Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-24 / 69. szám, hétfő

6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 24. www.ujszo.com ■UH Elhunyt Adolfo Suárez Madrid. Elhunyt a „spa­nyol demokrácia egyik atyjának” tartott Adolfo Su­árez, aki az ország első de­mokratikus úton hatalomra jutott kormányfője volt a Franco-rezsim után. A 81 évet élt politikus már nagy­jából egy évtizede Alzhei- mer-kórral küzdött, múlt hétfő óta pedig tüdőgyulla­dással kezelték egy madridi kórházban. Halálát családja jelentettebe tegnap. (MTI) Szíriái gépet lőttek le Damaszkusz. Lelőtték a szíriai légierő egyik re­pülőgépét tegnap török F- 16-os vadászgépek a két ország közös határánál. A szíriai gép a hivatalos in­doklás szerint megsértette a török légteret. A szíriai kormány elítélte a táma­dást, és példátlannak, in­dokolatlannak minősítet­te a „török agressziód’ - je­lentette a SANA szíriai ál­lami hírügynökség. (MTI) Phenjani tiltakozás Szöul. Észak-Korea teg­nap újabb rakétakísérle­teket hajtott végre, össze­sen 16 rövid hatótávolsá­gú rakétát indított a keleti partról a nyílt tenger felé - közölték dél-koreai kato­nai források. Előző nap Phenjan 30 rakétát lőtt ki, hogy tiltakozzon az Egye­sült Államok és Dél-Korea jelenleg folyó közös had­gyakorlata ellen. Egy hét­tel ezelőtt 25 rakétával végeztek teszteket Észak- Koreában. (MTI) Halálos áldozatok Caracas. Újabb óriástün­tetést és ellentüntetést tar­tottak Venezuelában szom­baton a kormánypolitikáját ellenzők, illetve Nicolás Maduro elnök hívei. Beje­lentették azt is, hogy a ko­rábbi tiltakozó akciók összecsapásaiban megse­besült résztvevők közül ket­ten belehaltak sebeikbe, így a halálos áldozatok száma 33-ra nőtt. A „kormányzati diktatúra”, az infláció, a romló közbiztonság és a rendőrségi brutalitás miatt tiltakozó több ezres tömeg az elmúlt napokban letar­tóztatott ellenzékiek őri­zetben tartása ellen is tünte­tett Caracasban. A főváros központjában Maduro hívei vonultakfel, egyebekközött a korábbi tüntetések vanda­lizmusa ellen tiltakozó jel­szavakat skandálva. Megje­lent az államfő is, aki a jobboldalt hibáztatta a ki­alakult helyzetért. (MTI) Putyin új közigazgatási struktúra bevezetését rendelte el, mától a rubel is hivatalos fizetőeszköz a Krímben Kijev szerint növekszik a háború veszélye A belbeki támaszpont kapuját egy páncélozott szállító harcjármű törte át, majd a támadók automata fegyvereikkel a levegőbe lö­völdöztek (TASR/AP-felvétel) Moszkva/ Kijev/Belbek/ Brüsszel. Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy az Oroszországi Föderációba felvett Krím félszigeten az orosz tör­vényeknek megfelelő új közigazgatási struktúra épüljön ki március 29-éig - derült ki a Kreml tegnap kiadott doku­mentumából. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Eszerint e hét végéig a krími rendőrséget, a polgári védelmet, a belső titkosszolgálatot (FSZB) és a többi állami szervet az orosz jog szerint kell átszervezni. Az orosz parlament alsóháza csütörtökön, a felsőház pedig pénteken jóváhagyta a félsziget és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásáról aláírt megálla­podást és az ahhoz szükséges al­kotmánymódosítási törvényt. Ez utóbbit Putyin nem sokkal a par­lamenti módosítás után aláírta. Mától a Krímben az ukrán hrivnya mellett az orosz rubel is hivatalos fizetőeszköz lesz. Oroszország ezenkívül katonai ellenőrzést gyakorol a félsziget fölött. Az orosz Fekete-tengeri Flotta székhelyéről a média aztje- lentette, hogy immár az új állami zászló lobog a Szlavutics ukrán hadihajón, amelyet oroszbarát fegyveresek és az orosz hadsereg speciális egysége szombaton el­foglalt a szevasztopoli kikötőben. Ugyancsak szombaton páncé­lozott harcjárművek segítségével fegyveresek támadták meg a krími kikötőváros, Szevasztopol tőszomszédságában lévő, ukrán ellenőrzés alatt álló belbeki légi támaszpontot. A bázis ukrán pa­rancsnoka, Julij Mamcsur ezre­des szerint orosz