Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-24 / 69. szám, hétfő

www.ujszo.com EGESZSEG 2014. MÁRCIUS 24. GYÓGYHÍREK- HIRDETÉS 13 Akár 10 év múlva is javulás érhető el... Néhány évvel ezelőtt még úgy tudtuk, hogy az agy sérülései általában nem, vagy legfeljebb kismértékben gyógyíthatók. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy például egy súlyosabb agyi érkatasztrófa vagy ve­leszületett agyi sérülés után bele kellett nyugodni abba, hogy kisebb- nagyobb károsodások nehezítik majd a beteg életét. A tudomány azóta óriá­sit fejlődött. Megdőlt az a tévhit, hogy a sé­rült agyat felesleges ingerelni. Ma már tudjuk: igenis lehet, sőt kell ingerel­ni, mégpedig intenzíven. Dr. habil. Málly Judit Ph.D neuro­lógus főorvos, a soproni neurorehabilitációs központ igazga­tója azt mondja: „Az agy nem me­rev, hanem képlékeny szerv, ami azt jelenti, hogy a sérült részek szerepét — természetesen megfelelő ingerek hatására - az egészséges részek veszik át.” Ez a felismerés új reményt adott az agyi és más idegrendszeri károso­dásban szenvedőknek. A Pozsonytól mindössze néhány kilométerre lévő intézményre évekkel ezelőtt egyik olvasónk hívta fel a figyelmünket. Idegrendszeri károsodást szenvedett felnőtteket, valamint szülés közben sérült gyerekeket kezelnek itt egye­dülálló módszerrel és figyelemre­méltó eredménnyel. Sokszor telje­sen reménytelennek hitt esetekben is javulást tudtak elérni, akár 10 év­vel a sérülés után is. • Mit is jelent pontosan a neuro rehabilitáció? Komplex folyamatot, amely többfé­le módszer együttes alkalmazását foglalja magába. Egy céljunk van, mégpedig az, hogy a központi ideg- rendszer valamely betegségében szenvedő ember visszanyerje önellá­tását és esetleg munkaképességét. Mi tüneteket kezelünk, nem pedig a betegség okát. A központi ideg- rendszert kétféleképpen ingereljük. Az egyik mód az ún. transcranilais mágnes stimuláció (rTMS), amit nemrég a transcranialis direkt » Neurológiai tünetek • bénulás • beszéd- és nyelészavar • memóriazavar • lelassult mozgás és gon­dolkodás • csökkent figyelmi funkció • az új dolgok megtanulá­sának képtelensége • depresszió current stimulációval (tDCS) egé­szítettünk ki. • Még mielőtt valaki megré­mülne az idegen szavaktól, kérem, röviden mutassa be a két módszert... Nos, az rTMS-kezeléssel a másod­perc tört része alatt olyan nagy tér­erejű változó elektromágneses te­ret lehet létrehozni, ami áramot vált ki az idegrendszerben. Hatására a béna végtagban izom­mozgás jöhet létre. Megfelelő frekvenciával, térerővel a sérült agyterület rehabilitációját úgy fel lehet gyorsítani, hogy a korábban béna végtag akár évek múltán is engedelmeskedhet. A folyamatos ingerlés ezenkívül új idegpályákat hoz létre. Az aktív izommozgatás pedig lehetőséget ad arra, hogy fo­lyamatos gyakorlással az izom megerősödjön és használhatóvá váljon. Rádióhullámként képzel­jük el, amely áthatol a legvasta­gabb falon is, azaz ebben až eset­ben a koponyacsonton vagy ge­rincoszlopon. A tDCS-kezelés esetében direkt áramot alkalma­zunk. Ez azt jelenti, hogy alacsony áramerősséggel megváltoztatjuk az idegsejtek membránjának pola­rizációját. Serkentjük vele az ideg- rendszer regenerációját elősegítő hormon termelődését, fokozzuk az őssejtek termelődését és a sérü­lés helyén megfelelő sejtekké való differenciálódását. A legújabb adatok alapján a beszéd elindításá­ban a tDCS fontos szerepet játszik például abban az esetben, amikor a koraszülött még évek múlva sem tud beszélni, vagy azoknál a fel­nőtteknél, akik agyi érkatasztrófa miatt veszítették el beszédképessé­güket. A tDCS-ingerlés hatására felgyorsul a javulás. • Mi a közös a két ingerlés­ben? Mindkettő regenerálja az agyat, s a párhuzamos alkalmazás során hatásuk összeadódhat. Tudni kell, hogy az ingerlésnek több napon át - általában egy hétig - kell tarta­nia, hatása több hét után jelentke­zik, de hónapokig fenntartható. A kedvezőbb hatás elérése érdekében a kezelést meg kell ismételni. • Ha a beteg ilyen kezelésen vesz részt, miért kell még speci­ális gyakorlatokat is végeznie? Fontos tudni, hogy egyik ingerlés sem helyettesíti a rendszeres és in­tenzív mozgásterápiát, a kettő ha­tása ugyanis összeadódik. Az izmo­kat mindenképpen erősíteni kell. A célzott mozgás indirekt módon fej­leszti az agy plaszticitását. Ehhez különféle eszközöket, például füg­gesztő rácsokat használunk, de vég­zünk tartási instabilitást javító és ritmikus gyakorlatokat, speciális gátizom-tomát, vibrációs kezelést és az