Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-27 / 72. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. AAÁRCIUS 27. Vélemény És háttér 7 Berényi lesz az utolsó, akit Kiska magyar ügyekben felhív, ha elnökké választják Politikai amatörizmus Bugár Béla helyében kül- denék egy csokrot Berényi Józsefnek, „Kedves Jóska! Köszönjük, hogy ismét já­tékba hoztál minket, és nyert helyzetből vesztet­ted el a meccset, saját pályán” üdvözlőlappal. MÓZES SZABOLCS Nemrég arról írtunk e hasá­bokon, hogy az MKP az utóbbi hónapokban magyar-magyar fronton rendre jobban taktiká­zott, mint a Híd. A megyei vá­lasztáson erős ütést vitt be Bugá- réknak, magyar jelölt indításá­val pedig a pálya szélére állította konkurensét az elnökválasztás első fordulójában. Aztán elég volt pár nap, hogy Berényiék le­döntsenek mindent, amit Bár­dos Gyula kampánycsapata az elmúlt hónapok kemény munká­jával felépített. Március 15-e előtt pedig min­den másként festett. Robert Fico szerez vagy 40 százalékot, And­rej Kiska jócskán lemaradva be­fut a második helyre, Bárdos begyűjti a magyarok szavazata­inak nagy részét, Hrušovský pe­dig - s ezzel az őt támogató Híd is - leég. Mindebből csak az utolsó jóslat vált valóra, Hrušovský eredménye viszont egy napnál tovább nem bírt hírértékkel, le- dózerolta a többi esemény és a meglepetések. Az MKP-székházban - utólag világosan látszik - nem írtak minden változatra forgatóköny­vet. Jól hangzik, hogy a tovább­jutójelölt udvaroljon egy kicsit, mondjon pár szép szót, vagy leg­alább fogja meg a kezüket, ám a politika nem romantikus mese: itt minden eshetőségre fel kell készülni. Március 15-én Fico le­égett, Kiska támogatottsága nem esett össze, a jobboldali je­löltek összesített támogatása nagyon magas volt, Bárdos pe­dig nem hozott annyit, amennyivel az asztalt lehetett volna csapkodni. Kiska stábja ráadásul ráérzett néhány fontos dologra: a függet­len jelölt imázsnak nem tenne jót, ha pártokkal tárgyalgatna, a magyarok pedig elég nagyszám­ban szavaztak rá, így további ígérgetések - és ezzel a magyar­kártya megjelenésének veszélye - nélkül is meglehet a támogatá­suk. Ehhez pedig jött a Híd gyors felajánlkozása, Bugárék menten beálltak Kiska mögé, amivel mi­hamarabb feledtetni akarták a Hrušovský-féle kudarcot. Kiska pedig köszönte szépen. Az MKP-nál az első kör előtt abban reménykedtek, a Bárdost támogató magyarok szavazatait felajánlva jó kapcsolatot épít­hetnek ki a második fordulót po­tenciálisan megnyerő jobboldali jelölttel, továbbá szerezhetnek egy helyet az elnöki palotában (ez az egyik feltétel volt a párt részéről). A hezitálás és az utol­só pillanatra kiszenvedett, Kis- kát nem támogató nyilatkozat pont a fordítottját fogja ered­ményezni. Ha Kiska államfőként elgondolkodik azon, magyar ü- gyekben kivel egyeztessen, biz­tosan utolsónak jut eszébe az MKP-székházba telefonálni. Nem egészen mellékesen az MKP abban is bízott, hogy a vá­lasztások apropóján normali- zálhatj a kapcsolatait a jobbolda­li pártokkal s közelebb kerül a politikai nagypályához. Hezitá­lása miatt ez sem teljesült. Az elmúlt közel két hét min­tapéldája annak, hogyan lehet egy viszonylag