Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-15 / 62. szám, szombat
8 Kultúra KÉPERNYŐ Március 15. a tévében A magyar közszolgálati tévéadók mindegyike gazdag műsorpalettával várja nézőit a mai nemzeti ünnepen. A kínálatban élő közvetítések, különleges zenei összeállítások és a reformkort megidéző klasszikus filmek szerepelnek. Az ünnepi műsorfolyam Tisztelet a bátraknak! címmel az Ml stúdiójában kezdődik: a Kossuth térről láthatjuk Magyarország zászlajának ünnepélyes felvonását (Ml, 8.45). A ceremónia után lovasmenet indul a Múzeumkertbe, ahol Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke mond ünnepi beszédet (Ml, Duna World, 10.30). Közben megismerkedhetünk a Kossuth- és Széchenyi-díjak kitüntetettjeivel is. Jókai Mór regényénekfilm- adaptációja, az Egy magyar nábob 1966-ban készült, Vár- konyi Zoltán kiváló rendezésében. A reformkor nagy személyiségei ihlették „a nagy magyar mesemondót” egy- egy szereplő megalkotásánál, s hőstetteiket olyan neves színészek elevenítik meg, mint Latinovits Zoltán és Básti Lajos. (Duna, 16.15; Duna World, 21.30). A közmédia gyerekcsatornáján egész nap magyar meséket láthatnak a kis nézők. Az M2 Papírcsákó, paripa című saját sorozatában rövid részeket vetítenek, melyekben gyerekek vallanak arról: mit jelent számukra március 15. (M2, 18.25). Este az Erkel Színházból látható élő közvetítés az M2-n: a Red Bull Pilvaker előadás fiatal zenészekkel és színészekkel tiszteleg a márciusi ifjak emléke előtt (M2,20.30). Ünnep határok nélkül címmel a Kárpát-medencei, illetve a távoli kontinenseken tartott megemlékezésekről is átfogó képet kapnak a tévénézők (Duna World, 20.00; Duna, 23.15). Az ünnepi műsor lezárásaként A Hídember tekinthető meg - Bereményi Géza ezzel a filmmel állított emléket Széchenyi Istvánnak, akit Eperjes Károly személye- sítmeg(Ml,0.15). (MTVA) Az Egy magyar nábob a Duna és a Duna World mai kínálatában is szerepel (Képarchívum) ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 15. www.ujszo.com A Komáromi Jókai Színház örökös tagja az egyetlen külhoni magyar a friss Kossuth-díjasok között Kossuth-díjat kapott Boráros Imre színművész ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Tovább bővült a szlovákiai magyar Kossuth-díjasok elitklubja: Grendel Lajos és Dobos László író, Tőzsér Árpád költő és a Ghymes együttest alapító Szarka Tamás és Szarka Gyula után idén színházi alkotó - Boráros Imre, a Komáromi Jókai Színház örökös tagja - kapta meg a legnagyobb presztízsű magyar állami kitüntetét. Boráros az egyetlen külhoni magyar a friss Kossuth-díjasokközött. Az idén hetvenéves Boráros Imre a felvidéki magyar színház- és előadóművészet, valamint az egyetemes magyar kultúra határokon átívelő, magas színvonalú művelése és terjesztése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként kapta meg az elismerést - áll az indoklásban. „Három olyan esemény volt az életemben, amitől a világ egyik legboldogabb emberének érzem magam, az első a fiam megszületése, a második Boráros Imre, a Komáromi Jókai Színház örökös tagja az első az unokámé, a harmadik pedig szlovákiai magyar színházi alkotóművész, aki megkapta a legna- ez a mostani igen nagy meg- gyobb presztízsű magyar állami kitüntetést (Képarchívum) tiszteltetés” - nyilatkozta az MTI-nek a színművész, aki tegnap vette át az elismerést a Parlamentben. Boráros Imre 1965-ben kezdte