Új Szó, 2014. március (67. évfolyam, 50-75. szám)
2014-03-01 / 50. szám, szombat
14 ÉVFORDULÓ PRESSZÓ ■ 2014. MÁRCIUS 1. www.ujszo.com Árpád-házi Szent Kinga születésének hétszázkilencvenedik évfordulóján Lengyelország újjáépítője, A mikor Jeanne d'Ar- cot, az orleáns-i szüzet a máglyahalál fenyegette, megmentése érdekében hívei a pápához fordultak segítségért, azzal érvelve, hogy nem lehet eretnek, akinek a Szűzanya megjelent; IV. Jenő a legenda szerint azzal hárította el a kérést, hogy az egyháznak csak válságos időkben van szüksége csodákra. Hogy elhangzott-e az ominózus mondat, minden bizonynyal örök rejtély marad, az viszont szinte biztos, csaknem két évszázaddal korábban a barbár keleti hordák által szorongatott Magyarország népét csak a csoda menthette meg a végveszélytől. A családjával Dalmáciába menekülő uralkodó, IV. Béla és felesége, Laszkarisz Mária emiatt fővezére hadseregével együtt hazasi- ellen, így szövetséget ajánlott fel I. etett az utódlási harc megnyerésére, Leszek krakkói nagyfejedelemnek, így az ország megszabadult legször- akit csak amiatt nem neveztek királynak, mivel Lengyelország ebben az időben még nem volt egységes. A szövetség megpecsételéseként a lengyel uralkodó megkérte a 15 éves Kinga kezét két évvel fiatalabb fia, Boleszláv számára. A királylány nem kívánt szembeszállni atyja akaratával, viszont esküjéhez is hű szeretett volna maradni, ezért Bo- leszlávot rávette, hogy ő is tegyen szüzességi fogadalmat. Olyannyira közismertté vált kettejük különös viszonya, hogy a történelemkönyvek még uralkodóként sem V, hanem Szemérmes Boleszlávként emlegetik. Az 1239-ben megkötött házasság után fényes kísérettel szállították születendő gyermeküket az egyház szolgálatára ajánlották fel. E felajánlás jegyében lett apáca Margitból. Ugyanebben az időben elsőszülött lányuk, Kinga a tatárok elől Lengyelországba menekült. A legenda szerint a Pieninek-hegységhez érve a 17 éves hercegnőt csaknem utolérték üldözői. Ekkor kirántotta a haját összefogó szalagot, amelyet üldözői felé dobott. A csoda megtörtént: a szalag a dübörgő vizű, sebes folyású Dunajeccé változott. A tatárok nehezen ugyan, de átjutottak az akadályon. Ismét vészesen közel kerültek reménybeli áldozatukhoz. Ekkor a fiatal nő fésűjét vette ki hajából, és dobta el, amely a nevezetes Pieninek-őserdővé változott. Ezen a lovas had már nem tudott áthatolni. Sejthető, hogy miA csoda megtörtént: a szalaga dübörgő vizű, sebes folyású Dunajeccé változott. lyen kétségbeesett helyzetben volt a korabeli magyarság, ha ilyen csodák megtörténtét készpénznek vene. Az viszont történelmi tény, hogy 1241 decemberében az uralkodó Ogödej kán elhalálozott, e hír kézhezvétele után Bam kán, a mongol seregek nyűbb ellenségétől. Laszkarisz Mária királyné, IV. Béla felesége mély vallásosságban nevelte gyermekeit. Olyannyira, hogy legidősebb és legfiatalabb lányát - Kingát és Margitot - a későbbiekben szentté, a középsőt, Jolánt boldoggá avatták. Kinga (Kunigunda) 790 évvel ezelőtt, 1224. március 5-én Esztergomban látta meg a napvilágot. Már gyermekkorában szüzességi fogadalmat tett, a hitnek kívánta szentelni életét. Csakhogy a nagy- politika közbeszólt: IV. Béla biztosítani akarta országa északi határát, valamint fel kívánt készülni az egyre fenyegetőbb mongol birodalom HÁRY GYULA FESTMÉNYEI II.