agy mozgató kérgének inger­lésével kezeljük a vizelettartási ne­hézségeket. • Milyen mértékben hat a beteg állapotára a masszázs? A kellemes élményen és ellazuláson kívül a húzások révén az összezsugo­rodott izmokat, fiiakat segíti helyre­állítani, előkészíteni a mozgásterápi­ára. Lényegesen csökkenti a fájdal­mat, elősegíti az ízületek jobb moz­gékonyságát. Kétágyas, fürdőszobás, akadálymentes szobáinkban a hoz­Sokszor teljesen remény­telennek hitt esetekben is 10 évvel a sérülés után is. zátartozó is kényelmesen elfér, elsa­játíthatja a beteg mozgatásának sza­bályait, a speciális gyakorlatokat. Az előírt gyakorlatokat odahaza is rendszeresen végezni kell, mert az izmok, ha nem dolgoztatják őket, hamar felejtenek, (kovács) MP140212 Érdemes figyelni a gyógyszerek hatóanyagát, hogy elkerüljük a túladagolást Négy tévhit a megfázásról Mire utal a zöldes orrváladék? Valóban vírusmágnesként műkö- dik-e a hagyma, jót tesz-e a mozgás, ha betegek vagyunk? Most megtudhatják, mi az, ami tudományosan is bizonyított. y* Zöldes orrváladék= bakteriális fertőzés A vírusok okozta náthánál gyak­ran előfordul, hogy az orvos egy idő után a bakteriális fertőzéstől tartva antibiotikumot ír fel. A Die Zeit német hetilap online kiadásában arra hívta fel a figyel­met, hogy azért mert az orrvála­dék zöldes vagy sárgás színezetű, még nem biztos, hogy a léguta- kat - kiváltképpen az arcürege­ket - bakteriális fertőzés fenye­geti, és elkerülheteden az anti­biotikumos kezelés. A lap szerint a felületes és gyors diagnózis té­ves azonosításon alapszik, így az orvosok túl sok antibiotikumot írnak fel, amely számos baktéri­umot rezisztenssé tehet. Bizonyított ugyanis, hogy egy enyhébb vírusos megfázás során is megváltozhat az orrváladék színe és állaga: előfordulhat, hogy a betegség elején még vilá­gos és folyékony, később azon­ban egyre sűrűbbé és zöldesebbé válhat. Az elszíneződés felelősei az orrban élő veszélytelen bakté­riumok mellett legfőképpen azok a fehérvérsejtek, amelyek a kórokozók elleni védelmet látják el. Antibiotikumot ezért csak ak­kor kellene adni, ha például a panaszok egy hét elteltével sem múlnak el. Hagyma az ágy mellett= gyors gyógyulás Igen, elismerjük, hogy sok hasz­nos tanács van a népi gyógymó­dok között, de azért ne dőljünk be minden mendemondának, így például annak sem, amely szerint az éjszakára ágy mellé he­lyezett hagyma segíthet az influ­enza vagy a megfázás gyógyításá­ban. Az még nem meglepő, hogy a hagymát baktérium vagy vírusmágnesként emlegetik, in­kább a módszerrel van gondunk. Azt állítják, hogy a betegágy mellé helyezett hagymadarab reggelre „megfeketedik” - és ez arról árulkodik, hogy „magába szippantotta” a kórokozókat. A gyógymódnak azonban nincs va­lóságalapja. Ez persze nem jelen­ti azt, hogy a hagyma nem egészséges, de inkább szájon át elfogyasztva, mintsem az ágyunk mellé lerakva. Baktériummágnesként nem mű­ködik, de baktériumölő tulaj­donsága bizonyított. A hagyma­teában lévő illóolajok például fellazítják a légutakban besűrű­södött nyákrétegeket, ezzel eny­hítve a nátha egyik kellemetlen tünetét. Mozgás=kiizzadjuk a betegséget Szintén nincs valóságalapja an­nak a vélekedésnek, miszerint a betegséget erős verejtékezéssel ki lehet izzadni, ezt semmiféle adat nem támasztja alá. Ellenben vannak olyan vírusok, amelyek a szívizmot támadják meg, sokszor láz nélküli, náthaszerű tünetek­kel - ilyenkor különösen veszé­lyes lehet a túlterhelés. A túlzás­ba vitt mozgással éppen az ellen­kező hatást érjük el: legyengül az immunrendszer, szabad utat en­gedve a vírusoknak. Más a hely­zet, ha csak enyhe tüneteink vannak, ilyenkor nem tilos a visszafogott edzés. Nátha elleni gyógyszerek= megelőzhetjük a bajt Tévesen hisszük azt, hogy a leg­különfélébb nátha elleni gyógy­szerekkel megelőzhetjük vagy gyógyíthatjuk a megfázást. A nát- havírus-fertőzés megelőzésére egyeden hagyományos vagy alter­natív gyógyászati termék sem al­kalmas — legalábbis ezt eddig nem bizonyították. Mivel a nát­havírusokat az orvostudomány mai eszköztárával nem lehet kiir­tani, a kezelés pusztán a tünetek enyhítését célozza meg. E logikát követhetik a gyógyszergyártók is, amikor többféle összetevőt tartal­mazó szereket ajánlanak a náthá­ra. Érdemes figyelni a gyógysze­rek hatóanyagát - főleg, ha töb­bet használunk egyszerre -, hogy elkerüljük a túladagolást. Egy si­ma náthánál pedig felejtsük el az antibiotikumokat, azok ugyanis egyeden vírus ellen sem hatéko­nyak. (hazipatika)

Next

/
Thumbnails
Contents