Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-27 / 72. szám, csütörtök

8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. AAÁRCIUS 27, www.ujszo.com KARPAT-MEDENCEI FIGYELŐ Visszavétel? Hivatalos levelet küldött Varsóba, Budapestre és Buka­restbe az orosz parlament al- elnöke, Vlagyimir Volfovics Zsirinovszkij, melyben arra szólítja fel a három kormányt, vegyék vissza Ukrajnától tör­ténelmi vidékeiket. Ahogy Oroszország már visszavette a Krím félszigetet, Magyaror­szág vegye vissza Kárpátalját, Románia Észak-Bukovinát, Lengyelország Galícia és Vol- hínia tartományokat. Melyek nem illetik Ukrajnát, szovjet ajándékként kapták Moszkvá­tól a második világháború nyomán. Ez lecsillapítaná Uk­rajna EU-s és NATO-s vágyait, végül is a hajthatatlanul oroszellenes Nyugat-Ukrajna ezen területekből áll. Zsirinovszkij történelmi in­doklása kétségtelenül helytál­ló, s ezen területek lakossága sóvárog a nyugati integráció­ért. Javaslata ennek dacára aligha nyeri el az érintett or­szágok érdeklődését, Varsó, Budapest és Bukarest is hiva­talosan leszögezte, hogy tisz­teletben tartja Ukrajna területi integritását. Ezáltal Moszkva inkább éket akar verni Kijev és a mellette egyöntetűen kiálló szomszéd országok közé, ké­nyes ügyről lévén szó azon­ban, nem Vlagyimir Vlagyim- irovics (Putyin) szájával, ha­nem Vlagyimir Volfovicséval jelenti be. Galícia és Volhínia tarto­mányokban összesen 7,2 mil­lió ember él, amelyből az 1943^16-os nagy etnikai tisz­togatás nyomán már csak olyan 150 000 lengyel maradt a korábbi milliós közösségből. Kárpátalja (1,2 millió lakos, amelyből 150 000 magyar), il­letve Észak-Bukovina (900 000 lakos, amelyből 180 000 román) esetében valamivel jobbak az arányok, mégis ke­ményebb diók az anyaorszá­gok számára, noha ott nem történt etnikai tisztogatás. Mit kezdene Románia és Magyarország ukrajnai nem­zettársaival? Hiszen azok kol­dusszegények, óriási anyagi áldozattal járna felzárkóztatá­suk. Hajlandó-e a magyaror­szági vagy romániai társada­lom ilyen áldozatra? Méghoz­zá hosszú évekig? Azok a tár­sadalmak, melyek nagyobb béreket, nyugdíjakat, szociális juttatásokat követelnek saját kormányaiktól, zsebbe nyúl­nának össznemzeti összefo­gásban a náluk jóval szegé­nyebb nemzettársak - na meg ugyanolyan állampolgárrá vá­ló még több ukrán - megsegí­tésére? Nyugat-Németország ezt teszi 25 éve (szolidaritás­adó) a keleti nemzettársakért. Paradox módon a legkedve­zőtlenebb nemzetiségi ará­nyok ellenére leginkább Len­gyelország hajlandó ilyesmi­re, a lengyel szemléletben ugyanis a hazáért való áldozat alapvető érték, még véráldo­zat formájában is. Chirmiciu András Nyugati Jelen Druget sonka, 100 g egységár: 4,90 EUR/kg Zipser virsli, 100 g egységár: 5,50 EUR/kg Nescafé Classic instant kávé, 200 g + 20 g ingyen egységár: 19,95 EUR/kg Tradičná kvalita Tradičné vaj, 2S0 g egységár: 6,52 EUR/kg Tradičná kvalita Napraforgóolaj, 21 egységár: 1,15 EUR/I Tradičná Gyűjtsön a kedvezményre minden bevásárláskor! A legjobb hazai élelmiszerek $LOVA«!A OOCp POTRAVINY SUPERMARKET ««p Tempo RE140144 Mindenhogy hülyére lesz verve. Minden Kiskara adott szavazat egy pofon Ficónak. (Peter Gossányi rajza) L0VESZAR0K Nyitra megyében a helyzet változatlan Örömmel vettem tudomá­sul, hogy Kassa és Nagy­szombat megye önkormány­zata után Pozsony megyének is van már MKP-s alelnöke. Nem ilyen rózsás a helyzet Nyitra megyében. Mindjárt az első érdemi megyei ön- kormányzati ülésen szembe kellett néznünk a ténnyel, miszerint már nem az ún. nagy szlovák koalíció fogja sanyargatni a déli régiók pol­gárait, hanem a Smer- KDH összetételű „kis szlovák koalíció”. Mindjárt az elején tudtunkra adták, mi jár ne­künk, noha politikai súlya szerint az MKP-nak járna egy megyei alelnöki poszt. Beindult a nagy munka. Az e heti megyei ülésen jelentős pénzügyi támogatásról dön­tenek, a testület 