Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-14 / 61. szám, péntek
I 6 Külföld ■m Izrael gázai légitámadása Gáza/Jeruzsálem. Izraeli harci repülőgépek gázai övezeti célpontokat támadtak szerda éjjel, megtorlásul az Iszlám Dzsihád fegyveres szárnya által Izrael ellen végrehajtott aznapi rakétatámadásokért. Az izraeli hadsereg közleménye szerint 29, a fegyveres csoporthoz tartozó gázai övezeti célpontra mértek légi csapást. A 2012 novembere óta legjelentősebb palesztin rakétatámadásban a hadsereg közleménye szerint 41 rakétát lőttek ki Izraelre. A Szderót és Netivot városok irányába kilőtt rakéták közül néhányat még a levegőben megsemmisítettek az izraeli Vaskupola védelmi rendszer ellenrakétái, más részük lakatlan térségekre hullott, de 8 közülük lakott területen csapódott be. Benjámin Netanjahu miniszterelnök kemény választ ígért a Gázai övezetből érkezett támadásra. Avigdor Liber- man külügyminiszter úgy nyilatkozott, „el kell foglalni és ki kell takarítani Gázát”. (MTI) Semjén: 600 ezer kérelem Budapest. Elérte a hatszázezret az állampolgár- sági kérelmek száma - jelentette be Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős magyar miniszterelnökhelyettes. Semjén rámutatott, néhány héten belül csaknem 550 ezer ember leteszi az állampolgársági esküt, és mintegy 200 ezer körül lesz azoknak a száma, akik regisztrálnak a választásokra. A 200 ezres számot nem az 550 ezer új állampolgárhoz kell vi- szonyítni, mivel van közöttük 110 ezer gyerek, akinek még nincs választójoga, és 80 ezer olyan külhoni magyart honosítottak, akinek van magyarországi lakcíme, tehát nem kell regisztrálnia. (MTI) Törökországi zavargások Ankara. Már két halálos áldozata van annak a kormányellenes zavargásnak, amely szerdán robbant ki Törökország több nagyvárosában, miután egy 9 hónappal ezelőtt rendőrségi könnygázgránáttal fejbelőtt török tinédzser kedden meghalt. A15 éves fiú szerdai temetése Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök elleni tüntetéseket váltott ki, ám a megmozdulásokat brutálisan - vízágyúkkal, gumilövedékekkel és könnygázzal verték szét a hatóságok. (SITA) ÚJ SZÓ 2014. MÁRCIUS 14. www.ujszo.com Az USA elutasítja a hétvégi krími népszavazás tervét - az orosz hadsereg az „ismeretlen terepen való tájékozódást" gyakorolja Már Harkov is a krímiek útjára lépne Ukrán hazafiak hatalmas nemzeti zászlót bontottak ki az orosz többségű Harkovban (TASR/AP) Kijev/Washington/AAoszk- va. Egy befolyásos orosz képviselő bevallotta, valóban Moszkva küldte a csapatokat a Krímbe, az orosz hadsereg újabb hadgyakorlatot tart az ukrán határ mentén. Közben a zömében oroszok lakta Harkovban is népszavazást akarnak tartani. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Az USA teljes mértékben elutasítja a krími népszavazás tervét - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök, miután a Fehér Házban megbeszélést folytatott Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfővel. Obama elnök reményét fejezte ki, hogy a diplomáciai erőfeszítések le tudják állítani a terület Oroszországhoz való csatlakozásáról kiírt referendumot és annak újragondolásához vezetnek. Az elnök rámutatott, hogy az USA és a világ kénytelen lesz megfizettetni Oroszországgal annak az árát, ha nem változtat ukrajnai politikáján és megsérti a nemzetközi jogot. Hangsúlyozta, hogy Washington ki fog állni Ukrajna mellett. Jacenyuk miniszterelnök Obama oldalán ülve kijelentette, hogy Ukrajna sohasem adja meg magát a területéért vívott harcban. „Ukrajna a nyugati világ része és az is marad”-mondta Jacenyuk. Újabb orosz hadgyakorlat Az orosz duma egyik fontos képviselője kimondta, Moszkva csapatokat küldött a Krímbe, hogy a térség Oroszországhoz csatolásáról kiírt népszavazás idején védelmet biztosítsanak egy esetleges ukrán „fegyveres agresszióval” szemben. A kijelentés ellentmondani látszik Vlagyimir Putyin elnök és más orosz tisztségviselők azon állításának, hogy az ukrán hadsereg krími létesítményeit az elmúlt tíz napban blokád alá vevő fegyveresek a helyi „önvédelmi erők” tagjai. „Vannak bizonyos katonai egységek ott, amelyek harcállásokat foglaltak el egy Kijev által indított fegyveres agresszió esetére” - fejtegette Le- onyid Szluckij, a duma FÁK-or- szágokkal foglalkozó bizottságának elnöke. Hadgyakorlatot kezdett mintegy 8500 orosz katona az ukrán határ közelében - közölte tegnap az orosz védelmi minisztérium. A gyakorlatokat Rosztov, Belgorod, Tambov és Kurszk körzetében található bázisokon kezdték meg, páncélos, tüzérségi és gyalogsági erők vesznek részt benne. Eközben Rosztov körzetében ejtőernyős alakulatok is tartanak gyakorlatokat 4000 katona, 36 repülőgép és 500 katonai jármű részvételével, azzal a céllal, hogy gyakorolják „az ismeretlen terepen való tájékozódást”. Ukrán Nemzeti Gárda Az Ukrán Nemzeti Gárda nevű fegyveres alakulat létrehozásáról szóló törvényt fogadott el tegnap az ukrán parlament. A parlamenti döntéssel gyakorlatilag újra felállítják az 1991-2000 között működött fegyveres alakulatot, amelyet Leonyid Kucsma akkori elnök oszlatott fel. Olekszandr Tur- csinov parlamenti elnök, ideiglenes államfő a jogszabályt ismertetve közölte, hogy a haderő 60 ezer fős lesz, de szükség esetén parlamenti döntéssel növelni lehet majd a létszámát. A gárdát a belügyminisztériumnak alárendelt egységekből hozzák létre. A krími mintára a többségében oroszajkúak lakta kelet-ukrajnai Harkov nagyvárosban is referendumra készülnek. A népszavazás ugyan nem az elszakadásról szól, mint a Krím félszigeten, hanem „csupán” az ország föderális berendezkedésűvé tételéről. A régió vezetői felvetették, hogy orosz békefenntartókat kellene behívni Ukrajna keleti részébe. A referendummal párhuzamosan vasárnap tömegdemonstrációt is szerveznek az iparvárosban, az Ukrajinszka Pravda lap attól óv, hogy a megmozdulás akár zavargásokba is torkollhat. Egymást büntetik a felek Felfüggeszti Oroszországgal a csatlakozási tárgyalásokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), Ukrajnával viszont meg kívánja erősíteni a kapcsolatait - közölte a párizsi székhelyű szervezet. Ha az USA és az Európai Unió büntetőintézkedéseket vezet be Oroszország ellen Ukrajnával kapcsolatban, akkor elképzelhető, hogy Moszkva ezekkel arányos ellenintézkedéseket hoz - közölte tegnap az orosz gazdasági miniszterhelyettes. „Készen állunk minden eshetőségre. Viszonzunk minden lépést” - jelentette ki Alek- szej Lihacsov. Hozzátette: tárcája reméli, hogy az USA és az EU szankciói politikaiak, nem pedig gazdaságiak lesznek. Megszeppent a Gazprom A Gazprom nem szeretné, ha az ukrajnai válság gázellátási krízissé fajulna - jelentette ki Alekszej Miller, a cég vezér- igazgatója. Alekszej Miller azt mondta, hogy szoros figyelemmel követik az Ukrajnában zajló eseményeket, Ukrajnának azonban feltétlenül rendeznie kell fizetési elmaradásait. A vezérigazgató szerint a Gazprom „teljes mértékben lojális” Ukrajnával szemben. „Bár a szerződés értelmében jogunkban állna átállni az előre fizetett szállításokra, de nem áll szándékunkban ilyen eszközökhöz folyamodni” - mondta. A kijevi zavargások 104 áldozata Lemberg. Tovább nőtt a kijevi zavargások halálos áldozatainak száma, miután két tüntető belehalt sebesüléseibe - közölte tegnap a lembergi (Lviv) városi tanács. A TSzN televízió által idézett közlemény szerint a kórházban belehalt sebesüléseibe egy 28 éves nő, illetve Lengyelországban meghalt egy csernivci férfi, akit február 20-án a hasán'és a medencecsontján ért lövés. Az ukrán egészségügyi minisztérium kedden közölte, 102-re nőtt a kijevi zavargások áldozatainak száma, 179 sérültet pedig kórházban ápolnak. A TSzN híréből ítélve mostmár 104 halottja van a kijevi zavargásoknak. (MTI) A Fidesz erős kampányüzenete a rezsicsökkentés, az ellenzék elkésett a pozitív ügyek hirdetésével Ipsos: erősödött a Fidesz, a Jobbik és az LMP ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Egyre többen választanak pártot, erősödik a magyar lakosság választási kedve - közölte tegnap az Ipsos a március elején végzett közvélemény-kutatása alapján. A Fidesz a