Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)

2014-03-24 / 69. szám, hétfő

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 24. Kultúra 7 Nincs ember, aki megtudná mondani, mi is volt mindezzel az alkotók szándéka Együgyű mese Bezák érsekről Olga Záblacká Bezákkal pózol (Fotó: Barracudamovie) Aki abban bízott, hogy az új Bezák-filmből többet megtud a volt nagy­szombat érsek leváltásá­nak körülményeiről, az hiányérzettel fog távozni a moziból. Az sem lesz elégedett, aki azt remél­te, hogy jobban megis­meri őt. Még az is csa­lódni fog, aki semmi mást nem várt, csak megható portrét egy ka­rizmatikus, közkedvelt személyiségről. VRABEC MÁRIA Az Arcibiskup Bezák zbo­hom című másfél órás film ugyanis a tények és a fikció, a pátosz és a giccs, a dokumenta­rista igyekezet és a karikatúra olyan egyvelege, hogy nincs ember, aki meg tudná monda­ni, mi is volt mindezzel az alko­tók szándéka. Valószínűleg pont az lehe­tett a hiba, hogy a rendező, Oľga Záblacká elképzelés nél­kül indult neki a forgatásnak. Eredetileg portréfilmet akart készíteni Róbert Bezákról, de menet közben, amint kiderült, hogy az érseki posztról való le­váltás után is van élet, megszü­letett az ötlet, hogy ebből akár mozifilm is lehetne. így kísérte el a stáb Bezákot a Pohoda- fesztiválra, a szülővárosába, Privigyére, ahol díszpolgárrá avatták, Gyetvára, ahol pap volt, az öccse családjához Bécsbe, Otmar Oliva szobrász műhelyébe Velehradba, és arra az esküvőre valamint kereszte­lőre is, amelyek elvégzését zárt ajtók mögött engedélyezték neki. Ezek miatt a dokumen­tum értékű részek miatt volt érdemes elkészíteni a filmet, de egy idő után nyilván a rendező is rájött, hogy a jeleneteket a főszereplő személyén kívül az égvilágon semmi nem köti össze. Gondolom, ötletbörzét tartottak a stábban, és az a baj, hogy ami az eszükbejutott, azt mind meg is valósították. A valós események mellé felvettek még néhány jelenetet a bicikliző, zenélő, borozó, ra­jongóival körülvett Bezákról - mintegy alátámasztandó az emberarcú, közvetlen érsek képét. Hogy ezt még jobban kiemeljék, megszólítottak né­hány őt támogató ismert sze­mélyiséget - František Mik- loško, Anton Srholec, Tomáš Halík - és civileket is. Ebből még mindig nem kerekedett ki a film cselekménye, ezért tele­víziós híradókból belevágták a leváltásáról és az ügy fordula­tairól szóló tudósításokat, va­lamint forgattak néhány tilta­kozó összejövetelen. De mivel ez mégiscsak rendezői film akart lenni, kellett bele egy kis művészet, és ezért Záblacká írt hozzá egy mesét, amit az egyes jelenetek között Lukáš Latinák és Robo Jakab olvas fel mezítláb. A mese a jó Bezácsik érsekecskéről és a gonosz Só­lyomról, az igazságos Feri pa­páról és még sok mindenről szól, olyan zagyva nyelven, hogy magyarra le sem lehet fordítani, de szlovákul is ne­héz követni. Azt azért min­denki érti, kik benne a rosszak és kik a jók, de ha mégsem, akkor ott vannak Jozef Gertii Danglár karikatúrái, amelyek végig illusztrálják az infantilis történetet. Egy érsekhez komolyság is dukál, Záblacká ezért még egy interjút is készített Róbert Be­zákkal - egy csehországi temp­lomban kérdezte meg tőle szá- zadszor mindazt, amit már ki­lencvenkilencszer elmondott. Semmi újat, semmi mást, a film egy árnyalatnyit sem mutat meg Bezák személyiségének mélységéből, és abból sem, mennyit változtattak rajta az átéltek. A legszebb jelenetek - amikor a szülei és a testvérei, beszélnek róla, amikor Úrfel­mutatáskor elérzékenyül, vagy amikor az Oliva mester által készített és a nagyszombati ér­sekség által elutasított kegy­tárgyakról beszél - elvesznek a nagy összevisszaságban. A film