Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-04 / 28. szám, kedd

6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 4. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Újabb hitel a görögöknek Brüsszel. A német pénz­ügyminisztériumban egy újabb, Görögországnak szánt segélycsomagon dolgoznak - tudta meg a német Der Spiegel hetilap. A segélycsomag összege 10-20 milliárd euró lehetne, a folyósítás feltétele a reformok következetes meg­valósítása lenne. A híresztelé­seket a görög kormány eddig is cáfolta, ám azt már kevéssé vi­tatják, hogy Görögországnak új hitelre van szüksége, mivel az ország a GDP-je 170%-ának megfelelő mértékben van el- adósodva, a költségvetésben 2014-reés 2015-re 11 milliárd euró hiányzik. (TASR, MTI) Előtörlesztés a ČSOB-nál Pozsony. A hazai jelzálog- piac 4. legnagyobb szereplő­jénél, a CSOB-nál a Smart- Banking mobiltelefonos al­kalmazás útján akár havonta előtörlesztést folytathat az ügyfél, ennek havi nagysága azonban nem haladhatja meg a tőketörlesztés 1,5%-át-kö­zölte Dáša Polláková, a bank illetékese. A SmartBanking programja automatikusan ki­jelzi, hogy a magasabb tör­lesztőrészlet révén hány eu- rót takarít meg az ügyfél, ille­tőleg hány hónappal rövidül a törlesztés ideje. A ČSOB-nál az átlagos jelzáloghitel nagy­sága 47 081 euró. (shz) AKTUÁLIS KOZEPARFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM 1 Angol font 0,8259 il Lengyel zloty 4,2242 n Cseh korona 27,527 KM Magyar forint 311,76 □ Horvát kuna 7,6525 KM Román lej 4,4938 D Japán jen 137,82 ÉťiÉ Svájci frank 1,2226 Kanadai dollár 1,4950 Q USA-dollár 1,3498 D VÉTEL - ELADÁS | BANK lESEHI CSEH KORONA FORINT Sberbank­­­OTP Bank 1,41-1,29 28,70-26,28 327,40-299,80 Postabank 1,41-1,32 28,49-26,56­Szí. Takarékpénztár 1,40-1,30 28,23-26,67 327,05-298,89 Tatra banka 1,39-1,31 28,29-26,64 325,78-301,02 Príma banka­­­Általános Hitelbank­­' ­Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A legnagyobb problémának a magas adó- és járulékterhek számítanak Sok a kényszervállalkozó A vállalkozások egyik legnagyobb akadályának még mindig a bo­nyolult hivatali ügyintézés számít (Ján Krošlák felvétele) Pozsony. Szlovákiában egyre nehezebb új vállal­kozást indítani, ráadásul az emberekjelentős része csak kényszerből vág neki a vállalkozásnak - derül ki a Globális Vállalkozói Monitor (GÉM) szlovákiai kutatócsoportjának a je­lentéséből. ÖSSZEFOGLALÓ A Globális Vállalkozói Moni­tor (GÉM) az 1999-es indulása óta eltelt másfél évtized alatt a világ legnagyobb, vállalkozói adatokat tartalmazó informá­cióforrása lett. Szlovákiai kuta­tócsoportjának most közzétett elemzéséből kiderül, hogy míg 2011-ben az emberek csaknem negyede gondolta azt, hogy Szlovákiában adottak a lehető­ségek egy új vállalkozás indítá­sára, mára az arányuk 16 szá­zalékra esett vissza. Szlovákia a vizsgált 28 európai ország közül e tekintetben a 25. he­lyen végzett, vagyis a lakosság szerint egész Európában itt az egyik legrosszabb a kezdő vál­lalkozók helyzete. Az első he­lyen szereplő Svédországban például az emberek 64,5 száza­léka szerint kedvezőek a lehe­tőségek a vállalkozásra, míg az utolsó helyen szereplő Görög­országban erre a kérdésre a megkérdezettek nem egész 14 százaléka válaszolt igennel. „Szlovákiában ezzel párhu­zamosan egyre többen kezde­nek el vállalkozni csak azért, mert nincs más lehetőségük. Ta­valy a kezdő vállalkozók 40%-a vallotta be, hogy kényszerből vágott neki a vállalkozásnak” - nyilatkozta Anna Pilková, a Komenský Egyetem munkatár­sa, a GÉM szlovákiai kutatócso- portjánakvezetője. Pilková szerint Szlovákiára is érvényes, hogy a vállalkozók általában elégedettebbek az életükkel, mint azok, akik nem vállalkoznak. A Szlovák Vállal­kozói Szövetség (PÁS) felmé­rései az elmúlt időszakban azonban rendre a vállalkozói környezet romlásáról adtak számot. A PÁS által mért vál­lalkozói környezet indexe (IPP) a tavalyi harmadik ne­gyedévben történelmi mély­pontjára, 60,8 pontra zuhant. Az index egyébként az első és a második Dzurinda-kormány idején töretlenül javult, a mu­tató így 2006-ra elérte a 126,5 pontot. Az első Fico-kormány 2006-os hatalomra lépése óta azonban folyamatosan romlik a helyzet, amit csak a 2010-ben fellépő jobboldali kormány in­tézkedéseinek köszönhetően sikerült egy rövid időre megál­lítani. A vállalkozók és cégek többsége a magas adó- és járu­lékterheket tartja a vállalkozás legnagyobb akadályának, (mi) Google, J&T, VW A legvonzóbb munkáltatók Pozsony. Szlovákiában a Google internetes társaság szá­mít a legvonzóbb munkáltató­nak, amit a szlovák J&T pénz­ügyi csoport és a Volkswagen Slovakia autógyártó követ. A Profesia munkaügyi portál és a Forbes magazin közös elemzése szerint a Google elsősorban az erős márkanévvel és az érdekes munkával