Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-27 / 72. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 27. Kultúra-hirdetés 9 A szlovák nemzeti filmdíjra esélyesek között van Mokos Attila, Gadus Erika és Boráros Henrik is A 2014-es Nap a hálóban jelöltjei Pozsony. A Szlovák Tele­víziós és Filmakadémia tegnap délután nyilvá­nosságra hozta a 2014-es Nap a hálóban (Slnko v sieti) nemzeti filmdíjra jelölt alkotások és alko­tók listáját, illetve névso­rát. A legtöbb, hat jelö­lést Mira Fornay Kutyám, Killer című filmje kapta. A jelöltek között ott van Mokos Attila, Boráros Henrik és Gadus Erika is. ÚJ SZÓ-HÍR Öt jelöléssel indul Jonáš Ka- rásek A jelölt című drámája, négy-négy jelöléssel esélyes a díjra Milan Cieslar Colette, Prikler Mátyás Köszönöm, jól, Viktor Tauš Bohócok, valamint Juraj Lehotský Csoda című al­kotása. Az akadémia tagjai há­rom-három kategóriában tart­ják díjra érdemesnek Iveta Gró- fová Egészen Ašig, valamint Robert Kirchhoff A Cervanová- ügy című mozgóképét. A legjobb játékfilm kategóri­ában Mira Fornay Kutyám, Kil­ler, Juraj Lehotský Csoda, eset­leg Jonáš Karásek A jelölt című munkája viheti el a díjat. Három erős alkotás verseng Mokos Attilát idén a Köszönöm, jól című filmben nyújtott alakí­tásáért jelölték, 2010-ben a Lelki béke című drámával már el­nyerte a szlovák nemzeti filmdíjat (Képarchívum) Mira Fornay Kutyám, Killer című munkája a legjobb játékfilm kategóriában is esélyes, a jelmezeket Gadus Erika tervezte a díjéit a dokumentumfilm ka­tegóriában: Robert Kirchhoff A Cervanová-ügy és Adam Oľha Új élet című munkája, valamint a Történelemóra című mozgó­kép, melyet Dušan Trančík rendező szlovákiai és magyar- országi gimnáziumokban for­gatott Trianon emlékezetéről. A legjobb férfi főszereplő ka­tegória jelöltjei: Oldfich Kaiser (Bohócok), a Kutyám, Killer főhősét alakító amatőr színész, Adam Mihál, valamint Mokos Attila a Köszönöm, jól című filmben nyújtott alakításával. Prikler Mátyás filmjéből to­vábbi színészek is esélyesek ala­kításdíjra: a férfi mellékszereplő kategóriában Miroslav Krobot, a női mellékszereplő kategóriá­ban pedig Jana Oľhová. A Kö­szönöm, jól női főszereplőjét, Zuzana Mauréryt, az Árnyékban főszereplőjével, Soňa Norjsová- val, valamint a Csoda főszerep­lőjével, az amatőr Michaela Bendulovával jelölték a legjobb színésznő díjára. A Nap a hálóban díjat a leg­jobb kosztümért Gadus Erika (Kutyám, Killer), a legjobb lát­ványért pedig Boráros Henrik és Michal Strass (Kék tigris) is megkaphatja. Az ünnepélyes díjkiosztót április 26-án tartják a pozsonyi Szlovák Nemzeti Szín­ház régi épületében. (tébé) Az előadás pont annyit ad, amennyit a gyermeki agy felfogni képes Miágnaphaz Bartók-bohóckodások kicsiknek Ma van a színházi világnap, a Nemzetközi Színházi In­tézet (ITI) minden évben a színházi világ egy jelentős személyiségét kéri fel, hogy fogalmazza meg üze­netét a művészek és a kö­zönség számára. Ma a teát­rumok az előadások előtt Brett Bailey dél-afrikai drá­maíró, díszlettervező, ren­dező üzenetét olvassák fel. Az 1967-ben született alko­tó darabjaiban, előadásai­ban a posztkoloniális világ kérdéseit feszegeti. Üzene­tében arról ír: ebben az egyenlőtlen világban, amelyben a legfőbb hata­lom birtokosai arról akar­nak meggyőzni minket, hogy létezik egyetlen nem­zet, egyetlen faj, egyetlen nem, egyetlen szexuális preferencia, egyetlen val­lás, egyetlen ideológia, egyetlen