Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-08 / 56. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. AAÁRC1US 8. www.ujszo.com Juncker a néppárti jelölt Dublin. Jean-Claude Juncker volt luxemburgi miniszterelnököt választotta jelöltjének az Európai Bizottság elnöki posztjára az Európai Néppárt dublini kongresszusán. Ajelöltség- re Juncker mellett Michel Bamier, az uniós belső piacért felelős francia EU- biztos pályázott. Juncker 382 szavazattal, 245 ellenében nyerte meg a szavazást. Az idén májusi európai parlamenti választás lesz az első, amikor az európai pártcsaládok listavezetői egyben európai bizottsági elnökjelöltek is. Juncker fő vetélytársai a bizottsági elnöki posztra az Európai Szocialista Párt jelöltje, Martin Schulz jelenlegi EP-elnök és a liberálisok jelöltje, Guy Verhof- stadt. (MTI) Sarkozyt lehallgatták Párizs. Lehallgatta a francia rendőrség Nicolas Sarkozy volt államfőt leköszönése után, 2013- bán, a Moammer Kadhafi néhai líbiai vezetőtől még a 2007-es elnökválasztási kampányhoz érkezett állítólagos támogatás kivizsgálására indult ügyészi eljárás keretében - írta a Le Monde. A napilap szerint a lehallgatások során az ügyészség azonban egy másik ügyben jutott olyan információkhoz, amelyek miatt február 26-án befolyással való üzérkedés és nyomozási titok megsértése miatt eljárást indítottak. Sarkozy és ügyvédje egyik telefonbeszélgetéséből ugyanis kiderült, hogy az ún. Betten- court-ügyben, melyben é- rintett a volt elnök, a sem- mítőszék egyik magas rangban lévő bírója a folyamatban lévő nyomozás részleteiről folyamatosan tájékoztatja a volt államfő ügyvédjét. (MTI) Elítélték a kongói hadurat Hága. Gyilkossághoz és fosztogatáshoz nyújtott bűnsegédletért elítélték tegnap a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon (ICC) Germain Katanga kongói hadurat, de felmentették a tevőleges és tömeges emberölés, a nemi erőszak, a szexrabszolgaságra kényszerítés és a gyerekek katonának való besorozása vádak alól. A Bruno Cotte vezette bírói testület a tegnapi ítélet indoklásában elmondta, hogy Katanga látta el embereiket lőfegyverekkel, és ha azok nincsenek, a támadásnak nem lett volna olyan sok áldozata. A büntetési tételt később hirdetik ki. (MTI) Barack Obama és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetése: mást mond a Fehér Ház és mást a Kreml Moszkva támogatni fogja a krími döntést Doneck. Nőnap a fegyveresek árnyékában. (TASR/AP-felvétel Washington/Moszkva/Ki- jev. Egyórás telefonbeszélgetést folytatott ismét Ukrajnáról Barack Obama és Vlagyimir Putyin. A két elnök különbözőképpen ítéli meg a helyzetet. VitalijCsur- kin orosz ENSZ-nagykö- vet közben bejelentette: Oroszország megszakítja diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai elnök a diplomáciai rendezés menetrendjének elfogadására próbálta rávenni tárgyalópartnerét, a Kreml tájékoztatója a válság megítélésében és okaiban fennálló nézeteltérésekre helyezte a hangsúlyt. W ashingtoni j avaslat Obama amerikai elnök közölte Putyinnal, hogy Oroszország krími cselekedeteivel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, ami arra késztette Washingtont, hogy európai partnereivel összehangoltan válaszlépéseket tegyen. Obama jelezte, hogy van lehetőség a krími válság diplomáciai megoldásra Oroszország, az ukrán nép és a nemzetközi közösség érdekeinek megfelelően. A Washington által javasolt rendezés keretében az ukrán és az orosz kormány közvetlen tárgyalásokat folytatna a nemzetközi közösség közbenjárásával, nemzetközi megfigyelők szavatolnák az ukrán állampolgárok, köztük az