februári 30-ról 32%-ra bővítette táborát (kb. 2,6 millió választó), utoljára három évvel ezelőtt volt ilyen sok szimpatizánsa. A Jobbikot támogatók aránya az utóbbi hónapban 9-ről 11%-ra emelkedett, ezzel az ellenzéki párt e parlamenti ciklus legjobb eredményét érte el (nagyjából 900 ezer hívük van). Az LMP a múltkori 2-ről 4%-ra gyarapította a velük leginkább szimpatizálók körét. Az MSZP-Együtt-PM-DK és a liberálisok közös listáját egy hónapja és most is a választókorú népesség 23%-a támogatta (1,8 milliós tábor). A pártot nem választók csoportja jelentős mértékben szűkült, a múltkori 35 helyett most csak 27%-nyian tartoznak ebbe a csoportba. Február elejétől kezdve zajlik a választási kampány. A pártok igyekeznek az ellenfelekre nézve minél több negatív ügyet bemutatni, míg saját magukat minél pozitívabb színben igyekeznek feltüntetni. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, ki milyen témát tudott ráerőltetni a társadalomra, és kinek sikerült jobban az elmúlt másfél hónap. Az elemzésből az látszik, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésének a kérdése folyamatosan az 5 leginkább kiemelt ügy között volt. A jelentős hatással bíró ügy kapcsán az ellenzék egy felelőtlen kormánypárt képét igyekezett kirajzolni, amelyik eladó- sítja az országot. A Fidesz, erre az ügyre képes volt két jelentős és heteken át napirenden lévő sztorival válaszolni. Az egyik a Simon Gábor volt országgyűlési képviselő titkos bankszámláinak a kérdése, míg a legfrissebb a Zuschlag-ügy, amely furcsa keretek között igyekszik befeketíteni a Kormányváltás (korábbi Összefogás) erőit alkotó öt pártot. Fontos hangsúlyozni, a közel 250 millió forintos megtakarítását megmagyarázni képtelen Simon (az MSZP volt csúcsvezetője) botránya jobban érthető a választók számára, és egyértelműbb ennek a megítélése. A Fidesz már régen eldöntötte, egyetlen markáns kampányüzenete lesz, a rezsicsökkentés. Folyamatosan képesek is ezt a kérdést fenntartani, és az elmúlt öt hétből háromszor is az 5 legfontosabb ügy között volt. Nagyon feltűnő, hogy az ellenzéki pártok nem voltak képesek hasonló pozitív ügyet felépíteni. Az öt ellenzéki párt közös kampánya a botrányok miatt csúszásban van, és a 8 pontos vállalásuk késői bejelentése miatt már nem is tud úgy felépülni, mint a korábban elkezdett rezsicsökkentési történet. Ez komoly károkkal járhat majd április 6-án. (MTI, ATV) Vérontás Venezuelában 27-re nőtt a halottak száma Caracas. A tüntetők és a katonák újabb összecsapására került sor a venezuelai fővárosban, Caracasban, Valencia városában pedig három embert lőttek agyon, köztük a Nemzeti Gárda egyik tagját. Ezzel 27-re nőtt a dél-amerikai országban egy hónapja tartó heves tüntetések áldozatainak száma. Az erőszakos cselekmények akkor robbantak ki, amikor a Nemzeti Gárda katonái útját állták a Venezuela térről az ombudsmani hivatal elé induló ellenzéki tüntetőknek. A Carabobo állambeli Valenciában a mindennapossá vált tüntetések közepette ismeretlenek agyonlőttek egy diákot, egy középkorú férfit, és halálos lövés érte a hadsereg egy századosát is. Nicolás Maduro elnök az újabb áldozatok miatt összehívta a biztonsági kabinet ülését. „Drasztikus lépéseket készülök tenni ezek ellen a csoportok ellen, amelyek embereket támadnak meg és ölnek meg”-mondta Maduro. (MTI) Moszkva bólintott a paksi hitelre Moszkva. Az orosz kormány jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd euró értékű hitel elkülönítését. A rendelkezést, amely tegnap jelent meg a hivatalos (állami) jogi információs portálon, hétfőn írta alá Dmitrij Medvegyev. Ebben az orosz kormányfő utasítást adott a pénzügyminisztériumnak, hogy a külügyi és a gazdaságfejlesztési tárcával, valamint a Roszatommal és a Vnyeseko- nombankkal együtt tárgyalásokat folytassanak a magyar kormánnyal a paksi atomerőmű bővítésére nyújtandó orosz hitelről szóló egyezmény előkészítésére. A hitelt Magyarország 2014 és 2025 között használhatja fel a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjánakmegépítésére. (MTI)
