Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-21 / 67. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 21. Vélemény és háttér 7 Önbeteljesítő jóslat: Putyin már 2008-ban azt mondta, nem biztos, hogy Ukrajna egyben marad Krím után bármi megtörténhet AKrím annexiója azt jelzi, hogy mostantól bármi megtörténhet a posztszovjet térségben. A hidegháború óta a legnagyobb el- hidegülés lesz tapasztalható az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokban. MT1-HÁTTÉR Deák András Oroszország- szakértő emlékeztet: Moszkva gyakori érve volt már az elmúlt 20 évben, hogy a posztszovjet térség Oroszországnak különösen fontos, nem tűri el, hogy ott vele szemben ellenséges rezsi- mek alakuljanak ki, külföldi hatalmak pozíciókat szerezzenek. Az orosz külpolitikai doktrínákban a posztszovjet térség az első helyen áll. Oroszország ugyancsak gyakran hivatkozik az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Koszovó esetére, mondván, nem Moszkva kezdte el a nemzetközi rend megbontását. Koszovó függedenedéséig Oroszország álláspontja egyértelműen az volt, hogy az államhatárokat csak az érintett felek jóváhagyásával vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntésével lehet megváltoztatni, továbbá nem szabad beleavatkozni az országok belügyeibe. Koszovó önállósodása óta azonban Moszkva feljogosítva érzi magát, hogy a határokat megváltoztassa, és ez történt akkor, amikor független államként elismerték a Grúziából kiváló Ab- háziát és Dél-Oszétiát, és most továbbment a Krímmel. A politikai elemző rámutatott, Oroszország már azt is nehezen emésztette meg, hogy a hidegháború végével a NATO fennmaradt. Az oroszok szerint 1991-ben, amikor a Szovjetunió szétesett, fel kellett volna bontani a NATO-t is, ezzel szemben a észak-atlanti szövetség elkezdett kelet felé terjeszkedni, folyamatosan új tagokat vett fel, és az oroszok ez „Gyakran elkövetjük az oroszokkal azt a hibát, hogy mondogatnak valamit, és mi nem hisszük el. Aztán csodálkozunk." ellen mindig is élesen felszólaltak. Ez az eleme az orosz retorikának máig megmaradt. Például 2008-ban, amikor felvetődött Ukrajna és Grúzia felvételének lehetősége a NATO-ba, Vlagyimir Putyin azt mondta, ezt jól meg kell gondolni, mert Ukrajna „életképtelen posztszovjet maradék”, és nem biztos, hogy a jelenlegi formájában egyben marad. Deák András hozzátette, „gyakran elkövetjük az oroszokkal azt a hibát, hogy mondogatnak valami hihetetlen dolgot, sokszor elmondják, és mi nem hisszük el, és amikor megtörténik, akkor csodálkozunk”. Hangsúlyozta: újabb hidegháború nem lesz, de nagyon jelentős elhidegülés lesz az Oroszországhoz fűződő kapcsolatokban, ami jelentős változás a hidegháború vége óta. Putyin beszéde vízválasztót jelent, azt jelzi: mostantól bármi megtörténhet a posztszovjet térségben. Ami a Krím esetében történt, az „egy klasszikus annexió”, és újra kell gondolni, hogy „az oroszok mit akarnak, mit képesek, mit hajlandókmegtenni”. JEGYZET Az első ezer elmélet LAMPL ZSUZSANNA Kezdetben volt a disznózsír és a tojás. Azután jött az étolaj, a tojás feketelistára került a koleszterin miatt, akárcsak a tehénvaj, amit felváltott a margarin, hiába, hogy a háborút megélt nemzedék sosem tudta elfogadni, mondván, az nem teljes értékű vaj. Lesöpörtük őket, meg a vajat, az asztalról. Aztán jött az olívaolaj, közben a tojást rehabilitálták, részben a disznózsírt is, sőt a