vonzza az embereket. A J&T főként az 55 év felettiek körében vonzó, míg a Volkswa­gen előnyének a nagyobb fizeté­sek számítanak. Egy-egy cég vonzerejéhez több tényező is hozzájárul, azonban a most közzétett elem­zésből is kiderült, hogy az embe­rek nem a fizetés nagyságát tart­ják a legfontosabb kritérium­nak. Az első helyeken az olyan kritériumok szerepelnek, mint az adott cég jó hírneve, az érde­kes munka és a munkáltató által nyújtott biztonság. „A fizetés csak az ötödik helyen szerepel, ennek ellenére azok többsége, akik elégedetlenek a jelenlegi ál­lásukkal, ezt az alacsony fizetés­sel magyarázták” - nyilatkozta Ivana Molnárová, a Profesia tár­saság vezérigazgatója. A mun­káltatók attraktivitásával kap­csolatban jelentős különbségek vannak a nemek között is. Míg a férfiakat elsősorban az autó­gyártók vonzzák, a nők toplistá­ján az első helyeken a könyvke­reskedések és a szállodák sze­repelnek. (TASR, mi) Címlap . Közélet . Régió . Vélemény és háttér . Gazdaság . Online játék \ PR cikkek I Események | Autó motor | FOTÓK I VIDEÓK t: Nyugat-Sslevákta j Közép-Szlovákia { Három új szolgáltatás honlapunkon! 1. a legbővebb SZÓtál* szlovák-magyar, magyar-szlovák, német­magyar, magyar-német 2. gyors valutaváltó forint, cseh korona, dollár és font 3. tartalmas helységnévtár a szlovákiai települések adatbázisa Kattanj ránk! www. ujszo. com Januárban az állam az ötödével több pénzt költött, mint egy éve Duplájára nőtt a költségvetési hiány ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Katasztrofálisan kezdte az idei év első hónapját a szlovák állami költségvetés - derül ki a pénzügyminisztéri­um tegnap közzétett jelentésé­ből. A költségvetési hiány ja­nuárban elérte a 122,9 millió eurót, ami csaknem duplája a tavaly januári deficitnek. A hiány annak ellenére nőtt, hogy az állam bevételei az el­múlt hónapban több mint 14 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, elérve a 959,4 millió eurót. Csak az adóbevételek a tizedével nőt­tek egy év alatt. Januárban így az idei évre tervezett adóbevé­telek több mint 10 százalékát sikerült behajtani. Az áfából 48 millió, a társasági adóból pedig csaknem 10 millió euróval több folyt be az államkasszába, mint egy éve. Javult az uniós támo­gatások lehívása is, ezekből az elmúlt hónapban csaknem 7 millió euróval nagyobb össze­get merített az ország, mint egy évvel korábban. Hogy ennek el­lenére mégis hiánnyal zárt a költségvetés, az a kiadások drasztikus növekedésével ma­gyarázható. A kiadások az el­múlt hónapban elérték az 1,082 milliárd eurót, vagyis csaknem 20%-kal nőttek tavaly januárhoz képest. (SITA, mi) Nyilvános feketelistán tennék közzé az adóelkerülő cégek névsorát A pénzügy feloldaná az adótitkot ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A jövőben a lakos­ság is megtudhatná, mely cé­gek számítanak becsületes adózónak, és melyek hanyagol­ják el adófizetési kötelezettsé­geiket, Peter Kažimír pénz­ügyminiszter ugyanis a társa­sági adó esetében elképzelhe­tőnek tartja a titoktartási köte­lezettség feloldását. Az adóti­tok feloldásáról a miniszter a Hospodárske noviny gazdasági napilapban tegnap megjelent interjújában beszélt először. „Szakmai vitát szeretnék indí­tani arról, hogy a társasági adóra ne vonatkozzon az adóti­tok. Természetesen most is le­gálisan hozzájuthatok a nagy cégek adófizetéssel kapcsola­tos információihoz, azonban ezekről nem beszélhetek” - nyilatkozta Kažimír. Ha a mi­niszter elképzelései valóra vál­nának, az állam közzétehetné azon cégek listáját, amelyek nem fizetnek adót, és azokét is, amelyek becsületesen teljesítik az adófizetési kötelezettségü­ket. Mindez elsősorban azokat a nagy multinacionális cégeket érinthetné kínosan, amelyek a nyereségük jelentős részét ki­viszik az országból, külföldön adózva a Szlovákiában meg­termelt javak után. A központi adó- és vámhiva­tal jelenleg 30 cég adózását vizsgálja, a nevüket azonban akkor sem tehetné közzé, ha sikerülne feltárniuk az adóel­kerülést. Az elemzők szerint azonban, ha feloldanák az adó­titkot, az a cégek adózási mo­ráljára is pozitív hatással lenne, hiszen ha felkerülnének a feke­telistára, az a jó hírnevük végét jelentené. „A nagy multinacio­nális cégek többnyire sokat ad­nak a jó hírnevükre, így foko­zottabb nyomásnak lennének kitéve, hogy becsületesen befi­zessék az adót” - nyilatkozta Boris Fojtík, a Tatra banka elemzője. Az adótitok feloldásával Kažimír szerint nem lennének nagyobb gondok, hiszen a cé­gek többsége már ma közzéte­szi a róla szóló gazdasági in­formációkat. A lényeges infor­mációkat azonban ma az embe­reknek az átláthatatlan szám­hegyekből kell kikeresniük, míg a jövőben az összes cégről szóló fontos információt egy helyen lehetne kikeresni. (SITA, mi)

Next

/
Thumbnails
Contents