Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-08 / 56. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. AAÁRCIUS 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Premier előtt betiltatnák a Noét Kairó. A Noé című hollywoodi film betiltására szólította fel a hatóságokat az egyiptomi al-Azhar, a szunnita iszlám legtekintélyesebb vallástudományi intézménye. Darren Aronofskynak a bibliai figura köré épülő filmjét világszerte március végén kezdik vetíteni, de Egyiptomban nagy valószínűséggel nem lesz látható. Az iszlám intézmény ugyanis elutasítja isten prófétáinak és Mohamed próféta társainak képszerű megelevenítését. Noé - akit a filmben Russell Crowe alakít - több helyen is megjelenik a Koránban. A filmmel egyébként eddig is voltak gondok. Miután kiderült, hogy a rendező a Bibliát csak afféle sorvezetőnek tekinti, és nem szentírásnak, keresztény szervezetek követelték a betiltását, anélkül, hogy akár csak egy képkockát is láttak volna. (MTI, index) 35 millió ingyenes fotó London. Bloggerek és közösségimédia-felhasználók számára ingyenesen elérhetővé tette mintegy 35 millió fényképét a Getty Images, a világ legnagyobb fotóügynöksége. Újságoknak, tévécsatornáknak, reklámügynökségeknek továbbra is fizetniük kell a fotókért. „Lényegében ez a vereség beismerése. Azzal, hogy felajánlotta a fotók szabad átvételét, a Getty elismerte: nem tudja hatékonyan ellenőrizni képeinek fel- használását az internet minden zugában” - kommentálta a hírt a BBC News. A képeket a Getty honlapjáról bemásolt kóddal lehet megosztani, de mindnek tartalmaznia kell a Getty Images lógóját, valamint a fotós nevét. A bloggerek és közösségimédia-felhasználók ezentúl tehát szabadon tallózhatnak a sporteseményeken, divatbemutatókon vagy épp az Oscar- gálákon készült képek között, és legálisan fel is használhatják azokat. Több fotós felháborodott a képek ingyenes közreadásán, hiszen így elesnek a jogdíjaktól. Egyes kollégáik viszont azt hangsúlyozták, hogy alkalmazkodni kell az internet fejlődéséhez, és a „felelős képmegosztás” jelenti a jövőt. (MTI) Kína kedvében jár a Disney Sanghaj. Helyi ízlésre szabott mesefilmeket és egyéb produkciókat készít Sanghaji partnerével a Walt Disney amerikai stúdió annak érdekében, hogy erősítse pozícióit a kínai piacon. Az egyebek mellett egész estés mesefilmjeiről híres cég a kínai nézők igényeinek megfelelő, a kínai történelemből idéző, kínai kulturális elemeket felhasználó produkciókat akar gyártani, megőrizve a Dis- ney-filmek jellemző elemeit. A kínai piac több mint egymilliárd potenciális nézőt jelent. Az USA után ez a világ második legnagyobb mozipiaca, amely az évtized végére világelsővé nőhet. A Disney 2005-ben nyitotta meg Disneylandjét Hongkongban, a szárazföldi Kína területén 2011 óta van jelen. (MTI) Ciprian Muresan román képzőművész úgy feszegeti a határokat, hogy közben gondolkodtat is A hozzáférhetetlen művészet Németh Hona képzőművész, egyetemi professzor pozsonyi tanítványai kiváltságos helyzetben vannak: két év alatt immár tizenhat jeles alkotó előadását hallgathatták meg. A vendégek ráadásul egy héten át állnak a diákok rendelkezésére: lehet velük konzultálni, és az inspiráció kölcsönös, legtöbben ugyanis azt állítják, maguk is feltöltődtek