vajfogyasztást újra ajánlják, merthogy a margarin műből van, állítólag Napóleon kotyvasztana a katonái számára, mert kellett valami olcsó pótlás. Olyan is volt, hogyne igyunk sokat, főleg akinek magas a vérnyomása, mert még magasabbra szökik, aztán meg az jött, hogy naponta másfél, dehogy, két liter, ugyan már, legalább négy liter vizet kell inni. Legutóbb viszont egy karizmatikus orvos azt mondta, hogy nem kell sokat inni, nézzük mega szilvát, az is attól áll el, hogy össze- aszalódik, s bár ez eddig egyedülálló, azért figyelemreméltó vélemény. S akkor még nem beszéltem azokról, akik húst hússal esznek, s állítják, hogy ez roppant egészséges, szemben azokkal, akik növényt növénnyel esznek, s szintén állítják, hogy ez roppant egészséges (én az édességet szeretem, sajnos arról senki sem állítja, hogy egészséges, sőt, doktor Nagy Géza egyszer olyan érzékletesen írta le az édesség romboló hatását a májban, hogy utána két évig nem volt csoki a kezemben, csak sajnos, ez már a múlté). Úgy tanultam, az ember bio- pszicho-szociálislény: egészségi állapotát ugyan meghatározza a genetika, de a környezeti hatások legalább olyan fontosak, s az sem mellékes, lelkileg hogyanviszonyul az életéhez. Tíz éve egy nagy presztízsű tudományos intézmény főnök asszonya leteremtett, hogy a táplálkozást fontos környezeti tényezőnek tartom, mert szerinte csakis a pszichikum felelős mindenért. Erre tegnap azt hallom, a tudósok felfedezték, hogy minden a fogantatástól számított első ezer napban dől el, a génjeink állapota sem adott, hanem ekkor alakul ki, mégpedig annak függvényében, hogyan táplálkozik az anya, s később mivel eteti a gyerekét. Állítólag hajói táplálkozott, akkor gyerekének negyven évesen kutya baja lesz. Vagyis akkor az anya tehet mindenről? Ezt ugyan a tudósok nem mondták ki, de hát mi más következik ebből. Rögtön rágódni kezdtem, vajon én jól táplálkoztam-e gyermekeim első kilenc hónapjában, merthogy az ő későbbi étkükre mindig odafigyeltem, például nem adtam nekik csokit (persze kaptak mástól). Aztán rájöttem, hogy ez megállapíthatatlan. Ugyanis kezdetben volt a disznózsír és a tojás (vagy a tyúk?), aztánjött az étolaj stb. Akkor most mi a jó? Különben pedig nem hiszem, hogy az ember, ez a bonyolult lény, egytényezős elméletek szerint működik. KOMMENTAR Elkényeztetett Európa MOLNÁR IVÁN Soha nem gondoltam volna, hogy kénytelen leszek elismerni: Robert Fico egyszer még valódi „európai” politikussá növi ki magát. Mára azonban tény, hogy a szlovák kormányfő mentális világa, értékrendszere szinte alig különbözik a legtöbb uniós tagország vezetőjének világlátásától. Az unió Ukrajna oroszok általi le- rohanására adott e heti válaszával erről a legnagyobb kétkedőket is meggyőzhette. Az Európai Unió kormány- és államfői tegnap este gyűltek össze Brüsszelben, hogy megvitassák a krími helyzetre adandó uniós válaszlépéseket. Ami már most biztos, hogy maradnak a személyi szankcióknál, miközben az oroszoknak valóban fájó gazdasági büntetőintézkedésekről csak vitatkozni fognak, bárminemű konkrét döntés nélkül. Robert Fico ezzel kapcsolatban már szerdán bejelentette, hogy az oroszok elleni gazdasági szankciók hatalmas károkat okoznának Szlovákiának, ezért ezeket semmilyen formában nem támogatja. Nem bólintunk rá egyetlen olyan határozatra sem, amely veszélyeztetné az eddigi életszínvonalunkat vagy az ország gazdasági mutatóit, elsősorban a saját