvélemény­kutatásai arról tanúskodnak, hogy a krímiek egyre kisebb hányada kívánta a félsziget orosz fennhatóság alá kerülé­sét. Az ENSZ megbízásából végzett 2011-es szociológiai adatgyűjtés szerint a Krímben élők 53%-a nyilatkozott úgy, hogy szeretné, ha a félsziget Oroszország része lenne. A következő, 2012-es felmérés pedig már csak 38%-os támo­gatottságot mutatott. A kijevi nemzetközi szociológiai inté­zet 2013-as kutatása 41%-os eredményt hozott. A lap a tá­mogatottság nehezen magya­rázható fellendüléséről meg­említi a tévé hagyományos manipulációs szerepét. „Nem véletlen, hogy a parlament és a kormány épületének elfog­lalása után az első intézkedés az ukrán televíziós csatornák kikapcsolása volt. Helyüket a orosz csatornák foglalták el, amelyek sajátosan értelmez­ték a történéseket” - olvasha­tó az írásban. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents