Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-28 / 49. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 28. www.ujszo.com Elnökválasztás: nincs nagy szavazókedv Az átlagválasztónál bizonytalanabb a magyar ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az országos átlagnál bizonytalanabbak a magyar választók. A Focus ügynökség által a hónap elején készített felmérés szerint csak a magyar válaszadók fele tudta megmondani, kire voksolna az elnökválasztáson. Az MKP és a Híd választói, valamint az egyik pártot sem választó magyarok között a részvételi hajlandóságban van nagy különbség: a pártválasztók aktívabbak; ám mindkét táborba tartozók hasonló arányban nem tudják, kire voksoljanak. A jelöltekre adott voksok szempontjából jól látható különbség van a két párt szimpatizánsai között. Bárdos Gyulára a Híd biztos választóinak fele szavazna, az MKP-soknál ez az arány 72 százalék. Pavol Hru- šovský egyik tábor számára sem szimpatikus. A hidasok Pátszimpátia alapján MKP Hid Bárdos Gyula 72,4% 48,1% Milan Kňažko 6,9% 14,8% Andrej Kiska18,5% Radoslav Procházka 10,3% 7,4% Robert Fico 3,4% 3,7% Pavol Hrušovský 3,4% 7,4% • Forrás: Focus ügynökség számára Bárdos után Andrej Kiska a legelfogadhatóbb jelölt, az MKP választói közül ezzel szemben szinte senki sem szavazna a független jelöltre. Milan Kňažko a Híd, míg Rado- slav Procházka az MKP választói számára szimpatikusabb. A felmérés szerint a szlovákok nem lelkesednek különösen Bárdos Gyuláért. A jelölt szavazótáborának 97 százalékát magyarok alkotják. A témában honlapunkon, az ujszo.com-on talál még több adatot és infografikont. (MSz) RÖVIDEN Pozsony nagyon gazdag Brüsszel. Pozsony az Európai Unió ötödik leggazdagabb régiója. Az Eurostat adatai szerint Pozsonyban 2011-ben az egy főre jutó GDP összege az EU átlagának 186 százalékát tette ki. A lista első helyén London végzett, ahol az egy főre jutó GDP az uniós átlag 321 százalékán volt. A második helyen Luxembourg szerepel 266 százalékkal, majd Brüsszel és Hamburg következik. Az unió legszegényebb régiói a kimutatás szerint a bulgáriai Szeverozapaden illetve a romániai Nord-Est, amelyekben a vizsgált időszakban az egy főre jutó GDP csupán az uniós átlag 29 százalékát tette ki. (SITA) Az ingatlanbiztosítás továbbra sem számít szokványos beruházásnak Szlovákiában Elévült ingatlanbiztosítások Pozsony. Több ezer embernek van régi, akár évtizedekkel ezelőtt kötött ingatlanbiztosítása. Ezt rendszerint csak azután tudatosítják, miután a biztosító nem hajlandó kifizetni a teljes kárt. Ingatlanbiztosítás terén az emberek rendszerint azt a hibát követik el a leggyakrabban, hogy a biztosítást nem aktualizálják; a háztartások 20 százalékának pedig végképp nincs biztosítása. ÚJ SZÓ-HÍR 1 kl »As * * i! 1 .41 ► I ífA ! r ur Régi házak, régi biztosítások (Képarchívum' A biztosítást mindig az adott ingatlan értéke alapján számolják ki. Ha egy családi házát pl. tíz évvel ezelőtt biztosítottuk be, de azóta ráépítettünk egy emeletet, hőszigeteltük vagy felújítottuk, akkor a korábban kötött biztosítás már nem nyújt kellő fedezetet, mivel az épület értéke jelentősen megnőtt. Ilyen esetekben a biztosító mindig az eredeti érték alapján számítja ki a kártérítést, amely - ha a biztosítást nem aktualizáltuk - jóval alacsonyabb lehet a keletkezett kárnál. „Az ingatlanbiztosításaink ötödét több mint 15 évvel ezelőtt kötötték. Ráadásul hozzávetőlegesen 5000 szerződést több mint 30 évvel ezelőtt írtak alá, sőt van néhány 1965-ben, tehát majdnem ötven évvel ezelőtt kötött biztosításunk is” állítja Lucia Makayová, a Generali szóvivője. A GfK ügynökség felmérése szerint az országban a háztartások ötödének végképp nincs biztosítása, kevesebb mint felének pedig valamilyen nem életbiztosítás jellegű szerződése van, tehát például a házat bebiztosították, a berendezését viszont már nem. Biztosítást csak a jelzáloghiteire vásárolt ingatlanra kötnek kivétel nélkül, de azt is csak azért, mert a bankok ezt feltételként határozzák meg. Nem árt tudni, hogy az ingatlanbiztosítás csak a ház vagy. lakás falára, valamint a tetőre vonatkozik, a benne levő felszerelésre már nem. Míg az ingatlanbiztosítást annak értéke alapján lehet megkötni, addig a háztartás felszerelését olyan összegre biztosítják be, amilyenre csak akarják. Az Allianz Biztosító szerint ez az összeg Szlovákiában átlagban 15 ezer euró körül mozog, (dem) Átfogó uniós kisebbségvédelmi rendszer létrehozásáról döntött az Európai Parlament Áttörés jöhet az uniós kisebbségvédelemben ÚJ SZÓ-HÍR Strasbourg. Szükség van egy átfogó uniós védelmi rendszerre a hagyományos nemzeti kisebbségek és regionális nyelvi csoportok számára - döntött tegnap az Európai Parlament. Tegnap a plenáris ülés ugyanis megszavazta Louis Michel liberális belga képviselő nevével fémjelzett ,Alapvető jogok helyzete az Európai Unióban” című jelentést, melyhez Bauer Edit, az MKP idén leköszönő EP-képviselője korábban egy sor módosítást javasolt. ,A korábbi jelentésekben is sikerült rámutatni a nemzeti kisebbségek hátrányos helyzetére, de mivel a kisebbségi jogok tagállami hatáskörbe tartoznak, ezért több tagállam képviselője mindent megtett, hogy ez a téma ne kapjon uniós teret” - emlékeztetett tegnapi közleményében Bauer. A jelentés rámutat arra is, hogy a nemzeti kisebbségeket számos tagállamban a mindennapi élet több területén másodrendű polgároknak tekintik. Felszólítja a tagállamokat, hogy biztosítsák, hogy a jogrendszerük ne diszkriminálja a nemzeti kisebbségeket és olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek elősegítik az egyenjogúságot. „Erre a határozatra most már lehet hivatkozni” - figyelmeztet Bauer. (vps) A májusi EP-választások után minden eddiginél több radikális és EU-ellenes képviselő juthat az Európai Parlamentbe Célba vették Brüsszelt a szélsőséges pártok Német unióellenes párt küldöttei - Németországból is érkeznek radikális EP-képviselők (SITA/AP-felvétel) DEMECS PÉTER Brüsszel. Felmérések szerint az eddiginél jóval nagyobb befolyást szerezhetnek az Európai Parlamentben (EP) a szélsőséges nézeteket valló, EU-ellenes politikát folytató pártok. S bár ezeknek a pártoknak egymástól gyakran teljesen eltérő programjuk van, az ellenségük rendszerint közös: Brüsszel. Az elmúlt években egész Európára jellemző a politikai színtér radikalizálódása, Marian Kotlebához hasonló, szélsőséges nézetek valló politikusok az EU más tagállamaiban is egyre népszerűbbek. Az EP-ben jelenleg a jobboldali Európai Néppártnak (ÉPP) van a legtöbb képviselője, őt követik a szocialisták, majd a liberálisok és a zöldek. A 766 parlamenti képviselőből körülbelül 80 ellenzi az unió jelenlegi formáját. Több, elmúlt időszakban végzett felmérés igazolta, hogy a májusi EP-válasz- tás után jóval több lehet a parlamentben az EU-t bíráló, Brüsszelben csak „rendszerellenes” politikusokként emlegetett képviselő. Ezen csoportok gyakran azzal érvelnek, hogy a jobboldali és szocialista mozgalmak nagyrészt ugyanazt a politikát képviselik, ezért az unióban uralkodó helyzetért, a gazdasági válságért és a munkanélküliségért ugyanolyan felelősség terheli őket. Radikalizálódáshoz vezető út Janis Emmanouilidis, a European Policy Center elemzője szerint