jól kifundált és hónapokon keresztül épített po­litikai tervet néhány nap alatt tönkrevágni. Csak reményked­hetünk benne, hogy ez a sze­rencsétlenkedés nem járul hoz­zá Robert Fico államfővé vá­lasztásához. Utánuk a vízözön KOMMENTÁR Egy piszkos kampány KOCUR LÁSZLÓ Egyértelműen Robert Ficóé volt a köztársasá- gielnök-választás második fordulója. Végig ő tematizálta - vagy ha úgy tetszik, vitte félre tel­jesen - a kampányt. Itt mutatkozott meg And­rej Kiska politikai tapasztalatának hiánya: fo­lyamatos defenzívában volt, csak cáfolt és vé­dekezett. Valószínűleg nem gondolta, vagy ha gondolta is, biztosan nem hitte el, hogy a politika ennyire in­goványos terület. E sorok írója igazán nem vádolható Smer-párti elfogultsággal, de azt még az alváshoz kiskasárga pizsamát húzó szimpati­zánsoknak is el kell ismerniük, hogy Fico kampánycsapata profi munkát végzett. Sikerült kitalálnia két nagyon jó és egy­szerű hívó szót, s aztán goebbelsi módon addig ismételgetni, míg az emberek nem kezdték azt hinni, hogy igaz. Nyilván senki sem rohant a könyvtárba kikölcsönözni Ron Hubbard összes művét, hogy saját véleményt alkosson arról, veszélyes- e vagy sem a Szcientológia Egyház. Az emberek tudatában annyi maradt meg, hogy ez a fickó „valami” szektás izé. Az in­tenzív szcientológiázás vége az lett, hogy míg tavaly a szlovák sajtóban egész évben összesen 67-szer, addig idén tegnapig 326-szor írták le vagy mondták ki a szcientológus szót. A másik hívószó az össztársadalmi megvetés által sújtott uzsora volt, noha Kiska cégei esetében cselekvőképes, sza­bad emberek önként kötöttek hitelszerződéseket. Arról, hogy ezek előnyösek voltak-e, lehet vitatkozni, de hiba volna a - még egyszer hangsúlyozzuk: szabad, cselekvőképes - embereket egy önként megkötött pénzügyi tranzakció miatt áldozatnak beállítani. Kiskát felkészületlenül érte az ilyen masszív attak, csak azt tudta ismételgetni, hogy nem szcientológus és nem uzsorás, de az átütő erejű visszavágás elmaradt. Kérdés, hogy ez mire lesz elég? Talán nem volt olyan régen, hogy ne emlékezzünk rá, 2002-ben a miniszterelnök-jelölti vitában a felkészült Orbán Viktor lebeszélte a képernyőről a hebegő-habogó Medgyessy Pétert. A művelet olyan jól sikerült, hogy a bi­zonytalanok egy része megsajnálta őt, és rá szavazott. A masszív támadás épp úgy mozgósíthatja is Kiska mellett a szavazókat, mint ahogy otthon maradásra bírhatja a bizony­talanokat. Fico számára az is eredmény, ha az emberek azt mondják, nem zörög a haraszt..., és inkább otthon marad­nak. Nem kéne bedőlni neki. Magyar körökben gyakran találkozhatunk azzal a vélekedés­sel is, hogy nem tudjuk, hogyan viszonyulna Kiska a kisebb­ségekhez. Nos, való igaz, nyugodtabbak lehetnénk, ha kiáll és elmondja ezt. Ebben a helyzetben azonban az is elég, hogy az elmúlt 22, ebből 6 kormányzati pozícióban eltöltött év tükrében tudjuk, hogy Fico hogyan viszonyul hozzánk. FIGYELŐ Románia kémektől tart Romániának fel kell ké­szülnie a térségben kiala­kult új helyzetre, a NATO- rakétapajzs épülő bázisa és a majdani további támasz­pontok vonzóak lesznek a kémek számára - jelentette ki Traian Basescu államfő. George