a lelkes diákok társaságában. JUHÁSZ KATALIN Ezen a héten egy sokoldalú román képzőművész, Ciprian Murejan vendégeskedett Pozsonyban, az Ausztriát, Csehországot, Szlovákiát, Magyarországot és Romániát átfogó Tranzit iMvészeti platform társszervezésében. Az 1977-es születésű, kolozsvári Ciprian Mure§an nemzedékének egyik legismertebb alkotója. A Velencei Biennálén, a londoni Taté Modemben, New Yorkban, Sydney-ben, Moszkvában is bemutatkozott már. Műveiben a Ceausescu-éra „öröksége” csap össze a vadkapitalizmus „vívmányaival”, és mindkét időszakot rendkívül kritikusan kezeli. Pályája kezdetén azt vizsgálta, hogyan hat az emberek tudatára a hirtelen perspektívaváltás, hogyan igyekeznek megtalálni a helyüket a világban azok, akik alól kihúzták a talajt, hogyan tört be életükbe a fogyasztói szemlélet, hogyan szívják magukba az új idők új hatásait. LeghírhedtebS munkáinak egyike a ragasztózó úttörőket ábrázoló rajzsorozat volt. Ez a rendszerváltás hajnalának egyik nagy botrányára reflektált: a kilencvenes évek közepén arról számolt be a sajtó, hogy a romániai nagyvárosok aluljáróiban utcagyerekek százai szipuznak, és ez hidegen hagyja a hatóságokat. Mure§an egyik nagy visszhangot kiváltott videoinstallá- ciója egy keresztelőt mutat be, amely az ortodox hagyományok szerint folyik. Az ortodox egyház a szocializmus évtizedeiben az államhatalom kiszolgálója volt Romániában, ezért cserébe a kormány békén hagyta a pátriárkát. A rendszerváltás után talajt vesztett egyház képe jelenik meg a videón, amelyen egy Mikulás-ruhás pap kereszteli meg a gyermeket. A rítus érvényét veszti, ironikus tálalásban jelenik meg, a szereplők mégis komoly arccal csinálják végig. „Mindannyian a barátaim, ismerőseim voltak. Nem kaptak semmiféle instrukciót arra vonatkozóan, hogyan viselkedjenek a felvétel alatt. Mindvégig komolyak maradtak, dacára annak, hogy mégiscsak egy nagy szakállú, piros kabátos Mikulás végezte a szertartást. Ez számomra rendkívül elgondolkodtató volt” - mesélte Ciprian Mure§an Pozsonyban. A piacgazdaságnak, a nyugati értékek térnyerésének és mindezek megkérdőjelezéséEgy „láthatatlan" grafika Rajzok a papírkosárban (Képarchívum A művész kisfia koktélt kever nek kaotikus időszakát jelképezi egy másik videointalláció, a Választás (Choose), amelyben Ciprian Mure§an kisfia, Vlad szerepel. „Egyszer arról beszélgettünk a fiammal, hogy a Pepsi és a Coca-cola között tulajdonképpen nincs különbség, a cégek mégis ádáz harcot vívnak egymással. Megállapítottuk, A talajt vesztett egyház képe jelenik meg a videón, amelyen egy Mikulás-ruhás pap kereszteli meg a gyermeket. hogy olyan ez, mintha az embernek ikrei lennének, és bár más a nevük, teljesen egyformák” - mondta a művész. A videón a fiú koktélt készít a két üdítőből, majd élvezettel elfogyasztja. Ciprian Mure§an mostanában a műalkotáshoz való fizikai hozzáférés kérdését feszegeti. Egyik műve egy könyv, amelynek tartalmát nem láthatjuk, mivel a nyomtatott oldalak fehér papírlapokkal vannak lefedve. Másik híres alkotása egy papírlapokból álló magas torony. A művész 32 ezer példányban fénymásolt egy grafikát, amelyhez a néző nem férhet hozzá, mert nem éri el a torony tetejét. Szintén láthatatlanok maradnak azok a merített papírra készült