Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-05 / 29. szám, szerda
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 5. www.ujszo.com RÖVIDEN Vrabec és Hríb a PMI-ben Pozsony. Vrabec Mária, lapunk és a Vasárnap munkatársa, valamint Štefan Hríb, a Týždeň hetilap főszerkesztője a vendége a szlovák-magyar barátság jegyében létrejött S(z)lomarát egyesület mai estjének. A Nem ismerjük egymást? című beszélgetősorozat célja, hogy bizonyítsa: a „másik” megismerésének nem kell a saját kulturális identitásunk gyengülését jelentenie. Az est házigazdája Lucia Satinská, a beszélgetés 17.30-kor kezdődik a a Pozsonyi Magyar Intézetben, (as) Szlovák film a Berlinalén Pozsony/Berlin. Szlovák film is szerepel a holnap kezdődő 64. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos programjában, Pavol Pekarčík, Ivan Ostrochovský és Kerekes Péter Bársonyos terroristák című dokumentumfilmjét a független szerzői filmeket szemléző Fórum szekcióban mutatják be. A film három férfiról szól, akiket a szocializmus idején terrorizmus vádjával ítéltek börtönre. Elmondják, mit követtek el, hogy élték meg a börtönt, s hogyan alakult az életük a szabadulásuk után. (tb) Mediawave az út jegyében Komárom. Az idei Mediawave Nemzetközi Fűm és Zenei Együttlétre 93 országból 1536 alkotást neveztek, Magyarországról 120 alkotás érkezett. A komáromi Monostori erődben zajló fesztivál idén Úton címmel írt ki pályázatot, amelyre egyebek között a fizikális vagy a szellemi útról, a bevándorlásról, a kivándorlásról, a válaszutakról, az alkotói utakról szóló munkákat vártak. A filmek már a fesztivál előtt megnézhetők a Mediawave honlapján március 1-jétől. A nézők március 31-ig szavazhatnak az alkotásokra a legjobb film, a legjobb operatőr, a legjobb színész, a legszebb út, a legnehezebb út, valamint a legfurcsább út díjért. A kulturális seregszemle április 29-én kezdődik. (MTI) Nem kerül bélyegre A világ eredete Párizs. Nem kerül bélyegre Gustave Courbet híres festménye, A világ eredete; a meztelen női altestet ábrázoló mű a francia posta szerint sértheti a gyerekek érzékenységét. A világ eredetét (L'Origine du monde) a párizsi Musée d'Orsay őrzi, a festmény júniusban a Courbet-múzeumban lesz látható a művész szülővárosában, Ornans-ban. A bélyeggyűjtők egyesülete ebből az alkalomból kérte a postát, hogy bocsásson ki bélyeget a képről. Az elutasító válasz után a szervezet egy olyan bélyegben reménykedik, amelyen Courbet lesz látható, amint a híres művet festi. (MTI) Kalapács alatt Miró 85 alkotása Lisszabon. A portugál kormány áruba bocsátja Joan Miró (1893-1983) spanyol szürrealista festő és szobrász 85 alkotását, amely egy csődbe ment bank államosítása útján került a birtokába. A műveket kétnapos árverésen kínálja megvételre a londoni Christie's aukciósház, amely arra számít, hogy a licit akár 30 millió fontot is hozhat. Egy lisszaboni bíróság elutasította a portugál főügyészség és az ellenzéki szocialisták beadványát, amellyel az utolsó pillanatban le akarták állíttatni az értékes műalkotások „elkótyavetyélését”. Ez az egyik legnagyobb aukció a művész alkotásaiból. (MTI, juk) A Pozsonyi Városi Galéria május 11-éig tartó Alfons Mucha-kiállításán 73 műalkotás látható A dicsőség útja Gismondáig Pozsony. Út a dicsőséghez címmel látható Alfons Mucha retrospektív kiállítása a Mirbach-palotában. A szecesszió világhírű cseh képviselőjének munkásságából azokat a meghatározó alkotásokat vonultatja fel a tárlat, amelyek a mestert elvezették a dicsőségig. A bemutatott műtárgyanyagot több mint ötven év alkotómunkájából válogatták össze. TALLÓSl BÉLA Alfons Mucha: Gondolkodó fekvő lány turbánnal, 1912 A kiállítás jelentőségét az is kifejezi, hogy több mint egyéves munka előzte meg a tárlat létrejöttét. A pozsonyi bemutató megvalósítását - ahogy a kiállítás szerzője és menedzsere, Ján Kukal a megnyitó előtti sajtótájékoztatón elmondta - nehezítette, hogy az anyagot 12 helyről, a legrangosabb cseh múzeumokból, valamint magángyűjtőktől kölcsönözték, s hogy a morvaországi születésű mesternek a pozsonyi tárlattal egy időben Japánban, Dél- Koreában és Prágában is van kiállítása. A pozsonyi anyagban hetvenhá- rom alkotás látható, zömmel rajzok és festmények, öt litográfia és két egyedi festett ólomüveg (amelyeket kellő háttér-megvilágítás tesz élővé). A kollekció bemutat néhányat a mester bankjegy- és bélyegterveiből is - Csehszlovákia megalakulása után ő tervezte az első csehszlovák bankjegyeket, bélyegeket, tervezett állami címert és emblémákat rendőregyenruhákra. „Nagy hazafi és filantróp volt. Mindent, amit az újonnan alakult állam számára alkotott és tett, ingyen