Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-05 / 29. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 5. Külföld 5 Előrehozott választásokról beszélt Janukovics ukrán államfő - Moszkva a fenyegetések visszavonását kéri a demonstrálóktól Nem veti be a hadsereget az ukrán elnök Kijev/Moszkva. Előrehozott választásokat lebegtetett meg Viktor Janukovics ukrán elnök, aki a Régiók Pártjának egyik képviselője szerint kijelentette, hogy - bár megtehetné - nem alkalmaz erőszakot a tüntetőkkel szemben. ÖSSZEFOGLALÓ Egy közeli szövetségesének közlése szerint Viktor Janukovics ukrán elnök pártjának vezetői előtt kijelentette, nem fog erőt alkalmazni a tüntetőkkel szemben, és készen áll arra, hogy előrehozott választásokat tartsanak Ukrajnában. Az Uk- rayinska Pravda című hírportál közlése szerint erről Jurij Mi- rosnyicsenko, a Régiók Pártjának (PR) parlamenti képviselője számolt be az ukrán ICTV televíziós csatornának. „Minden lehetőségünk megvan arra, hogy felszabadítsuk a (tüntetők által elfoglalt) hivatalos intézményeket és akár a Majdani (Ki- jev központi terét) is (...), de ezt a lépést sosem fogom megtenni, mert ők is a polgártársaink” - fejtette ki állítólag Janukovics. Mirosnyicsenko az ICTV-nek elmondta, vitákat folytattak a kormányzó pártban a rendkívüli állapot esetleges bevezetéséről, amely magával vonta volna a hadsereg bevetését is. „Az elnök azt mondta, ha a politikusok nem tudnak megállapodásra jutni és azt végrehajtani, akkor a helyzet egyetlen demokratikus megoldása, ha előrehozott választásokat tartanak” - idézte a képviselőt a hírportál. Miros- nyicsenko szerint az elnök egyértelműen parlamenti és elnökválasztásokról beszélt. A következő elnökválasztásra rendes körülmények között jövőre, míg a parlamenti választásokra csak 2017-ben kerülne sor Ukrajnában. Az ukránok szűk többsége támogatja az ellenzék követelését, hogy előrehozott választásokat írjanak ki a november vége óta tüntetések színterévé vált országban, ám de egy e heti felmérés szerint a társadalom megosztott a tüntetéseket kiváltó ok, azaz az Európai Unióval való társulási egyezmény kérdésében. Akijevi TNS közvélemény-kutató szerint a válaszadók 51,3%-a támogatta az előrehozott elnökválasztás kiírását, míg 58%-uk akart idő előtti parlamenti választást. Az ultimátumok és fenyegetések visszavonására szólította fel a moszkvai vezetés Janukovics ukrán elnök ellenzékét. Az ukrán államfőt nyíltan támogató Kreml azután fordult közleményében a tiltakozókhoz, hogy azok több tízezres megmozdulást tartottak vasárnap Kijevben. „Elvárjuk az ukrán ellenzéktől, hogy vonja vissza a fenyegetéseket és az ultimátumokat, valamint élessze fel a párbeszédet a hatóságokkal, hogy az ország a mély válságból újra visszakerülhessen az alkotmányosság mezejére” - olvasható az orosz külügyminisztérium közleményében. (MTI, atv) Klicsko: Janukovics mesés vagyona Berlin. Viktor Janukovics ukrán elnök a hatalmával visszaélve mesés vagyont halmozott fel - írta Vitalij Klicsko a Bild német lap tegnapi számában. Az ellenéki Ütés (UDAR) párt elnöke kiemelte: „Nincs politikus Ukrajnában, aki Janukovics- nál arcátlanabbul használja a hatalmát arra, hogy vagyonokat harácsoljon össze saját magának és családjának”. Becslések szerint Janukovics 200 millió dollárral rendelkezik, van még több luxusvillája és egy 35 ezer hektáros vadászbirtoka is, és a legszívesebben magánrepülőgéppel vagy helikopterrel közlekedik, de az adóbevallásában csak 3 millió dollár értékű vagyontjelölt meg. A többi pénzét svájci és liechtensteini számlákon tartja, és szoros kapcsolatok fűzik Ausztriához, ahol valószínűleg kétes