pályáját a Magyar Területi Színházban, 1972 és 1977 között a kassai Tháliában játszott, majd visszaszerződött Komáromba. Emlékezetes, nagy szerepek sorát játszotta: volt Őrnagy (Örkény: Tóték), Lucifer (Madách: Az ember tragédiája), Don Quiote (La Mancha lovagja), Götz kapitány (Sartre: Az Ördög és a Jóisten), Viszockij (Siposhegyi Péter: Mielőtt csillag lettem), Higgins professzor (My Fair Lady). Számos monodráma előadása fűződik a nevéhez: a Hantjával sem takarban Esterházy Jánost idézte meg, az Állok Istenért, Egyházért, Hazáért pedig Mindszenty bíboros történetét mesélte el. Boráros Imrét szerte a világban ismerik a magyarok: többször turnézott az USA-ban, az 1956-os forradalom 50. évfordulójára készített műsorával Ausztráliát is végigjárta. (as,MTI) MAGYAR ÁLLAMI ÉS MŰVÉSZETI KITÜNTETÉSEK MÁRCIUS 15. ALKALMÁBÓL Március 15. alkalmából tegnap Budapesten állami kitüntetéseket és művészeti díjakat adtak át a Parlamentben és a Szépművészeti Múzeumban. Idén Jókai Anna író kapta a Kossuth Nagydíjat. Húsz művésznek ítéltek oda Kossuth-díjat, a Vujicsics Együttes tagjai pedig megosztva kapták meg az elismerést. Áder János, Magyarország köztársasági elnöke - Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére - Kossuth-díjat adományozott többek között Dobai Péter írónak, Hámori Ildikó színművésznek, Mácsai Pál színművésznek, Kobzos Kiss Tamás előadóművésznek, Temesi Ferenc írónak, Kovács Kati előadóművésznek, Takács Klára operaénekesnek. Széchenyi Nagydíjjal tüntették ki John Lukacs magyar származású történészt, 19-en pedig Széchenyi-díjat kaptak, köztük például Schmidt Mária vitatott nézeteket valló történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója. A Magyar Érdemrendet 29-en vehették át. A Szépművészeti Múzeumban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere Orbán Viktor miniszterelnök megbízásából hat alkotónak nyújtott át kiváló művész címet, tizenöten pedig érdemes művész címet kaptak. Heten vehettek át Jászai Mari-, négyen pedig Balázs Béla-díjat. Kiváló művész lett többek között Nagy-Kálózy Eszter és Trill Zsolt színművész. Érdemes művész címet kapott Vi- tézy László filmrendező, Hu- nyadkürti György, Szokolay Ottó, Schnell Ádám, Szered- nyey Béla, Rajhona Ádám és Für Anikó színművész. Balázs Béla-díjat vehetett át Mispál Attila rendező, Jászai Mari-díjat kapott Járai Máté és Tompos Kátya színművész. (MTI) A rímes játék a szépen csengő helységnevekkel igazi örömköltészetet eredményez, Feliinger ügyesen elkerüli a formában való tobzódás csapdáját Válogatott csigás finomságok FeLUngor hóroly CôlGfiLéPCôÔ A gyerekeknek szóló versek írói nehéz terhet cipelnek. Nem csak játszadozás ez, hiszen már az óvádás korúak is keményen rámutatnak a logikai következetlenségekre, rákérdeznek a számukra érthetetlen sorokra. És hamar faképnél hagyják a mesélőt, ha nem érdekli őket a mondanivaló. JUHÁSZ KATALIN Azok a költők, akik saját gyermekeiken, unokáikon tesztelhetik verseiket, könnyebb helyzetben vannak. Közülük viszont sokan azért buknak el, mert túl személyes, amit írnak. Egy konkrét kis emberhez szól az egész kötet, az ő csetlő-botló cselekedeteit, cuki bemondásait dokumentálja rímes formában. A többi gyerek viszont nehezen viseli el, ha a főszereplő, akinek nincsenek különleges tulajdonságai, valamiért mégis a világ közepe. Feliinger Károly mind ez ideig ügyesen elkerülte az