katonákról van szó, akik közölték vele: „elviszik tárgyalni”. A támadást megelőzően, szombat reggel a támaszpont - az egyik utolsó, még ukrán kézen maradt krími katonai bázis - vé­dői ultimátumot kaptak az orosz erőktől: tegyék le a fegyvert, vagy megtámadják őket. Olekszandr Turcsinov ideig­lenes ukrán államfő tegnap köve­telte Oroszországtól Mamcsur ezredes azonnali szabadon en­gedését. A politikus megerősítet­te, hogy a belbeki ukrán légi tá­maszpont parancsnokát őrizetbe vették. Két ember, egy újságíró és egy ukrán katona megsebesült. Hasonló eset történt a Krím félsziget nyugati részén fekvő Novofedorivkában: itt szintén orosz (vagy oroszbarát) erők, mintegy200 ember hatolt be egy légi támaszpontra. Miután be­törtek a támaszpontra, a táma­dók bezúzták az ablakokat, mi­közben azt skandálták, hogy „Oroszország! Oroszország!”. A bázison szolgálatot teljesítő uk­rán katonák elbarikádozták ma­gukat egy épület belsejében és a tetőről füstgránátokat dobtak a betolakodók felé. A behatolók az ukrán nemzeti zászló helyére az orosz haditengerészet fehér-kék lobogóját vonták fel. A Krímben az ukrán hadsereg 189 objek­tuma felett orosz zászló lobog ­közölte tegnap az orosz védelmi minisztérium. Frank-Walter Steinmeier né­met külügyminiszter szombaton Ukrajnába látogatott. A német diplomácia vezetője megbeszé­lést folytatott Arszenyij Jacenyuk ügyvivő ukrán miniszterelnök­kel, amelynek során „Európa ket- téhasítására tett kísérletként” ér­tékelte a krími népszavazást. Ja­cenyuk elmondta, hogy az ország energiabiztonságának garantá­lása érdekében Ukrajnának szük­sége lesz energiahordozókra az Európai Uniótól az esetlegesen kieső orosz földgáz pótlására. A tárgyalás során arra is kitértek, hogy Németország részt vehetne az ukrán hadsereg korsze­rűsítésében és megerősítésében. Szombaton egyébként több mint ötezer oroszbarát tüntető követelte az Ukraj na keleti részén lévő nagyváros, Donyeck utcáin, hogy írjanak ki népszavazást az Orosz Föderációhoz történő eset­leges csatlakozásról. Oroszország nagy katonai erőt állomásoztat Ukrajna keleti határa mentén-közölte a NATO fő katonai parancsnoka, s kife­jezte aggodalmát, hogy az fe­nyegetést jelenthet Moldova többségében orosz ajkú, szepa­ratista Dnyeszter menti terüle­tére. Phüip Breedlove amerikai tábornok, az atlanti szövetség európai erőinek és az Európában állomásozó amerikai erőknek a főparancsnoka aggódik amiatt, hogy Moszkva váratlanul beje­lentett hadgyakorlatokkal készí­ti fel erőit esetleges gyors beha­tolásra szomszédos államokba, ahogy azt Ukrajna krími régiójá­ban tette. „Az ukrán határtól ke­letre most álló (orosz) erő igen­igen nagy, és igen-igen nagyfokú készültségben van” - mondta Breedlove. Erre reagálva Anatolij Anto­nov orosz védelmi miniszterhe­lyettes azt mondta: Oroszország eleget tesz a katonák számát kor­látozó nemzetközi megállapodá­soknak Ukrajnahatáránál. Növekszik az Ukrajna és Oroszország közötti háború ve­szélye - jelentette ki Adrij Des- csicja ukrán külügyminiszter az amerikai ABC televízió által va­sárnap sugárzott interjújában. Descsicja szerint a helyzet most robbanásveszélyesebb, mint egy héttel ezelőtt. „Jelenleg, ha az orosz csapatok szállnák meg Uk­rajna keleti régióit, nehéz lenne arra kérni az ott élő ukránokat, hogy ne válaszoljanak a katonai invázióra” - mondta a miniszter. Piszkos arany Kijev. Az ukrán kormány belügyminisztere arról számolt be, hogy egy ház­kutatás során 42 kg aranyat és 4,8 millió dollár kész­pénzt találtak Eduard Sztavickij volt energetikai és szénipari miniszter ott­honában. A politikus ellen korrupciós vádakkal indí­tottak vizsgálatot. A férfi tagja volt Viktor Januko- vics megbuktatott ukrán elnök belső körének. (MTI) Tízezrek tüntettek Spanyolországban Több mint száz sebesült MTl-J ELENTÉS A helyhatósági választások első fordulója Franciaországban Párizsnak női polgármestere lesz Francois Hollandé francia államfő miután