Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-26 / 71. szám, szerda

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. AAÁRCIUS 26. www.ujszo.com FULVIDiK Kiscsillag: Szeles JUHÁSZ KATALIN A Kiscsillag új albumát bárki meghallgathatja az in­terneten, úgyhogy kihasznál­tuk a lehetőséget. Lovasi András nyilván azzal a céllal alapította a zenekart a Pál Utcai Fiúk-ból ismert Lesko- vics Gáborral a kétezres évek elején, hogy kilépjen a Kispál és á Borz zenei világából. A Kiscsillag első lemezét még bizalmatlanul kóstolgattuk, de azért örültünk a két zene­kar örökségére utaló egyér­telmű jeleknek, és az olyan remek slágereknek, mint például a Ha én lennék. Mos­tanra már megszokhattuk a zenekar hangzását és irányu­lását, valamint azt a tudatos különbözni vágyást, ami jel­lemzi őket. A Szeles a negyedik Kiscsil­lag-album, ami nyilván né­miképp megszilárdult zenei értékrendet jelent. Most már csak az a kérdés, hogy vajon melyik nemzedék szószólói akarnak lenni. A fiataloké, a harmincasoké vagy azoké a negyveneseké, akik az előd­zenekarok lemezein szociali­zálódtak. Ez sajnos nem de­rül ki a Szeles című lemezről. Ha ugyanis a fiatal nemze­dék a célközönség, akkor az RÖVIDEN Bemutatkozik az Etnológiai Központ Budapest. Holnap 16 órától a komáromi Etnológiai Köz­pont kiadványait mutatják be Budapesten, a Néprajzi Múze­um Vajda-termében. Liszka József az Etnológiai Központ célkitűzéseit és tevékenységét ismerteti, Bárth Dániel az Et­nológiai Központ évkönyvét (Acta Ethnologica Danubiana 15.) mutatja be. L. Juhász Ilona A harmincnégyes kőnél... Haláljelek és halálhelyjelek az utak mentén című kötetét Klamár Zoltán méltatja. A központ Lokális és regionális mo­nográfiák címen futó sorozatát Viga Gyula, az Interethnica sorozatot Gecse Annabella elemzi. A Fórum Társadalomtu­dományi Szemléről Csanda Gábor beszél, (k) Könyvünnep Budapesten Budapest. Mintegy 380 programmal várja a közönséget a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál április 24. és 27. között. Az esemény díszvendége Törökország és Sofi Oksa- nen finn író lesz. A Millenáris parkban tartandó rendezvény­re 33 országból 64 ismert külföldi alkotót várnak. Három­száz kiállítói standon zajlanak majd események. A négy nap alatt 446 magyar író dedikálja művét, ezek között több száz újdonsággal találkozhat a közönség. (MTI) Veszélyben az avignoni fesztivál Párizs. Amennyiben a szélsőjobboldali Nemzeti Front megnyeri a jövő vasárnapi helyhatósági választások második fordulóját a dél-franciaországi Avignonban, a nemzetközi színházi fesztiválnak „nem lesz más választása, mint távozni” - mondta Olivier Py fesztiváligazgató. A helyható­sági választások első fordulójában Avignonban a Nemzeti Front jelöltje végzett az élen, hajszállal megelőzve szocialis­ta riválisát. A várost mostanáig irányító jobbközép a harma­dik helyre szorult. „Nem látom, hogyan tudna a fesztivál to­vább létezni a gondolataival, amelyek a nyitásra, a másik el­fogadására épülnek” - mondta Olivier Py, hozzátéve, hogy az idei rendezvény még mindenképp Avignonban lesz. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a fesztivál olyan jelentős bevételt termel Avignonnak, hogy ezért bármely más város szívesen befogadná a rendezvényt. A július 4. és 27. között megren­dezésre kerülő Avignoni Színházi Fesztivál a világ egyik leg­jelentősebb nemzetközi színházi találkozója. (MTI, juk) energikus, bulizós, garázs- rockos számoknak kellene túlsúlyban lenniük az elvont, lelkizős számokkal szemben. És mivel ez a műfaj manapság fénykorát éli, a fiatalok joggal várnák, hogy valami újat is mutassanak nekik e műfajon belül. Valami eddig sosem használt elemet, meglepő fordulatot. Negyven és ötven közötti zenészektől azonban ekkora csoda nem várható, bármi­lyen profik is. A gitáralapú önmarcangolás és az ugrálta­tó számok nagyjából egálban