üzelmeket bonyolít le - írta Klicsko. (atv) Nemzetközi botrányt válthat ki a budapesti, a német megszállásnak emléket állító, a kormány által erőltetett vitatott szobor Bizonytalanná vált a birodalmi sas szobrának felállítása ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. Visszakozott az Orbán-kormány: a választásokig biztos nem állítják fel az 1944-es német megszállást jelképező birodalmi sasos emlékművet, azaz Gábriel arkangyal és a felette lebegő birodalmi sas szobrát a Szabadság téren - értesült tegnap a Népszabadság. A kormány 2013 utolsó napján döntött a tiltakozások hullámát kiváltó szoborállításról, amit rögvest nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősítettek. Az emlékművet 2014. március 19-én, a német megszállás 70. évfordulóján állították volna fel - ezt az időpontot halasztják a kormányhatározat megváltoztatásával. Úgy tudni, Orbán Viktor maga döntött arról, hogy a választások előtt nem állítják fel a szobrot, részben mert várhatóan mégsem készülne el a mű az évfordulóra, másrészt pedig a széles körű tiltakozás, de különösen a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsi- hisz) bojkott-fenyegetése késztette a halasztásra. Az emlékmű felállításának tervét azonban hivatalosan nem törölték. Botrány fenyegethet Kormányzati körökből az InfoRádió tegnap szintén úgy értesült, a kabinet nem tekinti a holokauszt emlékév részének a Szabadság téri német megszállás emlékművét. Az ellenkezést kiváltó szobor ügye, ha a patthelyzet nem oldódik valahogy, akár teljesen szembefordíthatja egymással a Mazsihiszt és a kormányt. A zsidó szervezet vasárnap egy hetet adott magának és a kormánynak arra, hogy rendezni tudják a viszonyt. Lázár János miniszterelnökségi államtitkár a héten a Zsidó Közösségi Kerékasztallal egyeztet a „magyarországi zsidó közösségeket foglalkoztató kérdések megvitatásáról”. A héten megpróbálnak minden erőfeszítést megtenni azért, hogy a kormánytól olyan javaslatokat, gesztusokat kapjanak, amelyeket a február 9-ére tervezett közgyűlésük elé lehet vinni. Ha ez nem történik meg, akkor javasolni fogják a közgyűlésnek a holokauszt 2014-es programból való távol maradást - mondta az Origónak Heisler András, a Mazsihisz elnöke, márpedig nemzetközi botránnyal fenyeget, ha éppen a zsidók nem vesznek részt a holokauszt-em- lékév programjaiban. Rogán mindent cáfol A Fidesz frakcióvezetője napközben cáfolta azt a hírt, hogy elhalasztják az V. kerületi Szabadság térre tervezett emlékmű felállítását. Rogán Antal budapesti sajtótájékoztatóján a Népszabadság értesülésére reagált, amely szerint az április 6-ai parlamenti választásig biztos nem állítják fel a német megszállás emlékművét. Közölte: „Ilyen szóba sem került, semmilyen formában”, nem kapott ilyen tájékoztatást, a cikknek nincs alapja. Arra a kérdésre, hogy tudomása szerint akkor március 19-én felavatják-e az emlékművet, Rogán Antal azt válaszolta: „nem tudok arról, hogy bármi változott volna”. (Info- Rádió, NOL, O-O, MTI) Szólásszabadság orosz módra. Máris a megszűnés fenyegeti az orosz Dozsgy magán tévécsatornát, mivel az egy múlt heti műsorában a leningrádi blokád befejezésének 70. évfordulója kapcsán felvetette: talán a német Wehrmachtnak át kellett volna adni a várost, és akkor nem haltak volna százezrek éhhalált. (SITA/AP) Több mint 30 halálos áldozatot követelt a szír Aleppó újabb bombázása Aszadék a mecsetet sem kímélték MTl-HÍR Damaszkusz. E héten is folytatták az észak-szíriai Aleppó bombázását a kormányerők, az újabb támadások legkevesebb 26 halálos áldozatot követeltek. A halottak között volt 11 gyermek és három nő