az EÜ-ellenes politikusok nem azért akarnak bejutni az Európai Parlamentbe, hogy a rendszert úgymond belülről próbálják szétbomlasztani. „Egyik céljuk, hogy saját országukban szerezzenek nagyobb legitimitást politikájuknak. Nagyobb súlya lehet mondanivalójuknak, ha azt állíthatják, Brüsszelben is aktív politikát folytatnak. Egy részük ellenzi az eurót, egy részük a bevándorlási politikát szigorítaná, ezért a következő cél az lehet, hogy épp a parlamentben egységesítsék erejüket, mondjuk egy közös frakcióban” - mondta lapunknak Emmanouilidis. Az EU-t ellenző mozgalmak Franciaországban, Hollandiában, Nagy-Britanniában, Olaszországban és Görögországba is egyre népszerűbbek. A bürokratikus rendszerre, a túl sok korlátozásra vagy az unió átláthatatlan bevándorlási politikájára panaszkodnak a leggyakrabban. Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front vezetője például Svájc mintáját követné és Franciaországban is kvótákkal fogná vissza a bevándorlók letelepedését, törölné a schengeni övezetet, ismételten bevezetné a határellenőrzéseket és felbomlasztaná az euróövezetet. Szlovákia európai parlamenti képviselői közül Jaroslav Paška (SNS) az egyedüli, aki ezeket az elképzeléseket nem tartja irreálisnak. Azt ugyan elismeri, hogy ilyen radikális változásokhoz nem sikerül elég szavazatot összegyűjteni, viszont részben korrigálni szeretné a rendszert. Paška nézetét egyetlen szlovákiai EP-képviselő sem osztja. „Tudja, ha a helyzet olyannyira komplikált, mint jelenleg, ha a gazdasági válság még érezteti hatását, ha nagy a munkanélküliség, akkor mindig akad valaki, aki ebből a helyzetből megpróbál politikai hasznot húzni, s az embereknek feketefehér megoldásokat kínál” - nyilatkozta lapunknak Vladimír Maňka, a Smer EP-képvise- lője. Az, ami jelenleg az európai politikai színtéren látható, a hazai regionális politikára is jellemző, hiszen épp Maňka volt az, aki Kotlebával szemben elvesztette a harcot a besztercebányai megyefőnöki posztért. Vitába kell szállni a radikálisokkal A Brüsszel diktálta politika és megszorító intézkedések sem örvendenek nagy népszerűségnek. „Bizonyos szinten megértem azon országok állampolgárait, amelyeknek anyagi segítségre volt szükségük, s ezen segítség egyik ára a szuverenitás elvesztése volt. Azt is nyíltan ki kell jelenteni, hogy ha egy ország merített az uniós mentőcsomagból, elesett attól a lehetőségtől, hogy önként döntsön költségvetési kérdésekről. Minden lépésüket napi szinten ellenőrzik, s az emberek, akikre közvetlen hatással vannak a megszorító intézkedések, leegyszerűsítve látnak mindent” - mondta az Új Szónak Ivan Korčok, Szloválda EU nagykövete. Anna Ibrisagic svéd jobboldali EP-képviselő, aki tizenkét nyelven beszél folyékonyan - köztük szlovákul is - azt állítja, hogy a szélsőséges mozgalmakkal nyílt vitát kell folytatni; mértékkel, de teret kell nekik adni a megnyilvánulásra. „Ha radikális politikussal folytatnak párbeszédet, akkor nagyon gyorsan rájönnek, hogy semmihez sem ért, megoldásokat sem kínál, estik megállás nélkül bírál. Pontosan ez Kotleba esete is Szlovákiában. Azt tudja, mit nem engedne, mit törölne, milyen szervezetből vagy szövetségből lépne ki, de hogy mi lenne azután, arra már nem tud értelmes választ adni” - mondta érdeklődésünkre Ibrisagic. Meggyőződése, hogy az állampolgároknak részletesen el kell magyarázni, miből áll ezeknek a pártoknak a politikája, s akkor mindenki megértheti, hogy semmilyen víziójuk sincs. Az EP-választást Szlovákiában május végén tartják. Az unió lakosai összesen 751 képviselőt fognak megválasztani, ebből 13 lesz Szlovákiából.