vannak, és bár a hangzás Tö­visházi Ambrus producernek köszönhetően kellően up-to- date, ez a lemez mégis inkább a régi rajongóknak szól, akik hajlandók együtt fejlődni régi kedvenceikkel. Akik zokszó nélkül elfogadják, sőt lájkol- ják mindazt, amit régi ked­venceik manapság csinálnak. (Megadó Kiadó, 2014) Nemcsak Fejtő Ferenc életpályáját ismerhetjük meg, hanem a huszadik századról is képet kapunk Aki átélt egy évszázadot evszazaao UTOLSÓ INTERJÚK FEJTŐ FERENCCEL SCOIAR Nemrég jelent meg az ed­digi legátfogóbb kötet Fej­tő Ferenc életéről és mun­kásságáról. Az Átéltem egy évszázadot című könyv ge­rincét 2006 és 2008 között készült interjúk alkotják, amelyeket egy akkoriban Párizsban élő magyar új­ságíró, Földes Anita készí­tett vele. Ezeket gazdag forrásanyag és kortársak visszaemlékezései egészí­tik ki, így az olvasó képet kaphat a teljes huszadik századról. JUHÁSZ KATALIN Fejtő 97 éves volt, amikor Földes Anita először becsönge­tett hozzá, majd két éven keresz­tül hetente többször is találkoz­tak. „Elképesztő kapcsolati háló­ja volt. Már a Nyugat korszaká­ban ismert mindenkit, a barátai ’56-ban fontos szerepet játszot­tak, Franciaországban komoly szaktekintélynek számított. Éle­te végéig nyitott és érdeklődő maradt, öt nyelven olvasta a na­pilapokat, és leginkább az szó­rakoztatta, hogy minél több em­bert összekössön egymással, mert tudta, hogy a különböző érvek találkozásából új gondola­tok születhetnek” - meséli Föl­des Anita. Fejtő politikatudományi könyvei a francia egyetemeken tananyagul szolgálnak. Több mint ötven könyvet és tízezer cikket írt. A húszas évek végétől a har­mincas évek végéig szinte csak irodalommal foglalkozott. Jó­zsef Attilával és ifj. Ignotusszal megalapította a Szép Szó című irodalmi lapot, és ő írta az első pozitív kritikát József Attiláról, akivel közeli barátok lettek. „Fejtő ösztönzésére születtek A Dunánál és a Hazám című ver­sek, és közös zuglói sétáik nyo­mán írta József Attila az Eszméletet” - meséli Földes Anita, aki könyvének első ré­szében rengeteg történetet, irodalmi anekdotát oszt meg az olvasókkal. „1938-ban egy cikkben a kormány németbarát politikáját bírálta, és megtudta, hogy ezért beperelték. A Horthy-rendszer- ben már ült börtönben, ezért in­kább elhagyta az országot. Pá­rizsba menekült, ahol már vol­tak barátai, mivel rendszeresen írt kritikákat francia szerzők műveiről. Jean-Paul Sartre egyik novelláját ó fordította magyarra, ez volt egyébként az első idegen nyelven megjelent Sartre-szöveg. Nem tervezte, hogy élete végéig nyugaton ma­rad, ám ahogyan a fasizmus, úgy a kommunista diktatúra sem volt ínyére. Harminc éven ke­resztül a francia állami hírügy­nökség újságírója, az Agence France-Presse munkatársa, majd vezető politikai elemzője Földes Anita (Képarchívum) volt. Ismerte a francia és a nem­zetközi politikai élet vezéralak­jait, egyetemen oktatott, Jacques Chirac, a későbbi állam­fő is tanítványa volt, és élete vé­géig Mesternek szólította Fejtőt, sőt elnökként is fordult hozzá tanácsokért, csakúgy, mint Francois Mitterand. Fejtő ismer­te Pompidou-t és kapcsolatban volt De Gaulle-lal is. De még az olasz miniszterelnök is elment hozzá” - mondja Földes Anita, hozzátéve, hogy a rendszervál­tás után az összes magyarorszá­gi párt képviselői felkeresték Fejtőt, hogy tanácsaival segítse őket. A politikusi pálya azonban sosem érdekelte, inkább a poli­tika filozófiája és összefüggései foglalkoztatták. Magyarországi barátainak köszönhetően első kézből ka­pott információkat az 1956-os forradalomról. Ő volt az, aki le­leplezte ff Rajk-per koncepció- zusságát, ráadásul Rajk osztály­társa volt, és a feleségét, a fiát is ismerte. De ismerte a Nagy Imre köréhez tartozó értelmiségieket is.,,A Szovjetunió által megszállt országok osztályának vezetője­ként dolgozott az AFP-nél, egy állami hírügynökség teljes