Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-28 / 49. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 28. Külföld 3 Ukrajna ma: balra a kijevi parlamentet őrző ukrán hazafi, jobbra a Krím elszakadását támogató orosz tüntetők, középütt az emlékezet virágai a Majdanon (TASR/AP) Fegyveresek elfoglalták a krími parlamentet - Janukovics továbbra is elnöknek tekinti magát - megalakult az új kormány Krímben robbanhat fel Ukrajna egysége Kijev/Moszkva/Szimferopol. Az ukrán rendőrség teljes állományát készültségbe helyezte tegnap az új kijevi vezetés, miután a krími oroszok fegyveresei elfoglalták a Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét Szimferopolban, ahol népszavazásra készülnek. Olekszandr Turcsinov államfő figyelmeztette Moszkvát, tartózkodjon az agressziótól. A korábbi ellenzéki pártok által vezetett többségi kormánykoalíciójött létre tegnap a kijevi parlamentben. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Miközben Ukrajna fővárosában, Kijevben már túl vannak a hatalomváltáson, és Arszenyij Jacenyuk személyében megválasztották az új kormányfőt, az események újabb tűzfészke az ország déli részén fekvő Krím félsziget lett. Oroszbarát tüntetők mintegy kétszáz fős csoportja napközben áttörte a krími parlament környékét lezáró rendőrkordont Szimferopolban, és orosz zászlókkal az épület elé vonult. A többségében orosz ajkú Krími Autonóm Köztársaság parlamenti és kormányépülete előtt, amelyet hajnalban elfoglaltak a helyi orosz önvédelmi szervezet fegyveresei, a tüntetők Oroszországot éltették, és államfőjüknek nevezték a leváltott Viktor Janukovics ukrán elnököt. A Krími Autonóm Köztársaság parlamentjének elnöksége tegnap arról tájékoztatott, hogy május 25-én népszavazást kezdeményez a köztársaság autonóm státusáról. ,A Krím félsziget békéje és nyugalma veszélybe került azáltal, hogy Ukrajnában radikális nacionalisták fegyveres bandák támogatásával alkotmányellenesen megragadták a hatalmat” - jelentette ki Ok- szana Kornyijcsuk, a krími parlamenti elnök szóvivője. „A Krím Oroszországé” Az Ukrainska Pravda ukrán hírportál szerint a krími parlament épületét több mint 120 professzionálisan felszerelt fegyveres foglalta el, géppisztolyok, gránátvetők és golyószórók vannak náluk. A portált erről Szerhij Kunyicin, az Ütés (UDAR) párt parlamenti képviselője tájékoztatta. A fegyveres támadók az orosz érdemrendeken használt, fekete-narancs színű ún. György-szalagot viseltek, s az elfoglalt épület egyik ablakára azt írták ki, hogy „a Krím félsziget Oroszországé”. Egyben páncélozott szállító- járművek indultak a szevaszto- poli orosz flottatámaszpont irányából Szimferopol felé, de aztán visszafordultak. A krími parlament köré a rendfenntartók kordont vontak, és készültségbe helyezték az ukrán rendőrség teljes állományát. Az intézkedés célja megakadályozni a vérfürdőt a civil lakosság körében, továbbá azt, hogy az események fegyveres összecsapássá fajuljanak - közölte Arszen Avakov ukrán ügyvezető belügyminiszter, aki provokátorok akciójának minősítette a parlamentfoglalást. Janukovics orosz földön Közben a parlament által múlt szombaton leváltott és azóta bujkáló Janukovics exelnök tegnap közölte, továbbra is Ukrajna törvényes vezetőjének tekinti magát. A valószínűleg egy Moszkva környéki szanatóriumban tartózkodó Janukovics védelmet kért az orosz hatóságoktól, Oroszország közölte, hogy saját területén garantálja azt. Az állítólag ma a dél-orosz Rosztov na Donu városban sajtótájékoztatót tartó Janukovics szerint Ukrajnában „a szélsőségesek orgiája zajlik”. Szerinte mindannak, ami most az ukrán