tette, bárminemű jutalmazás igénye nélkül’ mondta a tárlatmenedzser. művet, mely Mucha müncheni akadémián töltött évei alatt születtek: ezek a Cirillről és Metódról készült olajvázlat (1886), valamint a Néró és a lángoló Róma című olaj- kép (1887). A Mucha korai művészetét bemutató terem egyik legvonzóbb darabja az a paraván, amelynek ritka olajfestménye Zefír és nimfa mitológiai jelenetét ábrázolja. Ez azért is kiemelten nagy értékű, mondta Jan Kukal, mert az egyedüli műtárgy, amelyet sikerült megmenteni az 1948-ban kiégett délmorva Emmahof-kastélyból. Ezek az alkotások jól illusztrálják Mucha formavilágának fejlődését, az utat, amellyel eljutott addig a részletező, nagyon aprólékos ábrázolásmódig, amellyel párizsi korszakában megteremtette szecessziós művészetének összetévesztheteden forma- és motívumvilágát. Látható a kiállításon a Mucha-mí- tosz legerőteljesebb darabja, a Gismonda-plakát, melyet a mester a múlt századelő legendás francia színésznője, Sarah BernAlfons Mucha: Zefír és nimfa, 1881 Ebből is kiderül, hogy a kiállítás valamiféle metszetét adja az Alfons Mucha-i életműnek, az 1881 és az 1937 közti időszakból. Éppen ezzel tesz többet hozzá a megszokott Mucha- képhez, hogy munkásságának nem csupán a legismertebb, ezáltal legvonzóbb szeletét, a plakátjait mutatja be, hanem korai művészetét is. Jan Kukal kiemelt két olyan (Fotók: GMB hard egyik bemutatójára készített, s amely a színésznőt a vizuális művészetben is ikonikussá avatta. Ugyanakkor a Gismonda Mucha pályáján is áttörést jelentett. Ez a plakát hozta meg számára a nemzetközi sikert, s a Belle Époque legkeresettebb plakátfestőjévé tette. A Gis- mondával megalapozott motívumvonalat képviseli a La Trap- pistine reklámplakát is, amely ugyancsak látható a kiállításon. A kollekciót az 1990-es Párizsi Világkiállítással kapcsolatos munkák is gazdagítják. Alfons Mucha: Tél, 1901 Magyar filmkritikusok pózoltak A nimfomániás plakátjának mintájára Az élvezkedő kritikusok Budapest. Rendhagyó fotó készült tizenkét magyar film- kritikusról, akik A nimfomániás című film plakátjának mintájára pózolnak a felvételen. A kritikusok dán és lengyel kollégáik példája nyomán álltak össze egy fotózás erejéig. A Mi is élvezzük a filmeket! szlogennel futó projekttel nem az egyértelmű inspirációként szolgáló film mellett akarnak kampányolni, csak azt szeretnék megmutatni, hogy a kritikusok értékítélete mindenek előtt a műélvezetből származik. „Szeretjük egymást és a munkánkat, de legfőképpen: élvezzük a filmeket!”- írták a résztvevők. Lars von Trier filmjének második részét holnaptól vetítik a hazai mozik. (hvg,juk) Neves rádiósok, tévések és újságírók készítik az adásokat, teljesen ingyen Már szól a Pacsirta Rádió AJÁNLÓ Budapest. A hétvégén új internetes rádió kezdte meg működését Magyarországon. A Pacsirta Rádió műsorát tapasztalt újságírók készítik, munkájukért nem kapnak tiszteletdíjat. A rádió a tervek szerint a magyarországi parlamenti választások utáni héten fejezi be működését. Az elnevezés játékos, mondta Fodor János tévés újságíró. Az első profi világvevő készüléket hívták így, de a pacsirtát - amely a műsorkészítésben szintén részt vevő Nádas György humorista szerint sohasem énekel hamisan - nehéz elhallgattatni. Bizonyos értelemben választási rádió, de nem akarnak a politikai bokszmeccsben szerepet vállalni - jegyezte meg Fodor János. A Pacsirta célja, hogy a felborult médiaegyensúlyt korrigálja, és az embereket szavazásra buzdítsa. Vágó István, egy másik műsorvezető úgy fogalmazott: ha a választópolgárok csak egy forrásból informálódnak, a választások szabadsága kerül veszélybe. Szilágyi János, aki a Mondom a magamét című műsort vezeti, azt ígérte, nem készít interjúkat politikusokkal. A reggel nyolctól este tízig működő internetes rádió műsorait olyan ismert nevek fémjelzik, mint Bach Szilvia, Kulka János, Herényi Károly, Kolláth György vagy Rózsa Edit. A műsorokat egy olyan lakásban készítik, amelyre eddig csupán másfél-kétmillió forintot költöttek. A technikai berendezéseket kölcsönkapták. ,A választók tájékoztatására törekszünk, határozottak leszünk, szólunk az elesettek és az elnyomottak védelmében, szó lesz nőkről, gyerekekről, kultúráról és külpolitikáról. Sokan vagyunk, akik most éppen ráérünk. Aczél Endre, Benda László, Gábor György, Vágvölgyi B. András és sokan mások az első hívó szóra vállalták, hogy ingyen dolgozzanak” - mondta Fodor János, hozzátéve, hogy nem lesznek hirdetéseik, és azzal is tisztában vannak, hogy a hallgatóságuk jóval kisebb lesz, mint a kereskedelmi adóké. Az új rádió adását a pacsirtaradio.hu internetes címen lehet elérni. (noljuk)