rajzok, amelyekre Mure§an a kolozsvári képzőművészeti egyetem pincéjében raktározott szobrok közül válogatott nehezékeket. „Nem esztétikai szempontok vezéreltek, a súlyuk alapján választottam ki a szobrokat. A kolozsvári kiállítás közönsége nem láthatta a rajzaimat, csak azt, hogy van valami a szobrok alatt. A tárlat végén ott volt egy felirat, hogy aki kíváncsi a rajzokra, hamarosan a londoni Taté Modemben nézheti meg őket. Vagyis a legtöbb látogató számára hozzáférhetetlenek voltak ezek a művek.” Szintén nehéz hozzájutni azokhoz a grafikákhoz, amelyeket a művész egy iratmegsemmisítő gépen engedett át, és egy papírkosárban állított ki. Elméletileg persze összerakhatok, de ezzel még senki sem próbálkozott. Nagyon is hozzáférhető viszont az a grafika, amely Adam Smith A nemzetek gazdagsága című könyvét díszíti. Mure§an a kolozsvári könyvtárból kölcsönözte ki a kötetet, majd újra beköttette, és belecsempészett egy saját rajzot, amelyen majmok uralják a termelőeszközöket. Kiki döntse el, hogy ez rongálásnak vagy nagyvonalú ajándéknak számít-e. Mindenesetre: aki kikölcsönzi a könyvet, megnézheti a rajzot is. A román képzőművész eddigi munkássága azt bizonyítja, hogy lehet még eredetit, meglepőt, egyszerre elgondolkod- tatót és közérthetőt alkotni a képzőművészetben, hatásvadász fogások nélkül. A Darte aukciós társaság hétvégi tavaszi árverésén 350 tétel szerepel, a festmények, grafikák mellett antik tárgyak is kalapács alá kerülnek Csontváry, Munkácsy először, másodszor, harmadszor... ÚJ SZÓ-HÍR Alsókörtvélyes (Nižný Hru- šov). Egyebek mellett Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar és Szinyei Merse Pál képeire licitálhatnak a műgyűjtők és a galériások a Darte aukciós társaság tavaszi árverésén. A nagy nevek természetesen húzós kikiáltási árakkal társulnak. Munkácsy Siralomház című festménye (olaj, vászon, 116,5 x 168 cm) 550 ezer euróról indul. (A művész ezt a témát az 1870-es években számos változatban - például kétalakos kompozícióként is - megfestette, a Magyar Csontváry Kosztka Tivadar: Ragadozó madár. Olaj, vászon, 48 x 84,5 cm. Nemzeti Galériában is legalább három variációja megtalálható.) Csontváry Kosztka Tivadar munkásságát egy ragadozó madarat ábrázoló tanulmány képviseli az aukción, kikiáltási ára 490 ezer euró. Aki nem menne el- a százezres tételekig, csak tízezresekben gondolkodik, lecsaphat például Aba-Novák Vilmos igazán bájos, Lessicáno című festményére (alaphangon 59 ezer euró) vagy 36 ezer euróról indulva Szinyei Merse Pál egyik virágos-kagylós csendéletére. (Ugyanott, ugyanotok egy Szent család - olaj, vászon, 70 x 98 cm - szerencsés esetben akár 6200 euróért is elvihető. Akad a tízezres tartományban néhány Mednyánszky László-, Jasusch Antal-, Jakoby Gyula- és Andy Warhol-képis. A ház tavaszi árverésén egyébként 350 tétel szerepel, a festmények, grafikák mellett antik tárgyak is kalapács alá kerülnek. Természetesen szerényebb árú, egy-kétszáz eurós alkotásokat is kínál a Darte. Az érdeklődők tegnapig online licitálhattak a műalkotásokra, az aukció az alsókörtvélyesi (Va- rannói járás) Darte Galériában holnap délután háromkor kezdődik. (as) Munkácsy Mihály: Siralomház. Olaj, vászon, 116,5 x 168 cm. Kikiáltási ára: 550 ezer euró. (Képarchívum)