oroszok jogainak védelmét, az orosz csapatok visszatérnének krími támaszpontjaikra, a nemzetközi közösség országai támogatást nyúj- tatnának a májusi választásra készülő ukrajnaiaknak. A Kreml közleménye A Kreml által kiadott közlemény szerint Putyin hangsúlyozta, hogy az alkotmányos puccs révén hatalomra került, „össznemzeti mandátumot nélkülöző” kijevi vezetés teljesen törvénytelen megoldások elfogadására próbálja rákényszeríteni Ukrajna keleti és délkeleti régióit. Az orosz államfő leszögezte, hogy országa nem tudja figyelmen kívül hagyni az ezzel összefüggő segélykéréseket, és a nemzetközi joggal teljesen összhangban cselekszik. Az orosz elnöki hivatal tájékoztatója szerint Putyin hangsúlyozta, hogy milyen fontosak az orosz-amerikai kapcsolatok a stabilitás és biztonság szavatolása tekintetében szerte a világon. „Ezeket a kapcsolatokat nem szabad feláldozni egyes - akár nagyon jelentős - nemzetközi problémákkal kapcsolatos nézeteltérések miatt” - idézte a Kreml az orosz elnökszavait. A washingtoni közlemény szerint a két elnök abban állapodott meg, hogy Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter folytatja az egyeztetéseket az ukrán kormánnyal és a partnerországokkal a válság rendezése érdekében. Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök tegnapi kijevi sajtóértekezletén közölte: megszületett a megállapodás, hogy a következő hetekben aláírják az Ukrajna és az Európai Unió között társulási és szabadkereskedelmi megállapodás politikai részét. Mint mondta, ezt Angela Merkel német kancellár jelentette be, akivel előző nap tárgyalt Brüsszelben. Tárgyalás feltételekkel Kijelentette továbbá: Ukrajna kész tárgyalni az orosz kormánnyal, de ehhez Moszkvának ki kell vonnia csapatait, és be kell tartania az általa aláírt két- és többoldalú megállapodásokat. Közölte, hogy egy újabb telefonbeszélgetést kért Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnöktől. Jacenyuk más feltételeket is támasztott az orosz-ukrán párbeszéd megindításához, köztük a „krími szeparatisták és terroristák támogatásának beszüntetésép’. Hangsúlyozta: „Ukrajna soha nem lesz Oroszország alárendeltje, sem Oroszország kihelyezett fiókvállalata”. Az orosz törvényhozás felsőháza támogatni fogja a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csaüakozását, ha a Krím félsziget lakossága igent mond erre - jelentette ki Valen- tyina Matvijenko felsőházi elnök tegnap Moszkvában, a krími parlament küldöttségét fogadva. Az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) elnöke bátor tettnek nevezte a krími Legfelső Tanács (parlament) csütörtöki „elvi” döntését az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról, s az erről március 16-ra kiírt referendumról. Vlagyimir Konsz- tantyinov, a krími parlament elnöke a félsziget lakosságának fenyegetettségével indokolta határozatukat. A Konsztantyinov vezette küldöttség előzőleg az orosz dumában tárgyalt. Szergej Na- riskin házelnök a találkozón hangsúlyozta, hogy Oroszországban támogatni fogják a Krím félsziget és Szevasztopol lakosságának „szabad és demokratikus” döntését. Szevasztopol határozata Szevasztopol önkormányzata csütörtök este hozott határozatot a fekete-tengeri város Oroszországhoz való csatlakozásáról. A városi tanács rendkívüli ülésén döntött arról is , hogy Szevasztopolban is megrendezik a március 16-i referendumot. A krími válságban Szevasztopol sorsa kulcsfontosságú kérdés, mivel ott állomásozik az orosz Fekete-tengeri Flotta. (MTI, TASR) Szimferopoli vita a hovatartozásról (SITA/AP-felvétei Nem jutottak be a megfigyelők Kijev. Az ukrán hadsereg egyik különleges egységének sikerült bejutnia a Krímbe - közölte a kijevi védelmi minisztérium sajtóosztálya. A védelmi tárcánál hivatalosan megerősítették, hogy 25. dnyipropetrovszki légi deszant dandár felderítő-di- verziós százada Perevalnoje faluban tartózkodik, körbezárva. Itt, a Szimferopol és Alusta között fekvő településen van az ukrán parti őrség 36. dandárjának támaszpontja - írta a trust.ua és a lenta-ua.net hírportál, a napok óta orosz blokád alatt tartott krími ukrán bázisok egyikéről. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Ukrajnába küldött nemzetközi megfigyelői azonban hosszas próbálkozás ellenére tegnap sem jutottak be a Krím félsziget belsejébe. Moszkva ugyanakkor bírálta a szervezetet, amiért megfigyelői nem várták meg a hivatalos meghívást. (MTI) 250 ezer „valódi munkahelyet" hoznának létre Nyolcpontos programot hirdet a magyar ellenzék MTl-HÍR Budapest. Nyolc pontban foglalta össze ígéreteit a magyar ellenzéki szövetség - írta tegnap a Népszabadság és a hvg.hu. Mindkét lap arról számol be: a lista elemeit az MSZP, az Együtt-PM, a Liberálisok, a DK és a MoMa is elfogadta és támogatja. Az ígéretek között szerepel 250 ezer „valódi munkahely” létrehozása a nyílt munkaerő- piacon, valamint nettó 100 ezer forintos minimálbér, amelyet a munkáltatók adó- és járulékterheinek emelkedése nélkül kívánnak megvalósítani. A baloldali Összefogás pártjai a mikrovállalkozásoknak levon- hatóvá tennék a társasági nyereségadóból a béreket terhelő adót, járulékokat; csökkentenék az alapvető élelmiszerek árát; továbbá végleges és fenntartható rezsicsökkentést ígérnek. Az érintett pártok emellett havi 24 ezer forintig igénybe vehető gyógyszertámogatást ígérnek 65 éves kor fölött, havi 100 ezer forint nyugdíj alatt; s csökkentenék a kórházi várólistákat. A 8. programpont a gyermekszegénység felszámolása - olvasható a Népszabadságban és a hvg.hu-n. Két beszélgetés is kompromittálja a miniszterelnököt Betiltaná a YouTube-ot és a Facebookot a török kormányfő MTl-TUDÓSÍTÁS Ankara. A YouTube internetes fájlmegosztó és a Facebook közösségi oldal betiltásával fenyegetőzött egy tévés interjújában a török miniszterelnök, akinek kormánya korrupciós botrányba keveredett. A tilalmat a március 30-i önkormányzati választások után vezetné be Recep Tayyip Erdogan, aki úgy fogalmazott, hogy több új intézkedést vezetne be a kormány, és ezek között van e honlapok tilalma. Az nem derült ki az ATV kereskedelmi tévében leadott interjúból, hogy miket tervez még. December óta a kormány felső köreihez tartozó több tucatnyi tisztségviselő ellen emeltek vádat korrupcióért, emiatt az ellenzék követeli Erdogan lemondását. Az illetők lehallgatott telefonbeszélgetései közül, amelyek alátámasztják korrupt cselekedeteiket, ismeretlenek a múlt hét óta többet feltettek a szóban forgó internetes felületekre. Feltettek két olyan beszélgetést is, amely a miniszter- elnököt kompromittálja. Nem teljesen biztos azonban, hogy e felvételek valódiak. Erdogan egy szerdai sajtóértekezletén közölte, hogy hajlandó távozni a politikai életből, ha pártja összességében nem az első helyen végez a márciusi önkormányzati választásokon. 2002-es hatalomra kerülése óta az Erdogan vezette, iszlám gyökerű Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nem veszített el egyetlen választást sem, de a Sonar közvéleménykutató intézet legutóbbi felmérése szerint a párt az utóbbi hónapokban veszített támogatottságából, 40 százalék környékén áll, pedig a 2011-es parlamenti választásokon a szavazatoknak majdnem az 50 százalékát megszerezte.