30 ezer eurót oszt szét műemlék-felújítás­ra. Ezt állítólag a kiegyensú­lyozott területi elosztási elv betartásával teszi. A javaslat azonban másról beszél. Noha a megye lakosságának közel 30 százaléka magyar ajkú, a támogatásoknak csupán 14%-a kerül elsősorban ma­gyar érdekeltségű régiókba. Ennél is rosszabb a kultú­rára és sportra szánt támoga­tásokról szóló javaslat. Mind­két esetben 200-200 ezer eu- róról dönt a testület. A megye általános érvényű rendelete szerint a járások lakossági arányát kell tükröznie az el­osztásnak. De a járásokra le­osztott támogatás további te­lepülési eloszlásában óriási aránytalanság tapasztalható. Példaként az Érsekújvári já­rást ragadnám ki, ahol tetten érhető a párkányi körzet hát­rányos megkülönböztetése. Az Érsekújvári járás a kultúra és sport támogatására egy­aránt a csomag 21 százalékát, azaz 41 800 eurót kap. Ebből az összegből a hivatal és a ta­nács javaslatára a párkányi körzet települései a kultúrára valamivel több mint 14 száza­lékot, sportra pedig 11 száza­lékot kapnak. Viszont ha fi­gyelembe vesszük, hogy az Érsekújvári járás lakosságá­nak közel 23 százaléka a pár­kányi körzetben él, akkor ez bizony diszkrimináció a javá­ból. A támogatások elosztása sokkal igazságosabb lenne, ha a párkányi körzetet a me­gye Érsekújvártól elkülönít­ve, önállóan kezelné. Az aktuális megyei önkor­mányzati ülés igazi csemegé­je az Ipolysági Szondy György Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium alapítólevelének tanács által javasolt módosí­tása. Az ipolysági magyar gimnázium tavaly, fennállá­sának 100. évfordulója al­kalmából, az oktatási minisz­ter jóváhagyásával felvette Szondy György várkapitány nevét. A megyei képviselő- testület egyik tagja a Wikipé- diát böngészve arra jutott, hogy Szondy György való­színűleg szlovák származású volt, eredetileg Juraj Šuchnak hívták. Ezért módosító javas­latot terjesztett be, miszerint a gimnázium alapítólevelé­nek módosításánál az oktatá­si miniszter által jóváhagyott szlovák változatban Juraj Szondy helyett Juraj Šuch szerepeljen. Úgy fest, Nyitra megyében minden lehetsé­ges, még a miniszteri jogkö­röket is felülbírálják. Egyéb­ként a helyzet változatlan. Szigeti László, az MKP Nyit­ra megyei képviselője Választhatunk! A demokratikus berendez­kedésű országokban a vá­lasztásoknak az a küldetése, hogy olyan eredmény szü­lessen, amely a legjobban tükrözi az ország lakosságá­nak akaratát. Ez azonban csak akkor jöhet létre, ha a polgárok döntő hányada vesz részt a választásokon. Ezért nem lehet egyetérteni azokkal, akik azt állítják, hogy a politika őket nem ér­dekli és ezért szavazni sem mennek. A legutolsó rossz példa az elnökválasztás első fordulója volt, amelyben 43,4%-os választási részvé­OLVASÓI LEVEL tel mellett Fico 28%-os eredménye a választásra jo­gosult polgárok mindössze 12,06%-ának akaratát tük­rözte. Csak azt szeretném érzékeltetni, milyen kevés is elég lehet ahhoz - ha nem veszünk részt a választáson hogy valaki az ország első embere legyen. Tulajdonképpen csak azt kell eldönteni, hogy azon az úton haladjunk-e tovább, amelyet a jelenlegi meddő nagypolitika megkezdett a hatalom koncentrálásának elérésére, az egypártrend- szer visszaállítására. Vagy szavazatunkat annak a je­löltnek adjuk, aki mentesíte­ni akarja a politikától az el­nöki hivatalt és minden pol­gár javára akar elnök lenni. Szlovákia lakossága négy rosszemlékű elnökválasztás után olyan államfőt érde­melne, akit nem terhelnek pártkötelékek, nem borul össze az ügyeletes hatalom­mal és a kisember ugyan­olyan nagy számára, mint a kiválasztottak. Minden vá­lasztás azért van, hogy lehe­tőséget adjon az emberek­nek változtatni azon, amit nem tartanak jónak és fejlő- dőképesebb, esélyegyenlő­ségre alapozott polgári tár­sadalmat szeretnének. Jóba Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents