Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-24 / 69. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 24. Vélemény És háttér 5 Elhunyt az egyetlen csehszlovák kommunista vezér, akit a rendszerváltás után elítéltek Ön hazudik! A hír a lakosság nagy részének, főleg a fiatalabbaknak, nem mond semmit. Meghalt Miroslav Štépán, az egykori prágai pártbizottság egykori elnöke, központi bizottsági tag. Ő volt az egyetlen kommunista vezér, akit pozíciójában elkövetett tetteiért jogerősen elítéltek. LOVÁSZ ATTILA Az ő elítélése is csak azért volt lehetséges, mert bizonyítást nyert, hogy a november 17-i diákverésre közvetlenül ő adta ki az utasítást. Igaz, nem papíron, s már akkor sem a jogszabályokban meghatározott módon, de az átkosban ez már csak így működött. Ki mert volna nemet mondani a telefonba, amikor pártvezérek hívtak. Štépán a rendszerváltás első napjaiban megérezte, milyen az, amikor az érdemtelen hatalom egyszer csak megszűnik, amikor érvelni kell, és senki nem veszi be lózungot. Hat nappal azután, hogy a rendőrök elagyabugyálták a tüntető prágai diákokat, a legfelsőbb körökhöz tartozó, akkortájt fiatal és dinamikus kommunista politikusnak tartott Štépán úgy gondolta, elmegy az övéihez, a CKD nemzeti vállalat munkásnagygyűlésére szónokolni. A szocialista haza „csodálatos” teljesítményeit, a munkásosztály szociális vívmányait, a marxizmus rettenthetetlen előretörését taglalva mondta el azt a mondatot is, amely kiverte a biztosítékot: „Nincs olyan ország, ahol 15 éves kölykök mondják meg, ki legyen az elnök. Ez itt megtörtént.” A reakció meglepte. A nagygyűlés résztvevői, az öntödei és gépgyári munkások lehurrogták, nem engedték, hogy beszédét befejezze, és a „nem vagyunk gyerekek” felkiáltással elkergették. Štépán ezután sem nyugodott - feltehetően abban bízva, hogy a pártállam még megmenthető, s a novemberi események csak amolyan inter- mezzót képeznek, elvállalta, hogy színészek közé megy, úgymond „érvekkel meggyőzni az elvtársakat a a társadalmi dialógus fontosságáról”. A kort meg nem élt olvasók számára fontos információ: a találkozó még azelőtt zajlott, hogy a parlament megszüntette volna a párt alkotmányban rögzített vezető szerepét és a nagygyűlések, munkástalálkozók, tüntetések fő követelése még a november 17-i események kivizsgálása és a párbeszéd megkezdése volt. Štépán a prágai színészek és diákok előtt vállalta a párbeszédet, amolyan békítő szándékkal érkezett. Hagyták is beszélni. Mondta, mint ahogyan a pártelvtársak, a magáét, mire fölállt az egyik színész és megsértve a találkozó szabályait bekiabált: Lžete! (Ön hazudik!). Dermesztő csend lett, a résztvevők talán először életükben látták, hogy egy párttitkárt le lehet hurrogni, Štépán meg nem volt hozzászokva, hogy valaki csak úgy bekiabáljon. Javára legyen mondva, állta a sarat, levegőt vett és folytatta. Ugyanazt a kígyóbűvölést, amelynek egyik mestere volt. Mire a színész fölállt, és még egyszer odaszólt: Ön hazudik! A párttitkár összepakolt és elment. A nyilvánosság ez után csak a bíróságon látta. Közel négy évet kapott köztisztviselő hatalommal való visszaélése miatt. A kilencvenes évek végén még egyszer azt gondolta, visszahozható a szocializmus diszkrét bája, pártot alapított - s megveretett. Tizedszázaléknyi eredmények után teljesen visszavonult. Nemrég Bil’ak címére azt írtuk, ő a következménynélküliség jellemző példája. így is van. Štépán pere az átkos bűneihez viszonyítva szimbolikus volt csupán, mégis: tudtára adta a lakosságnak, hogy a hatalomban elkövetett bűnökért is járhat büntetés. Ezzel viszont Štépán és pere egyedül maradt a posztkommunizmus történetében. Mindannyiunk kárára. # AZ ÉN GAZDAG NEMZETKÖZI TAPASZTALA TAIM SZERINT AZ OROSZ MEDVE ADJA A FÖLDGÁZT. (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Az orosz elnök első számú amerikai bírálója hadgyakorlatot tartana a Baltikumban Putyin az orosz birodalmat építi újjá MT1-F1GYELŐ Vlagyimir Putyin „egy KGB- ezredes”, aki szerint a 20. század legnagyobb katasztrófája a Szovjetunió szétesése volt, és most helyre akarja állítani az orosz birodalmat - mondta a brit BBC-nek John McCain. Az amerikai republikánus szenátor, a Moszkva elleni büntetőintézkedések szószólója a BBC televízió tegnapi politikai magazinműsorában kijelentette: az orosz elnök törekvései miatt aggályos például Moldova helyzete is, különös tekintettel arra, hogy nem NATO-tag. McCain hozzátette, aggódik a balti államokra gyakorolt, „máris érezhető” nyomás miatt is. Az amerikai politikus szerint Putyin azt számolgatja, hogy „mi az, amit még megúszhat, ugyanúgy, ahogy Adolf Hitler is ezt számolgatta az 1930- as években”. A szenátor bírálta Európát, mondván: „eddig sok a beszéd, és nagyon kevés a tényleges lépés ahhoz képest, hogy Oroszország mit tett Ukrajnában, lerohanva egy szuverén országot”. McCain kijelentette: kívánatosnak tartaná a lengyelországi és a csehországi rakétaelhárító rendszer kiépítésének azonnali újrakezdését, közös hadgyakorlatokmegtartásátazEgyesültÁl- lamok „baltikumi barátaival”, és egy „kis létszámú” amerikai katonai delegáció küldését Kijev- be, annak megtárgyalására, hogy az USA miként tudna segíteni elsősorban az ukrán légvédelem újjáépítésében. McCain szerint a Nyugat és személyesen Barack Obama amerikai elnök is „totálisan félreértette”, hogy milyen ember és mi mindenre képes Vlagyimir Putyin, és eljött az ideje a „teljes átértékelésnek”. Vlagyimir Csizsov orosz EU- nagykövet a BBC-nek ugyanakkor kijelentette, hogy a Krím és Oroszország „újraegyesítése” nem előre tervezett akció volt, mindazonáltal egy „60 évig tartó abnormális helyzetnek vetett véget”. Csizsov szerint „súlyos hiba” lenne, ha az Egyesült Államok katonákat vagy katonai segélyt küldene Ukrajnába. Hozzátette, Oroszországnak egyáltalán nem áll szándékában fegyveres erő küldése Ukrajna „vagy Európa” más térségeibe. Moszkva csak azt akarja, hogy „bárki legyen is hatalmon Kijevben”, vegye figyelembe az Ukrajna keleti részén élő orosz nemzetiségűek, orosz ajkúak és az országrész teljes lakosságának érdekeit - mondta Oroszország EU-nagykövete. KOMMENTÁR Rosszabbul teljesít S1DÓ H. ZOLTÁN Két hét múlva már tudni fogjuk a magyarországi parlamenti választások végeredményét. Nagy valószínűséggel újra a Fidesz alakíthat kormányt, vagyis a párt elmondhatja magáról, hogy jobban teljesít. A harci alakulattá szerveződött, masszív propagandát folytató, a siker ügyében a teljes állami gépezetet mozgósító Fidesz arra példa, hogy még napjainkban, a korlátlan információáramlás világában is lehetséges a totális szemfényvesztés, a kudarcot sikerként, a gazdasági pangást száguldásként, az Európai Unióval szembeni öncélú és felesleges harcot politikai szabadságharcként tálaló eredményes kormánypropaganda, leöntve néminemzetieskedéssel, múltidézéssel, fellengzősséggel. Az országot vasmarkába szorító, a törvényeket saját magához idomító Fidesz tehát jól teljesít, ami sajnos végképp nem mondható el Magyarországról. Szinte lehetetlen felsorolni a hókuszpókusznak is beillő gazdaságpolitika mérhetetlen pusztításait. A rablóknak és cigarettacsempészeknek aranybányát jelentő, a kormányoldal politikai táborába tartozóknak szétosztott Nemzeti Dohányboltok feleslegességét, a közel 3000 milliárd forintnyi nyugdíjpénztári vagyon elherdálását, a haveri kapitalizmus elvén működő földosztást, a buja fantáziára valló adótípusok elburjánzását, a nem megszorításként tálalt, összességében mintegy 2770 milliárd forintra rúgó takarékossági programok terhét, a piacot deformáló újraállamosítási hullámot, vagy a rezsicsökkentés ürügyén tönkrevágott energiaszolgáltatók ellehetetlenítését. A dilettantizmusnak ára van. Magyarország gazdasági teljesítménye 2008 és 2013 között több mint 5 százalékkal esett vissza (Szlovákia pedig éppen 5 százalékkal emelkedett). Az utóbbi három évben az Orbán-kormány vezényelte gazdaság együttesen alig 1 százalékkal nőtt, miközben a tündérmesék világából kilépni képtelen Matolcsy György pénzügyminisz- ter/jegybankelnök erre az időszakra közel 10 százalékot jövendölt. Az Orbán-kabinet idején a reálbérek mindössze 2 százalékkal emelkedtek, az ország az összes meghatározó hitelminősítőnél bóvli, azaz befektetésre nem ajánlott kategóriába esett vissza, a fizetőeszköz pedig hónapok óta képtelen az eleve riasztó 300 forint/euró szint alá kerülni. A szkeptikusok azt mondhatnák, a számok csak arra jók, hogy eltakaiják a valóságot. Azonban a szocialisták valóban vérszegény kormányzása utáni fideszes gazdasági ámokfutás mára már érződik a mindennapokban is. Az utóbbi évtizedben a visegrádi országok közül Szlovákia 20, Lengyelország 15 százalékkal került közelebb az uniós átlaghoz, Magyarország viszont alig 3 százalékkal, vagyis a felzárkózása gyakorlatilag leállt. A visegrádi négyek csoportjában az egy főre jutó fejlettség terén a korábban stabil második helyről tavaly visszacsúszott az utolsó pozícióba, lassan már a Balkán fejlettebb államaival, Horvátországgal és Romániával versenyezhet. Ezek után ne csodálkozzunk, hogy Magyarország a szegénység kategóriájában is régiónk legrosszabb mutatóit produkálja, miközben a társadalmi egyenlőtlenség is aggasztó mértékben nőtt. A fejlett ipari országokat tömörítő OECD minapi adatai szerint a magyarok 30 százaléka küszködik nélkülözéssel, ami a négy évvel ezelőtti mutató közel kétszerese. A Magyarország jobban teljesít kormányszlogen a lesüllyedő ország ezer gondját próbálja leplezni. Egy ideig még lehet folytatni a rögtönzéseket, még van mit osztogatni a párthíveknek, még bevethető néhány mellbevágóan ostoba új adó, azonban a rideg realitás falát Orbán Viktor konok feje sem lesz képes áttörni. Az újabb 4 éves Fidesz-kormányzás romhalmazát pedig nehezebb lesz eltakarítani, mint Mečiar országosának törmelékeit Szlovákiában. FIGYELŐ Merkel bekeményít Angela Merkel német kancellár az Oroszországgal szembeni uniós gazdasági szankciók szószólójává lépett elő a Reuters elemzése szerint. Bizonyította, hogy nem riad vissza a konfrontációtól, sem a német ipari lobbi ellenkezése, sem a közvéleménykutatások ellenére, melyek szerint a németek többsége ellenzi a kiterjedt gazdasági szankciókat. Amikor a kancellár közeli tanácsadóit az esetleges gazdasági háború német vállalatokra gyakorolt hatásairól kérdezik, a legtöbben azt válaszolják, a politikai elvek fontosabbak, mint a profit. Németország magabiztossága mögött a Reuters hírügynökség szerint az a meggyőződés áll, hogy Oroszországot rosz- szabbul érintené egy Németországgal vagy Európával vívott gazdasági hidegháború, mint Berlint, amely nemrég komolyabb visszaesés nélkül vészelte át az eurozóna válságát. (MTI)