gazdasági érdekeinket tartjuk szem előtt - foglalható össze Fico véleménye az oroszok elleni szankciók bevezetéséről. A szlovák kormányfő azonban nincs egyedül a véleményével, hasonló hangnemben nyilatkozgatnak a nyugat-európai csúcsvezetők is. Szavakban ugyan kiállnak Ukrajna területi épségének fenntartása mellett, ám ha kenyértörésre kerül a sor, egyáltalán nem okoz gondot számukra kijelenteni: az első az üzlet és a kényelmünk, az emberi jogok, az államok szuverenitása és egymással való szolidarizálás másodlagos. Az az igazság, hogy a huszadik életévét tavaly betöltő Európai Unió még nem nőtt fel önmagához. Szuperhatalmi szerepről álmodik, valójában azonban csak egy elkényeztetett, még mindig a szüleivel élő, probléma esetén csak rájuk támaszkodó, a tinédzserkori szeszélyeket elhagyni képtelen túlkoros kamasz. Gondtalan időkben a demokrácia bajnoka, az emberi jogok apostola, ám ha az általa szajkózott értékekért áldozatot is kellene hoznia, fejvesztve menekül vissza a gyerekszobába, cserbenhagyva azokat, akiket a barátainak csúfol. Ha Európa képtelen lesz valódi, akár rendkívül fájó áldozatokat hozni az általa vallott értékekért, nagyon gyorsan elveszti a hitelét azok szemében is, akik még bíznak benne. Márpedig egy hitelét teljesen eljátszó, problémák esetén sírva az Egyesült Államok védőszárnyai alá rohanó „nagyhatalomnak” nem jósolhatunk túl rózsás jövőt. FIGYELŐ Putyin elhitte Robert Hunter, aki 1993 és 1998 között az USA NATO- nagykövete volt, a krími válság kapcsán terjedelmes írást jelentetett meg a The European Institute nevű, transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó honlapon. Leásva a gyökerekig Hunter kifejti, a nyugati szövetségesek súlyos hibát követtek el a 2008-as bukaresti NATO-csúcson, amikor kinyilvánították, hogy Ukrajna és Grúzia a szövetség tagja lesz, amint teljesíti a tagság feltételeit. Ennek az volt az olvasata, hogy a NATO kész biztosítani a kollektív védelmi garanciát ennek a két országnak is, amelyet egyébként a NATO-t megalapító washingtoni szerződés 5. cikkelye a tagországok tekintetében fogalmaz meg. Hunter szerintvalójábanaNATO-nak ez a garancianyújtás nem állt szándékában, de két ember így értelmezte ezt: Szaakasvi- li grúz és Putyin orosz elnök. A következménye ennek az a rövid katonai konfliktus lett, amelyet Grúzia elveszített, és világossá vált, hogy a NATO- tagságra való meghívás üres ígéret, hiszen senki nem sietett a grúzok megsegítésére. Hunter elismerte, Ukrajnával kapcsolatban ő is tévedett, amikor úgy vélte, Putyin nem követ el semmilyen ostobaságot, mert Ukrajna - Grúziával ellentétben - Oroszország és a Nyugat között fekszik, tehát „igenis számít”. (MTI) Rezsimnövelés A The Economist tekintélyes brit lap szerint a Kremlben leginkább az foglalkoztatta a hatalmi elitet, hogy az ukrajnai forradalom egzisztenciális veszélyt jelent Putyin paternalista és kleptokratikus rendszerére, s mindez Oroszországban is megtörténhet. Oroszország ukrajnai kalandja előtt a Kreml kisöpörte a független média utolsó bástyáit is: felszámolta az állami tulajdonlása ellenére független hangnemű RIA Novosztyi hírügynökséget, a szolgáltatók beszüntették az ellenzéki Dozsd tévécsatorna sugárzását, a népszerű független hírportál, a lenta.ru vezérigazgatóját pedig menesztették. Az állami média szovjet propagandával ontja a hazafias mámort, ellenzéki vélemény- neknem ad teret. (MTI)