is. A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriái Megfigyelő Központja (OSDH) nevű civil szervezet helyszínen dolgozó mentőorvosok és ellenzéki aktivisták jelentéseire támaszkodva közölte, hogy a légierők újból robbanóanyaggal töltött hordókkal bombázták az észak-szíriai város felkelők által ellenőrzött negyedeit. Ez a módszer a pontatlansága miatt különösen nagy járulékos veszteségeket okoz. A támadásokban szombaton 85, vasárnap pedig 36 ember halt meg. Aleppó keleti részében egyes, a felkelők által 2012 júliusa óta megszállva tartott negyedeket hétfőn már tizenharmadik napja bombázták katonai helikopterek, amivel Bassár el-Aszad szárazföldi csapatainak előrenyomulását készítik elő. A várost sújtó légitámadások újabb menekült- áradatot váltottak ki: emberek ezrei hagyták el házaikat és próbáltak menedéket találni a környező falvakban vagy a város nyugati részén, amely nagyrészt a kormánycsapatok ellenőrzése alatt van. Az OSDH számításai szerint 170 ezer letartóztatott állampolgár hollétéről nincs semmi hír. Szíriában a 2011 óta tomboló harcokban eddig 136 ezer ember vesztette életét. A közel három éve kezdődött polgárháború legvéresebb hónapjának most január bizonyult, 5794 halálos áldozattal. A szíriai kormányerők hordóbombát dobtak tegnap egy mecsetre Aleppó ellenzőid kézben levő negyedében, a támadásban legalább öten meghaltak, köztük gyermekek is. A mecsetet iskolának is használták, és amikor a hevenyészett - fémdarabkákat és benzint tartalmazó - robbanóeszközt ledobták, gyermekek is voltak az épületben. ■KHKIH Thaiföld: nincs nyugalom Bangkok. A legjelentősebb thaiföldi ellenzéki párt kérte az alkotmánybíróságtól, hogy érvénytelenítse a vasárnapi parlamenti választások eredményét, és oszlassa föl a kormánypártot. Az ellenzék jogi formát öltő újabb támadása eloszlatja azt a halvány reményt, hogy a közeljövőben megoldódik az ország régóta tartó politikai válsága. Pedig Jing- lak Sinavatra miniszterelnök azzal a céllal írta ki a választásokat, hogy vége legyen a három hónapja tartó kormányellenes tüntetéseknek. (MTI) Népirtó pere Párizsban Párizs. Megkezdődött az első olyan per Francia- országban, amelyben a ru- andai hadsereg egyik volt tisztjét a 20 évvel ezelőtti népirtásban való bűnrészességgel vádolják. Pascal Simbikangwának - akit 2008-ban a Franciaországhoz tartozó Mayotte szigetén tartóztattak le - népirtásban és 1994 áprilisa és júliusa között elkövetett emberiesség elleni bűntettekben való bűnrészességért kell felelnie. A francia igazságszolgáltatás elutasította a hutu nemzetiségű volt tiszt kiadását Kigalinak. Párizsban életfogytiglani börtönt kaphat. Az 54 éves férfit azzal vádolják, hogy kezdeményezője, szervezője és támogatója volt az alig száz nap alatt 800 ezer, elsősorban a tuszi kisebbséghez tartozó ember halálával járó ruandai mészárlásoknak. Az egykori tiszt a ruandai titkosszolgálat központi igazgatóságát is vezette. A várhatóan 6-8 hétig tartó teljes pert kamerákkal rögzítik a történelem számára. (MTI) A pápa nagyböjti üzenete Vatikánváros. A szegények segítésére buzdította a keresztényeket és a javak igazságos elosztását sürgette Ferenc pápa első nagyböjti üzenetében. A március 5-én kezdődő nagyböjti időszakra írt pápai üzenet szerint a hatalmat, luxust és a pénzt istenítő világban a nyomor nemcsak anyagi, hanem erkölcsi és lelki természetű is. A munkahely elveszítése magában hordozza az öngyilkosság veszélyét - figyelmeztetett. A tavaly megválasztott Ferenc pápa programját idéző mostani üzenetében újra a szegények, a társadalom peremére szorultak felkarolását sürgette. (MTI) Tegnap átmenetileg béke honolt a kijevi Majdanon (TASR/AP)