Maior, a SRI igazga­tója elmondta, a szolgálat tavaly kilencezer, nemzet- biztonsági kockázatra fi­gyelmeztető jelentést kül­dött, a korrupció, adócsa­lás, szervezett bűnözés és kémelhárítás mellett az „et­nikai szélsőséges tevékeny­ségekről” is jelentéseket ké­szített a döntéshozók szá­mára. (MTI) Kérdés, mennyire kiszámítható az orosz politika és az is, milyen előnyökre számíthat, aki gazdaságilag együttműködik Oroszországgal Van élet a G8-on kívül? - Moszkva szerény alternatívái MT1-F1GYELŐ Oroszország nyugodtan rea­gált arra, hogy a világ hét vezető ipari állama a G8-as csoport szo- csi csúcstalálkozóját és gyakor­latilag magát az együttműkö­dési fórumot is felmondta, de va­jon van-e más lehetőség Moszk­va számára a nemzetközi együtt­működésre a világ más térségei­ben? A kérdést a Vedomosztyi című orosz napilap vetette fel és elemezte. Moszkvában az állami tisztvi­selők és a hatalomhoz közeli po­litológusok Oroszország nem­zetközi együttműködésének Ke­letre való „átirányításáról” be­szélnek. A Kreml most az Euró­pai Unió és az Egyesült Államok helyett keres „külpolitikai és gazdasági alternatívát” és tá­maszt az ukrán kérdés miatt folytatódó szembenállásban. Ugyanakkor kérdés, mennyire kiszámítható az orosz politika, és milyen előnyökre számíthat az, aki együttműködik Moszk­vával. Továbbá az is kérdés, hogy ezek az előnyök mennyi­ben ellentétesek a Nyugattal va­ló kapcsolatokból származó ha­szonnal. A Vedomosztyi emlékezte­tett, hogy Kína tartózkodott az ENSZ BT-ben az ukrán helyzet­tel kapcsolatos határozat meg­szavazásakor, és ellenzi az Oroszország elleni szankciókat. Peking ugyanakkor Ukrajna te­rületi egységét és az orosz-uk­rán konfliktus békés rendezését támogatja. Nem akarja sem Oroszországgal, sem az Egyesült Államokkal elrontani a kapcso­latait, illetve belső gazdasági, politikai problémáira akar össz­pontosítani, így a szeparatiz­musra és a területi vitákra. India részéről csupán az or­szág moszkvai nagykövete ítélte el a Moszkva elleni külföldi bün­tetőintézkedéseket. A dél-ázsiai ország az orosz haditechnika el­ső számú vásárlója. A Vedo­mosztyi szerint nem lehet azon­ban elvárni egy olyan országtól a krími elszakadás elfogadását, amelynek két miniszterelnökét is szeparatista merénylők öltek meg. Új-Delhi nem akar össze­különbözni a Nyugattal, így a krími népszavazás előtt Ukrajna területi egysége mellett állt ki. A befolyásos orosz napüap szerint Oroszország támoga­tottsága korlátozott a Közel-Ke­leten. Moszkva szövetségese az iszlám radikálisokkal harcban álló, orosz fegyverszállítások­ban érdekelt egyiptomi és az al­gériai katonai vezetés lehet. A kőolajban gazdag arab monar­chiák semlegesen viszonyulnak az ukrajnai eseményekhez. Mindebből azt vonja le a Vedo­mosztyi, hogy Moszkva újabb nemzetközi közösségek, szövet­ségek megalakítását hirdetheti meg a későbbiekben. A lap sze­rint az Egyesült Államokra, illet­ve a nyugati országokra „meg­sértődött” harmadik világbeli országok sora feltételezhetően üdvözli majd a Kreml retoriká­ját, de ezek az államok aligha fogják a Kreml politikáját és még inkább az orosz gazdaságot tá­mogatni.

Next

/
Thumbnails
Contents