a jó vágásnak és a változó helyszíneknek köszönhetően gyorsan pereg, nem unalmas, csak idegesítő, legalábbis azoknak akiknek nem elég, hogy Bezákot látják. Az, aki történetre, hangulatra, gondo­latokra vágyott, nem csak csa­lódott, de egy idő után kínosan is kezdi érezni magát, még ak­kor is, ha az érsek tisztelője. Sőt, annál inkább, mert rájön, hogy a film nem Róbert Bezák­ról szól, hanem arról, milyen­nek látják őt az alkotók. Ez a kép pedig nagyon felszínes és végtelenül együgyű. Amikor az utolsó jelenetben az érsek felszáll a pozsonyi vasútállomáson egy vonatra, hogy elutazzon, ki tudja hová, a néző szinte megkönnyebbül. Pedig még egy dalt is végig kell hallgatnia. Természete­sen, ezt is Záblacká írta és ő is énekli - arról, hogy bennünket semmi sem tör meg és a tér- décskéink sem rogynak össze. De ekkor legalább felfogja (mármint a néző), mi a baj ez­zel a filmmel. Hogy a kevesebb több lett volna. Ha csak azt a dalt hagyják benne, amit Ró­bert Bezák édesanyja énekel, ha csak a leváltását követő év eseményeit akarják megmu­tatni, ha csak a tényekre szo­rítkoznak, ha nincs mesécske, rajzocska, nincsenek kínosan megrendezett jelenetek - vagy talán ha az egész el sem ké­szül. Szerdán mutatja be új műsorát a Pozsony Táncegyüttes, Az Ifjú Szivek Táncszínház „ificsapata" Hazatérvén Mint egy néptáncutazás Dél-Szlovákiában (Gálik Gábor felvétele) AJÁNLÓ Pozsony. Második, Hazatér­vén című műsorát mutatja be a Pozsony Táncegyüttes március 26-án 19 órai kezdettel Po­zsonyban, az Ifjú Szivek Tánc­színház színháztermében. (És mivel az első előadásra minden jegy elkelt, a bemutatót más­nap, ugyancsak 19 órai kezdet­tel, megismétlik.) Az előadáson, amelyben ki­zárólag felvidéki táncok szere­pelnek, tavaly szeptember óta dolgozik az együttes. „Nyugat- Szlovákiából indítunk, kelet fe­lé haladunk. Elsősorban ma­gyar táncok koreográfiáját ké­szítettük Hajas Klaudiával, de két szlovák táncot is beépítettünk” - nyilatkozta a műsorról Gálik Gábor, a Po­zsony Táncegyüttes vezetője, a műsor egyik koreográfusa, rendezője. ,A kokavai és a zempléni táncok beleillenek a képbe, a tájegységbe.” Az együttes most majdnem hagyományos folklórműsort visz színpadra, nem választottak tematikát, és nem ahhoz keres­tek táncokat, de természetesen megtűzdelték színházi elemek­kel, és kihasználták azt a kiváló fénytechnikát, amellyel az Ifjú Szivek színházterme fel van sze­relve. Annyiban azonban ez az előadás is eltér az általában elő­adott műsoroktól, hogy nem hét különálló koreográfiát állítottak színpadra, a táncokat átkötik, egy folyamatot lát a néző, mint­ha néptáncutazást tenne Dél- Szlovákiában. A zenei kíséretet az Ifjú Szivek zenekara szolgál­tatja, közreműködik Bodó Enikő népdalénekes, szakmai taná­csokkal Hégli Dusán, az Ifjú Szi­vek művészeti vezetője szolgált. Az Ifjú Szivek Táncszínház if­júsági csoportja, a Pozsony Táncegyüttes 2006-tól mű­ködik, 2011-ben vette fel nevét. Önálló tánccsoport, saját reper­toárral lép fel, emellett a hivatá­sos társulat utánpódás-együtte- se. Tagjai pozsonyi diákok, nagyrészt a pozsonyi Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gim­názium tanulói. Első egész estés műsorát Mindvégig mellettünk címmel 2012-ben mutatta be. A 2012-es Néptáncantológián ezüst sávos, ugyanabban az év­ben a szólótáncversenyen arany, ezüst és bronz sávos minősítést kaptak. A táncegyüttes április 15-én Pozsonyban, május 1-én Komá­romban, július 26-án Pereden lép fel. (rend) RÖVIDEN Új dokumentumkötet bemutatója Pozsony. Tóth László Hontalanok - Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság történetéhez című kötetét mutat­ják be ma 17 órakor