parlamentben történik, nincs törvényes jellege. Készültségben a hadsereg A krími eseményekkel párhuzamosan Oroszország nyugati határain harckészültségbe helyezték a légierő vadászgépeit, Moszkva állítása szerint egy korábban elrendelt hadgyakorlat keretein belül. A „komplex harckészültségi ellenőrzésben” a Nyugati Katonai Körzet csapatai, a Központi Katonai Körzet két hadserege és a légi deszan- tos erők parancsnoksága vesz részt, közel 150 ezer katonával és alkalmazottal, csaknem 90 repülőgéppel, több mint 120 helikopterrel, közel 880 páncélossal, több mint 1200 más harcjárművel, valamint 80 hadihajóval és más vízi járművel. Az orosz külügyminisztérium azt hangoztatta, Ukrajnában súlyosan megsértik az emberi jogokat, és leszögezte, Moszkva megalkuvás nélkül megvédi „az orosz honfitársak” érdekeit. Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán államfő leszögezte, Ukrajna agressziónak tekintene minden olyan orosz csapatmozgást, amelyet az orosz haderők a fekete-tengeri hadiflotta krími támaszpontjának területén kívül hajtanának végre, és figyelmeztette az orosz flottát, kerüljön minden agressziót Ukrajna ellen. Az ukrán külügyi tárca berendelte Oroszország kijevi nagykövetségének ügyvivőjét. Jacenyuk a kormányfő A korábbi ellenzéki pártok által vezetett többségi kormánykoalíció jött létre tegnap a 450 tagú ukrán parlamentben. Olekszandr Turcsinov ideiglenes államfő bejelentette, 250 fős többségi koalíció alakult, amelyet Európai Választás néven jegyeztek be. A koalíciót három ellenzéki párt, a Haza (Batykivscsina), az Ütés (UDAR) és a Szabadság (Szvo- boda) párt mellett egyéb képviselői csoportok alkotják. Tegnap miniszterelnökké választotta a parlament Arszenyij Jacenyuk Európa-párti politikust, a Julija Timosenko volt kormányfő mögött álló Haza (Batykivscsina) párt frakcióvezetőjét. Jacenyukot nagy többséggel választotta meg a törvényhozás. A politikus nem indul jelöltként a május 25-re kiírt elnökválasztásokon. A Majdan tanácsa is a 40 éves politikust javasolta kormányfőnek. A bukovinai születésű politikus korábban betöltötte az Ukrán Nemzeti Bank első elnökhelyettesi posztját, gazdasági és külügyminiszterként sokat tett Ukrajna nyugati orientációjának erősítéséért: ő tárgyalt hazája belépéséről a Kereskedelmi Világszövetségbe (WTO), s fejlesztette a kapcsolatokat az Európai Unióval. Miniszterek a Majdanról A parlament egyben jóváhagyta az új kormány tagjait. A hatalomváltásért folytatott tüntetések aktív résztvevői közül is kerültek be a kormányba. Dmitro Bulatov, a tüntetők autós szervezete, az Avtomajdan egyik vezetője az ifjúsági és sportminiszteri posztot kapta. Bulatov arról vált ismertté, hogy a tüntetések alatt elrabolták, megkínozták, levágták az egyik fülét. Az egészségügyi miniszteri posztra Oleh Mu- szijt, a Majdan egészségügyi szolgálatának koordinátorát nevezték ki, kulturális miniszternek pedig Jevhen Niscsuk színészt, a Függetlenség terének színpadán folyó műsorok, felszólalások moderátorát. Az új ukrán kormányban az Ütés (UDAR) pártnak nincs egy képviselője sem, és Vitalij Klicsko, a párt vezetője nem tudta megszerezni a Haza párt hozzájárulását ahhoz, hogy a demokratikus tábor közös jelöltje legyen a május 25-i elnökválasztáson - ez a lengyel Rzeczpospolita lap szerint annyit jelent, hogy „szétesett a reformista koalíció”. Klicsko közös elnökjelöltségére azért nem mondott igent a Haza párt, mert annak vezetője, Julija Timosenko szinte bizonyosan indul az elnökválasztáson. Uniós erőfeszítések Catherine Ashton, az Európai Unió külügyi főképviselője Olli Rehnt, a brüsszeli testület