ilyen csapdákat. A Csigalépcsőben korábban megjelent hét gyermekverskötetéből válogatott. Költői nyelve olyannyira zenei, hogy néha már úgy érezzük, a ritmus a mondanivaló fölé helyezkedik. Ez egyáltalán nem haj, főleg az ovisok szeretik az ilyen húzásokat, beleértve a halandzsanyelvet is. Feliinger ugyan kerüli ezt az olcsó megoldást, de több helyen ismert paneleket használ mondanivalója célba juttatásához. (Malmomban két bolond őröl, / most jöttek a felvédőről. / Lóvá teszik a világot, koromból sütnek kalácsot. / Torkukból száll, zeng az ének: /Bort, búzát meg békességet!) Nem neheztelünk rá ezért, csupán annyit állapítunk meg, hogy némiképp biztonsági játékot játszik. (Bár azt is tudjuk: a felismerhetőség rafinált költői eszköz). A Csámborgó című ciklusban számos csallóközi település neve foglaltatik versbe, általában rendkívül szellemesen. Nagy- megyer, Andrásfalva, Fél, Alis- tál, Felistái, Gány, Galánta, Negyed, Feketenyék, Vásárút, Boldogfa, Csallóközcsütörtök, hogy csak néhányat említsünk. Ajándék ez az ottaniaknak, a többiek pedig legalább megjegyzik ezeket a földrajzi neveket. A reáliákkal, a szépén csengő helységnevekkel való rímes játék igazi örömköltészetet eredményez, amelyben a szerző szerencsésen kikerüli a formában való tobzódás csapdáját. Fontos a külcsín - a korábbi Fellinger-kötetek versei ebben az új grafikai környezetben sokkal jobban „működnek”. (Egyedem-begyedem, / eltévedtem Negyeden, / Kérdezgettem vén Egyedet: / Mondja, hányadik e negyed? / Összehordott hetet-havat / alig negyedóra alatt.) A felnőtt hangján szólal meg, miközben sok kis mikrovilágot nyit ki. Sok minden történik a versekben, ám többnyire a cselekvés leírása dominál. A szerző elmesél valamit, aminek értelmezését rábízza az olvasóra. (Kéményserpő kispajtásom, / a hiszékeny Benedek, / szorongatja már a gombját, / értitek ezt, gyerekek?) Nem célja az oktatás, nem tanító bácsiként viselkedik, inkább felnőtt haverként, jó fej nagybácsiként. Régi vesszőparipám, hogy a gyermekversköteteknél fontos a kinézet, az illusztráció, a tipográfia. A csiricsáré borító, az ötlettelen rajzok legalább annyira ártalmasak a fejlődő lélekre, mint a kreativitást nélkülöző tartalom. Pár hónapon belül immár a második olyan kötet került a kezembe az ekecsi AB-Art műhelyéből, amelyet Mészely Ilka illusztrált. Főnyeremény ő a kiadónak, mert saját, markáns világa van, munkái azonnal felismerhetők. Izgalmas, meglepő, de könnyen hefogadható formák, finom stilizálás, fantáziadús elrendezés, bátor színpárosítások és grafikai megoldások gyönyörködtetik a felnőttek szemét, és megkockáztatom, hogy a gyerekekét is. Mivel a Csigalépcső válogatott versek tára, különösen fontos a külcsín - s a korábbi Fellinger-kötetek versei ebben az új grafikai környezetben sokkal jobban „működnek”. Az összeállítás egyébként Z. Németh István munkáját dicséri, aki ugyancsak otthonosan mozog a műfajban. Aki eddig nem ismerte Feliinger Károly gyermekversköteteit, érdemes ezzel a válogatással kezdenie a barátkozást, mert igazi „besztof’-ot kap kézhez. A Csigalépcsőt elsősorban a 6-9 éves korosztálynak ajánlom, de kisebbek is nézegethetik, sőt pár nyelvi játékra és ritmusra alapozó verset az ovisok is megszerethetnek belőle. A nyelvi játék ugyanis feloldja az értelmezéskényszert, és azt az érzetet kelti, hogy egy versben bármi megtörténhet. Ami egyébként igaz is.
