Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-25 / 70. szám, kedd
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2014. AAÁRC1US 25. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Coneco építőipari szakvásár Pozsony. Modern és takarékos építkezés - ez a mottója a pozsonyi Incheba vásárvárosban holnap nyíló Coneco építőipari szakvásárnak, amely március 29-ig látogatható. Idén 9 ország 475 cége mutatkozik be mintegy 35 ezer négyzetméteren. Elsősorban azoknak éri meg ellátogatni a szakvásárra, akik az energiatakarékos megoldások iránt érdeklődnek, a bemutató azonban hasznos lehet azok számára is, akik most látnak neki az építkezésnek, és olcsóbban szeretnének hozzájutni az építőanyagokhoz. A belépő 5 euró, diákoknak és 62 év feletti nyugdíjasoknak pedig 3 euró. (TASR) Ma jöhet az utolsó kamatvágás Budapest. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa ma valószínűleg még végrehajt egy mérsékelt, 0,10 százalékpontos kamatcsökkentést, de jelentős az esélye annak, hogy ezzel befejezi az enyhítési ciklust, és ezt be is jelenti, vagy legalábbis erőteljes utalást tesz erre -jósolták a mai kamatdöntő ülés előtt a pénzügyi elemzők. A Goldman Sachs (GS) elemzői előrejelzésükben közölték: az MNB 0,10 százalékponttal 2,60 százalékra csökkenti alapkamatát, és ehhez az eddigieknél sokkal óvatosabb hangvételű közleményt fűz. A GS elemzői szerint jó esély van arra, hogy a monetáris testület be is jelenti az enyhítési ciklus végét. (MTI) Sérülékenyebb az európai ipar Brüsszel. Az európai ipar- vállalatok kétszer olyan drágán jutnak áramhoz, mint az USA-beli vagy az orosz cégek, és háromszor-négyszer többet fizetnek a gázért, mint az előbbiek. Ennek köszönhetően az amerikai ipar 130 milliárd dollárt spórolhatott meg Európához képest 2012-ben a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) becslése szerint. A különbség ráadásul csak nőhet, ha Európa nem lép, mert az USA-ban folytatódik az energiaárak esése. A leginkább sérülékeny iparágak a vegyipar, az alumíniumgyártás, a papíripar, a kerámia- gyártás és az acélipar, (vg.hu) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM 1 Angol font 0,8354 v Lengyel zloty 4,1925 Q Cseh korona 27,411 ITI Magyar forint 312,89 Horvát kuna 7,6615 W Román lej 4,4768 a Japán jen 141,05 CT Svájci frank 1,2197 E Kanadai dollár 1,5448 ] USA-dollár 1,3774 D VÉTEL ELADÁS BANK 1 DOLLÁR I CSEH KORONA FORINT Sberbank325,76-297,70 OTP Bank 1,44-1,32 28,65-26,24 326,56-299,04 Postabank 1,44-1,34 28,36-26,44Szí. Takarékpénztár 1,43-1,33 28,20-26,63 327,29-299,11 Tatra banka 1,42-1,34 28,28-26,63 325,30-300,58 Príma bankaÁltalános HitelbankAz első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Történelmi csúcson a munkatermelékenység, a cégek mégis ódzkodnak a fizetésemeléstől Többet dolgozunk ugyanannyiért A munkatermelékenység a gazdasági válság kirobbanását követően is gyorsabban nőtt, mint a fizetések (Jón Kroilák felvétele) Pozsony. Szlovákia újabb rekordot döntött a munkatermelékenységben, az iparban dolgozók teljesítőképessége még soha nem volt olyan jó, mint a múlt év utolsó hónapjaiban. A hatékonyság európaiviszonylatban is kiugró növekedését a munkáltatók azonban nem értékelik, a fizetések még a környező országokhoz képest is elenyészően alacsonyak. ÖSSZEFOGLALÓ A tavalyi utolsó negyedévben 3,5 százalékkal nőtt a munkatermelékenység a szlovák iparban, ami Lettország után a második leggyorsabb növekedésnek számít az egész Európai Unióban. A teljesítménynövekedésnek köszönhetően az ipar történelmi rekordot döntött, az egy alkalmazottra jutó produktivitás a 2008-as 31586 euróról az elmúlt évre 44 012 euróra nőtt. Az ágazatban dolgozók jelentős részének a reálbére ennek ellenére a válság előtti szintet sem éri el. A Hospodárske noviny gazdasági napilap elemzése ezzel kapcsolatban arra hívja fel a figyelmet, hogy munkatermelékenység szempontjából Szlovákia már régebben lekörözte Csehországot és Szlovéniát is, ez utóbbiakban ennek ellenére a cégek jobban megfizetik az alkalmazottaikat, mint Szlovákiában. „A fizetések bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított aránya az elmúlt időszakban még csökkent is. Az Európai Unióban a bérek átlagosan a GDP 50 százalékát teszik ki, Szlovákiában ugyanez csak 36 százalék” - figyelmeztet Emil Machyna, a KOVO szakszervezeti szövetség vezetője. A munkáltatók mindezek ellenére visszautasítják a szak- szervezetek béremelési javaslatait, a munkatermelékenység növekedése szerintük ugyanis csak a nagyobb cégeknek, elsősorban az autógyártóknak köszönhető. „A statisztikai mutatókat jelentős mértékben befolyásolják az olyan nagy társaságok, amelyek a legújabb műszaki eljárásokat alkalmazzák, és ezeknek köszönhetően jelentős mértékben növelik a hatékonyságukat. A kisebb cégeknél a munkatermelékenység már korántsem olyanjó, mint arra a statisztikai adatokból következtetni lehetne” - állítja Martin Hošták, a Munkáltatók Országos Szövetségének (RÚZ) a