Tulle-ben leadta szava­zatát, sült krumplira tért be egy helyi bárba. Egy felmérésből az de­rült ki, hogy a választók legalább 20 százaléka tegnap kifejezetten büntetni akarta szavazatával a jelenlegi elnököt. (SITA/AP-fe IvéteI) Madrid. Százezres tömeg tüntetett szombaton Spanyolor­szágban, a főváros központjá­ban a kormány megszorító in­tézkedései ellen. Sokan több száz kilométert utaztak azért, hogy részt vegyenek a megmoz­duláson, melynek végén egyes csoportok összecsaptak a rend­őrséggel. Madrid legszélesebb sugárút- ja, a Paseo dél Prado késő dél­utánra megtelt kormányellenes szlogeneket skandáló tüntetők­kel. Ez volt a legnagyobb töme­get megmozgató demonstráció Spanyolországban a 2012-es tüntetések óta. Sokan vidékről ÖSSZEFOGLALÓ Velence. Bár a Krím-félsziget függetlenségéről szóló „népsza­vazás” és annak következmé­nyei tartj ák lázban a világ közvé­leményét, Olaszországban Ve­lence kiválása volt a téma. Az olasz kormányt jogilag nem kö­telezi a végeredmény, de a helyi szervezők remélik: az „igen” erősítheti függetlenségi politi­kájukat. Velence és környéké­nek lakossága, több mint 2 millió érkeztek, és többen gyalog tet­ték meg az utat a fővárosig. Né- hányan már egy hónappal ez­előtt útra keltek, hogy időben Madridba éljenek Andalúziá­ból, KatalóniábólvagyAsztúriá- ból. A felvonuláson szakszerve­zetek, köztisztviselők és olyan civil szervezetek is részt vettek, amelyek a munkahelyük elvesz­tése miatt fizetésképtelenné vált, majd kilakoltatott emberek érdekeit képviselik. A hatóságok mintegy ezerhét- száz rendőrt vezényeltek a hely­színre. A felvonulás végén több csoport összecsapott a rendőr­séggel, a hatóság gumilövedé­keket is bevetett. Több mint szá­zan megsebesültek. ember péntekig az interneten szavazhatott. Az előrejelzések alapján úgy tűnt, hogy Veneto tartományban - ide tartoznak Velencén kívül az olyan törté­nelmi városok is, mint Treviso, Vicenza és Verona - az emberek 90 százaléka az elszakadásra voksolt. A népszavazás szerve­zőinek legfőbb érve, hogy az érintett terület, az egykori Ve­lencei Köztársaság gazdag füg­getlenségi hagyománnyal ren­delkezik. (index, SITA) AAT1-TU DÚSÍTÁS Párizs. A választásra jogosul­tak 23 százaléka adta le tegnap délig szavazatát a francia hely- hatósági választások első fordu­lójában. A távolmaradás, ame­lyet a közvélemény-kutatók 2008-hoz hasonlóan magasnak jeleznek, meghatározhatja, hogy a választók mennyire büntetik a nagyon népszerűtlen kormány­zó baloldalt. Ez ugyanis az első alkalom, hogy a 20 százalékos tetszési mutatóval rendelkező Francois Hollandé 2012-es el­nökké választása óta szavazóur­nákhoz vonulnak a franciák. A helyhatósági választásokon közel 45 millió francia és Fran­ciaországban élő európai uniós állampolgár 36 700 önkormány­zat tagjait választja meg a követ­kező hat évre. A jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) viszont legalább 30 nagyvárost szeretne elhódíta­ni a baloldaltól, amelyjelenleg az 54,5 százalékát irányítja annak az összesen 1100 francia város­nak, amelyek lakosságszáma meghaladja a kilencezret. Kérdés azonban, hogy az ellenzéki párt képes volt-e mozgósítani a szava­zótáborát. A szélsőjobboldali Nemzeti Front lehet a királycsináló, ugyanis jelöltjeinek legalább 150-200 városban esélyük van bejutni a második fordulóba. Ezek a helyeken hármas balold ali-jobboldali-szélsőjobboldali csata várható jövő vasárnap. A legtöbb felmérés azt mutat­ja, hogy a választók elsősorban a helyi ügyek (adó, közbiztonság, tisztaság, munkahelyteremtés) alapján választják meg a polgár­mesterüket. Párizsnak most elő­ször női polgármestere lesz: az UMP Nathalie Kosciusko-Mori- zet volt környezetvédelmi mi­nisztert indította, aki a jelenlegi főpolgármester-helyettessel, Anne Hidalgóval versenyez Bert- rand Delanoe székéért, aki 2001 ótairányítja a francia fővárost. A kormányt jogilag nem kötelezi a végeredmény Velence elszakadna

Next

/
Thumbnails
Contents