a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma pozsonyi székházában (Brämer-kúria, Žižka utca 18.). A Kal- ligram Könyvkiadónál megjelent kiadványt Popély Árpád történész méltatja, a szerző a helyszínen dedikál, (ú) Christian Bale lehet Steve Jobs Los Angeles. Christian Bale alakíthatja Steve Jobs Apple- alapítót David Fincher készülő filmjében, amelynek forgató- könyvét Aaron Sorkin írta. Fincher a napokban találkozott Amy Pascallal, a Sony filmvállalat társelnökével, és jelezte neki, hogy csak akkor vállalja a rendezést, ha Bale játszhatja el a számítógépgurut. Hollywoodi források szerint Fincher és Pascal között feszült volt a viszony A tetovált lány című film forgatása során, de Pascal hisz Fincher rendezői képes­ségeiben. Ráadásul a stúdiófőnök az Amerikai botrány ked­vező fogadtatása miatt kedveli Bale-t. Az Oscar-díjas színész hasonlít Jobsra, ezért már a kezdetektől a szerepre esélyesek között emlegették. Sorkin a forgatókönyvet Walter Isaacson Steve Jobs-életrajzára alapozta, amelyet Jobsszal, valamint barátaival, családtagjaival és kollégáival készített interjúk alapján írt meg a szerző. (MTI) A Bridget Jones-történet harmadik része Helen Fielding elégedett Renée Zellwegerrel MTI-HÍR London. Helen Fielding an­gol írónő azt szeretné, hogy ismét Renée Zellweger alakítsa a címszerepet, ha megfilmesí­tik a Bolondulásig - Bridget Jones naplója 3. című új köny­vét. „Renée csodálatosat alakí­tott Bridgetként, pompás len­ne, ha a szerepet ismét eljátszaná” - mondta az írónő a napokban egy német lapnak adott interjúban. A harmadik Bridget Jones- történet Nagy-Britanniában ta­valy ősszel látott napvilágot, magyarul pedig néhány napja jelent meg az Európa Könyvki­adó gondozásában. A hősnő már 51 éves, de még mindig megszállottan méri a testsú­lyát, és az is rendkívül fontos neki, hogy hányán követik a Twitteren. Két gyermeke van, és férje, Mark Darcy halála után új életet szeretne kezdeni. Az interneten megismerkedik egy nála jóval fiatalabb férfival. Bridget Jones történetét eredetileg a The Independent hasábjain olvashatta folytatá­sokban a közönség. Az első két regény, a Bridget Jones naplója és a Bridget Jones: Mindjárt megőrülök 1996-ban, illetve 1999-ban jelent meg. Az első két regényből több mint 15 mil­lió példány kelt el világszerte, majd Renée Zellweger, Colin Firth és Hugh Grant főszerep­lésével népszerű filmfeldolgo­zás készült belőlük 2001-ben, illetve 2004-ben. Renée Zellweger (Képarchívum) Egy halhatatlan Shakespeare-mű Komáromban Készül A velencei kalmár ELŐZETES Komárom. Elkezdődtek A velencei kalmár című színmű próbái a Komáromi Jókai Szín­házban. William Shakespeare 1596-ban, legtermékenyebb korszakában írta ezt a művet, amely a virágzó tengeri keres­kedelem központjában, a nyi­tott, nyüzsgő Velencében, va­lamint Belmont zárt mesevilá­gában játszódik. Bassanio fiatal, nemesi származású barátjától, Antoni- otól, a velencei kalmártól egy nagyobb összeget kér kölcsön, hogy elhajózhasson Belmont- ba, és megkérhesse a szépséges Portia kezét. Antonio azonban minden vagyonát bárkáinak szállítmányaiba fektette. Fel­keresik hát a zsidó uzsorást, Shylockot, hogy üzletet kösse­nek vele. Shylock feltétele: ha Antonio nem tudja időben tör­leszteni a kölcsönt, akkor ki­vághat egy fontnyi húst a testéből... Shylock szerepében Fabó Tibor lép színpadra, további főbb szereplők: Öllé Erik (m.v.), Bárdos Judit (m.v) és Szabó Viktor. A díszletet Ka­lácska Gábor, a jelmezeket Ga- dus Erika tervezi, a zeneszerző Dinyés Dániel, az előadás ren­dezője pedig Szőcs Artur. A bemutató időpontja május 2, este hét óra. (k)

Next

/
Thumbnails
Contents