sajtótitkára. Szerinte a hatékonyság növekedése így kizárólag az új műszaki eljárások bevezetésének köszönhető, az alkalmazottak teljesítőképességét a cégek többségénél ugyanis már nem lehet jelentősebb mértékben növelni, mivel ezt a társaságok már a válságot követően megtették. Az alkalmazottaikat tömegesen bocsátották el, a munkát a megmaradt dolgozók között osztották szét, a béreket pedig csökkentették. A munkáltatók ráadásul azzal fenyegetnek, hogy a gazdasági válság még korántsem ért véget, így ami a béremeléseket és az új alkalmazottak felvételét illeti, nem lehetnek eléggé óvatosak. A statisztikai mutatók ez esetben azonban a szakszervezeteknek adnak igazat. „A munkatermelékenység a gazdasági válság kirobbanását követően is gyorsabban nőtt, mint a fizetések, így van lehetőség a béremelésekre” - vallja Martin Baláž, a Szlovák Takarékpénztár elemzője. Csehországban például lassabban nőtt a termelékenység, mint Szlovákiában, a fizetések GDP- hez viszonyított aránya ennek ellenére ott eléri a 42 százalékot, miközben a bérek nagyjából az ötödével haladják meg a szlovákiaifizetéseket. A szakszervezetek emiatt nagyobb megértést követelnek a munkáltatók részéről a bértárgyalások során. „Idén ugyan már minden jelentősebb kollektív szerződésről szóló tárgyalást lezártunk, jövőre azonban bekeményítünk, és nagyobb béremelést követelünk majd” - ígéri Machyna, aki nem zárja ki a határozottabb nyomásgyakorlást sem. (mi, TASR, HN) Alojz Hlina tegnap tiltakozásul 100 kilogrammnyi búzát szórt szét a J&T pozsonyi székháza előtt Pénzügyi cápáktól vásárolja a búzát az állam ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az Állami Tartalék- alap a J&T pénzügyi csoporthoz közeli cégtől vásárolta azt a kenyérbúzát, amelynek tonnájáért 212 eurót fizetett, miközben a piaci ár 130 és 150 euró között mozog. Az ügylet - amelyen Simon Zsolt, parlamenti képviselő, a Híd alelnöke szerint az állam 700 ezer eurót vesztett - fő nyertese a Montir társaság, amely Igor Rattaj, a J&T pénzügyi csoport partnerének a tulajdonában van. „Az olyan emberek, mint Rattaj képtelenek megkülönböztetni a búzát a zabtól, mégis üzletelnek vele, miközben a valódi gazdák a megélhetésükért küzdenek” - vallja Alojz Hlina független parlamenti képviselő, aki tegnap tiltakozásul 100 kilogrammnyi búzát szórt szét a J&T pozsonyi székháza előtt. Hlina szerint nem állja meg a helyét az Állami Tartalékalap azon állítása sem, amely szerint csak az említett cég volt képes 7,5 ezer tonnányi búzát szállítani, ezért döntöttek a Montir mellett. Ugyanerre a szlovákiai gazdák is képesek lettek volna. Hlina ezért a parlamentben is felveti az Állami Tar- talékalap vezetőinek a felelősségét. „Ha bebizonyosodik, hogy hibáztak, meg kell büntetni a felelősöket” - vallja Hlina. (TASR, mi) Fizetni már lehet rubellel, de a visszajárót még hrivnyában adják Krím elhamarkodta a rubel bevezetését ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. A Krím félszigeten tegnaptól az orosz rubel számít a hivatalos fizetőeszköznek, az átállás azonban korántsem zökkenőmentes. A krími parlament elnöke múlt csütörtökön jelentette be, hogy március 24-étől kerül forgalomba az orosz rubel. A krími parlament elnöke, Vlagyimir Konsztantyi- nov akkor azt mondta, hogy hétfőtől az adókat és egyéb illetékeket már csak rubelben lehet fizetni, a költségvetési szerveknél dolgozók is rubelben kapják meg a bérüket, és az orosz fizetőeszközben folyósítják a nyugdíjakat is. A krími parlament elnöke emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy egy átmeneti időszakban a Krím területén az ukrán hrivnya és az orosz rubel párhuzamosan fizetési eszköz lesz. Az ukrán hrivnyában 2016. január 1-jéig lehet banki és készpénzfizetéseket teljesíteni. Krímen is eljött az orosz fizető- eszköz ideje (Képarchívum) Valószínűleg nem lesz zökkenőmentes az átállás, legalábbis erre lehet következtetni az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója alapján. Eszerint a félszigeten több intézmény, elsősorban a szállodák és az éttermek nem vártak, náluk már vasárnap rubelben lehetett fizetni. Azonban máris komoly gondok merültek fel. Fizetni az éttermekben ugyan már lehet rubellel, de a visszajárót inkább még hrivnyában adják, arra hivatkozva, hogy nincs még elég rubelkészpénz. Az is gondot jelent, hogy miután az étlapokon az ételek ára még hrivnyában van megadva, a fogyasztás után a számlán szereplő összeg is hrivnyában van, amit viszont át kell váltani rubelre. Gond lehet a boltokban is, hiszen tegnaptól minden termék árát rubelben kell feltüntetni. Azt, hogy pontosan mi mennyibe kerül, a hétvégén még az eladók sem tudták, a pénztárgépek pedig alkalmatlanok arra, hogy a rubelben feltüntetett árakat a számlán rubelben jelenítsék meg. Aki pedig taxiba ülne, jobban teszi, ha hrivnyát tart magánál, mert a taxaméterek alkalmatlanok rubelszámlát adni, a taxisok pedig nem szívesen tartanak maguknál nagyobb összegű rubelt. (MTI, TASR)