gé­pezetének összes híre összefu­tott az asztalán. Az amerikai és a jugoszláv titkosszolgálat is segí­tette őt információkkal. Az álta­lam megkérdezett francia szak­értők szerint ő rendelkezett a legtöbb információval a magyar forradalomról a forradalom idején” - meséli Földes Anita. Fejtő könyvben foglalta össze az 56-os eseményeket, amelyhez barátja, Albert Camus írt elő­szót. Az Átéltem egy évszázadot című kötet öt évig készült. Nem­csak egy sokoldalú és bölcs em­ber életpályáját ismerhetjük meg belőle, hanem a huszadik század legfontosabb politikai döntéseinek hátterét, illetve Ke- let-Európa „fejlődéstörténetét” is, Trianontól 2008-ig, sőt to­vább. Fejtő ugyanis, ismerve a politikai mechanizmusokat, ha­lála előtt, 99 évesen még megjó­solta a 2010-es magyarországi választások eredményét, és azt is, hogy mi történik ezután. ,.Abból, hogy kik veszik körül az adott politikust, milyenek a mo­tivációi és milyen erőviszonyok között kell döntenie, Fejtő meg tudta fejteni a következő lépést. Például, amikor Gyurcsány Fe­renc azon gondolkodott, ho­gyan lehetne biztosítani az or­szág többpólusú gázellátását, és úgy vélte, hogy nem csak az EU-s gázvezetékekre kellene bízni magunkat. Ezért tárgyalt Pu- tyinnal. Fejtő ekkor azt mondta nekem, meglásd, Orbán Viktor hirtelen jóban lesz George Bush- sal, aki ellenzi az oroszokkal va­ló üzletelést. Én nem hittem ne­ki, hiszen Orbán Amerika-elle- nes politikát folytatott 2006-2007-ben. És láss csodát, két nap múlva már tényleg Bush- sal tárgyalt, és megegyeztek ab­ban, hogy Gyurcsány a putyini útra lépett, és ez mekkora gaz­tett. Fejtő 2008 márciusában már arról beszélt nekem, hogy vajon, miután Orbán Viktor ha­talomra kerül - ami számára már akkor nem volt kérdés - a Horthy-rendszert hozza-e vissza. Vagyis a magyarok fel­sőbbrendűségét hangoztatja, és az elcsatolt területeken élő ma­gyarság fölött valamilyen mó­don diszponálni szeretne. Mert ha így lesz, akkor a környező or­szágokkal feszült lesz a viszo­nyunk, a NATO-n és az EU-n kí­vülre kerülhetünk, szövetsége­sek nélkül maradunk. Most, 2014-ben egyre több jel mutat arra, hogy Fejtőnek igaza lesz...” Szuperhősöknek, szívtipróknak és iskolai erőszaknak nincs helye a kínai tévéfilmekben A kínai cenzorok ügyelnek a részletekre MTI-HÍR Sanghaj. Tabuként kezelnek számos témát - így a szuperhő­söket, a szívtiprókat és a házas­ságon kívül született gyereke­ket is - a tévéképernyőn a kínai cenzorok, derül ki az észak-kí­nai Csengpao napilap beszá­molójából. Az újság összeállí­tása az állami rádió, televízió- és film főhivatalhoz közeli for­rásokat idéz. Ezek szerint a képernyőre kerülő filmek, so­rozatok és egyéb produkciók tartalmát a cenzorok szigorúan szabályozzák a televízió kultu­rális és erkölcsi hatására hivat­kozva. Minden társadalmilag nem elfogadható mintát nega­tív színben kell feltüntetni, hangsúlyozva annak káros vol­tát - írja a kínai lap a rendelke­zésekről. Alapelv például, hogy a fil­mek főszereplői nem mintáz­hatnak szívtiprót, az ugyanis rossz példát mutatna a kínai társadalom számára. Ha a hős­nek házasságon kívüli kapcso­lata, szeretője van, a sztori sze­rint semmiképp sem lehet bol­dog az élete - köti tovább egy másik szabály a kínai forgató­könyvírók kezét. A szereplők egyikének sem lehet házasságon kívül •szüle­tett gyermeke, az ugyanis a ha­gyományos kínai családmodell mellett a családtervezési szabá­lyozásokkal megy szembe. A kínai cenzorok ügyelnek a a fiatalok „egészséges élet­képének” fenntartására is. A tévéműsorokban tizenévesek nem randevúzhatnak, de az is­kolai erőszak, sőt egymás pisz- kálása is tiltva van a produkci­ókból. A lap beszámolója szerint a rendelkezések betartására a műsorokat sugárzó csatorna szakembereiből, egyetemi ta­nárokból és az állami média képviselőiből álló „felügyelő­bizottságok” figyelnek.

Next

/
Thumbnails
Contents