gazdasági ügyekért felelős tagját bízta meg, hogy hangolja össze az Ukrajnának nyújtandó pénzügyi segítségnyújtásra irányuló törekvéseket az EU, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), más pénzügyi intézmények, az uniós tagállamok és az unión kívüli országok között. Ashton világossá tette, Ukrajna stabilitásának támogatása minden értelemben azonnali prioritást kell élvezzen. Az Ukrajna politikai társulásával és gazdasági integrációjával kapcsolatban Brüsz- szelben áttekintették, hogyan lehetne megvalósítani az ukrán részről kért vízumkönnyítést, és hogyan lehetne kielégíteni Ukrajna energiaszükségletét. Krím, a válság új főszereplője Szimferopol. Az ukrajnai válság főszereplőjévé vált a Krími Autonóm Köztársaság, ahol többségében orosz ajkú lakosság él, és történelmileg is inkább kapcsolódik Oroszországhoz, mintsem Ukrajnához. A Fekete-tengerbe nyúló, 26 ezer négyzetkilométer területű, közel kétmillió lakosú félsziget fontossága abban áll, hogy ott, Szevasztopolban van az orosz fekete-tengeri flotta fő támaszpontja - a flotta egy 2010-ben, Janukovics elnökké választása után aláírt szerződés értelmében 2042-ig használhatja az oroszok számára stratégiailag és érzelmileg is fontos támaszpontot. A félsziget a Szovjetunión belül az autonóm köztársaság státusát élvezte, de mivel a háború alatt a tatár vezetés együttműködött a náci megszállókkal, Sztálin büntetésből megvonta a területtől ezt a státust, majd 1954-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz csatolták Krími terület néven. (MTI) ■■QiQIIOHIi Zeman: nekünk is kell az euró Strasbourg. Miloš Zeman cseh államfő az Európai Parlament ülésén az EU működésének ostorozásán túlmenően kijelentette: „Az euró minél gyorsabb bevezetésének nagy híve vagyok. Azok az emberek, aldk bírálják az eu- rót, félnek az ismeretlentől. Csehország már idén teljesíti az euró bevezetéséhez szükséges három maastrichti feltételt, vagyis ideális esetben akár 2 év múlva átvehetnénk a közös fizetőeszközt.” Zeman szerint a legvalószínűbb, hogy 5 éven belül kerül sor a pénzcserére. (TASR) Harmatgyenge az Összefogás Budapest. Vélhetően a zsíros bakszámláját elhallgató MSZP-s Simon Gábor ügyének hatására a januári 24%-ról 18%-ra csökkent a baloldali pártokkal szimpatizálók aránya a teljes népességen belül. Szintén csökkent a részvételüket biztosra ígérő szavazókon belül a baloldaliak aránya: 26%-ról 17%-ra - tartalmazza a Nézőpont Intézet tegnap ismertetett közvélemény-kutatása. A megkérdezettek 37%-a támogatja a Fideszt, 18%-a a baloldali pártokat, 12%-a a Jobbikot, 3%-a az LMP-t. A megkérdezettek 62%-a kíván részt venni a választáson. 9 százalékponttal nőtt a kormánypártok támogatottsága a népességen belül januárról februárra a Tárki kutatása szerint. A Fideszt- januárban a népesség 29%-a, februárban 38%-a támogatta. Januárban külön, pártonként kérdeztek rá az MSZP, az Együtt 2014 és a Demokratikus Koalíció támogatottságára, a három párt összesített eredménye 21% volt. Februárban már az Összefogás támogatottságát mérték, amely szintén 21%-ot tett ki. A Jobbik támogatottsága nőtt: a teljes népesség 8%-a szavazott volna januárban a pártra, míg februárban 15%. (MTI) Keresztények iszlám adója Damaszkusz. Vallási alapú adót vetettek ki iszlám szélsőségesek egy Szíriái városban: csakis a keresztényeket sarcolják meg. Az adót aranyban követelik, ami ún. történelmi „hagyományőrzés”, mivel ez az eljárás a 7. századtól bevett gyakorlat volt muszlim államokban. Az adót a szélsőséges dzsi- hádista Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) rótta ki Rákká városában. (MTI)