kultúra, amelyfel- sőbbrendű az összes többi­nél, védhető-e az a gondo­lat, mely szerint a művé­szetek és a politika szétvá­lasztható? „Mi, az arénák és színpadok művészei, va­jon alávetjük-e magunkat a piac kilúgozott igényeinek vagy élünk a hatalmunk­kal, megnyitjuk az embe­rek szívét és gondolkodá­sát, magunk köré gyűjtjük és lelkesítjük, elvarázsol­juk, megvilágosítjuk őket, és a reményre, az őszinte együttműködésre épülő vi­lágot teremtünk?” - teszi fel a kérdést Bailey. (MTI) JUHÁSZ KATALIN Pozsony. Tegnapelőtt, Bar­tók Béla 133. születésnapján mutatták be a Pozsonyi Magyar Intézetben azt a „bohócjátékot”, amelyet a legkisebbek számára írt saját könyve alapján Garajsz- ki Margit, a pozsonyi Színház- és. Filmművészeti Egyetem rende­ző szakos hallgatója. Vajon mit lehet megtanítani Bartókról a 4-10 éves gyerekek­nek ötven perc alatt? Leginkább azt, hogy a nagy zeneszerző és zongoraművész ugyanolyan kis lurkó volt, mint ők, azzal a kü­lönbséggel, hogy négyévesen már negyven dallamot le tudott játszani, és amíg a többiek fociz­tak, ő gyakorolt a zongorán, méghozzá Pozsonyban. Volt egy jó barátja, a fából faragott király­fi, és később mindketten vi­lághírűek lettek, legalább akko­rasztárok, mintHarryPotter. Ez az egyetlen utalás a mai korra, egyébként „kortalan” až előadás, amelynek egyik sze­replője (a szerző) magyaror­szági szlovák, a másik pedig szlovákiai szlovák, Júlia Urdová hegedűművész, aki kifogásta­lanul megtanulta a magyar szö­veget. Az előadásnak egyébként van szlovák változata is, a Boci, boci, tarka szlovák verziójával, amelyet állítólag ugyanolyan hévvel énekelnek együtt a sze­replőkkel a szlovák, mint a szerda este összegyűlt magyar gyerekek. Az előadásból pont annyi tudható meg az ifjú Bartókról, amennyit a gyermeki agy fel­fogni képes. Az oktató-nevelő szándék nem teng túl, a kicsik elsősorban szórakoznak, leg­alábbis ők úgy érzik. A dráma- pedagógia leghaladóbb mód­szereit felhasználó előadás vé­gig ébren tartja a figyelmet: a szereplők folyamatosan mo­zognak, gesztikulálnak, éne­kelnek, bevonják a közönséget a játékba. A felnőttek pedig hi­tetlenkedve nézik órájukat, el sem hiszik, milyen gyorsan el­repül az idő. Az előadás rendezője ismert hazai színházi alkotó, Silvester Lavrík, a jelmezeket Éva Šimáková tervezte, a fából fa­ragott királyfit megtestesítő bábfigura pedig egy kétszáz éves borókafenyőből készült, amelyet Bartók gyerekkorának idején vágtak ki. Garajszki Margit Bartók című mesekönyve tavaly jelent meg a Pozsonyi Kifli Polgári Társulás által kiadott Pozsonyi Mesék so­rozatban, amelynek fő célja a Pozsonyhoz valamilyen módon kötődő híres személyiségek bemutatása. A Bartók és a fából faragott királyfi című előadás legközelebb április 4-én Duna- szerdahelyen lesz látható az Andersen-esten. Júlia Urdová és Garajszki Margit (Szabó Réka felvétele) PENGE Elidegenítő Schein Gábor Megölni, akit szeretünk című novel- láskötetét úgy tudom megfo­galmazni, mint szigorú jelen­tést az érzelemről, írói val­lomást egy titokzatos, olykor félelmetes világról, ahol az ember minden pillanatban érez. Ahol kiszolgáltatottjai vagyunk az érzéseinknek, a váratlan és/vagy nagyon is kritikai rovata jól kiszámítható helyzetek­nek, s ahol az ember - éppen az érzelmei miatt - védtelen lesz magával és másokkal szemben. Ahol a félelem és az öröm megérinthető, de máris megfoghatatlanul elillanó. Mondhatni, klasszikus no­vellák ezek, elő látásra annak tűnnek, ám olvasásuk köz­ben valami egyre szoronga- tóbb érzés vesz erőt a befo­gadón. Kegyetlenség, fájda­lom, szeretet, szánalom és fanyar, már-már abszurdba hajló humor fűszerezi a tör­téneteket. Amelyek nagyon erős, egyedi stílusjegyeket felvonultatva írt meg az alko­tó. Schein Gábor nem érzel­gős figura. Hősei kisemberek, akiknek a hatalommal, a rendszerrel szemben egyedü­li ellenállási lehetősége az ér­zelmi lázadás. Akiknek eset­leg semmilyen más lehetősé­gük sem marad saját vélt vagy valós igazuk bebizonyí­tására, mint fegyvert fogni, s megölni azt, akit szeretnek. Tenni ezt persze tiszta fej­szeretet jel... Ez a kulcskérdés ebben a könyvben, szinte mindegyik novellában: hogyan lehet tiszta fejjel érezni? Szívvel szeretni, ésszel szeretni? Ho­gyan kell? Mit tud kezdeni az ember a Jóapálya névre hall­gató, útkereszteződésekben élő koldussal, Petivel, aki utálja az óvodát, s csak egy plüssmalaccal tudja elviselni a kényszerű kiszakadást a biztonságosból? Mi legyen a templom mellett elveszett, otthon terrorizált idős asz- szonnyal, vagy Annácskával, akinek a születésnapi akvári­umába vásárolt díszhalak a vécében kötnek ki? Esetleg Tibikével, aki nem akar sokat ettől a világtól, ő csak kukás­autó szeretne lenni, s mikor ottfelejtik az iskolában, egy kukásautó alatt leli a halálát. Nem lehet ezekkel a hő­sökkel semmit kezdeni. Sche­in Gábor elidegenítési kísér­letei nagyon mélyre szánta­nak az érzelmekben. Olykor nagyon fájnak a sorsai. Schein Gábor: Megölni, akit szeretünk. Kalligram Könyvkiadó, 2013. Értékelés: #######900 15 millió eurót fizetett a magyar állam Visszatért Magyarországra a Seuso-kincs hét darabja MTl-HÍR Budapest. Magyarország visszaszerezte és hazaszállítot­ta a római kori, Pannóniából származó, páratlan ezüsttárgy­együttes, a Seuso-kincs hét da­rabját -jelentette be Orbán Vik­tor miniszterelnök tegnap rendkívüli sajtótájékoztatón a Parlamentben. A tárgyakat - köztük a gyűjtemény legfonto­sabb elemét, a névadó Seuso-tá- lat -15 millió euróért (4,5 mil­liárd forintért) várárolta meg a magyar állam egy angol test­vérpártól, amely a múlt hét vé­géig „birtokosa volt” a kincsek­nek, fogalmazott Baán László, a Szépművészeti Múzeum fő­igazgatója. Hozzátette: idő kér­dése, hogy a Seuso-kincs többi ismert darabja is visszakerüljön Magyarországra, és arra is lát esélyt, hogy akár az időközben elkallódott vagy valamilyen módon nyilvánosságra került kincsekkel egészüljön ki a pá­ratlan lelet. A kincseket a Terrorelhárí­tási Központ logisztikai segít­ségével szállították Londonból Magyarországra a múlt hét végén. Az ezüstkincsek szom­battól három hónapon át in­gyen megtekinthetők az Or­szágházban. A Seuso-kincs néven ismert, páratlan értékű lelet egy ókori római ötvösremek-együttes. Nevét a több mint 1500 évvel ezelőtt élt tulajdonosáról, egy magas rangú római tisztségvise­lőről kapta, aki a mai Polgárdi területén élt, és aki vagy akinek az örökösei vélhetően egy bar­bár katonai betörés alkalmával rejtették el a kincseket a 4-5. század fordulóján. A tárgy­együttes 1990-ben a New York-i Sotheby's árverésén bukkant fel, ahol megpróbálták értékesí­teni, ám először Libanon, majd Magyarország és Jugoszlávia is kereseteket nyújtott be azon az alapon, hogy a kincset vélhető­en az ő területén találták meg, így a gyűjtemény őket illeti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents