Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-04 / 28. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 4. Vélemény és háttér 7 A szakértelem, a fiatalok és a pénz is elhagyja a térségünket, marad a szürke kilátástalanság Katasztrófát okoz az elvándorlás Miközben Nyugat-Európa a külföldi munkavállalók szociális ellátása körüli vitától hangosak, Kelet-Eu- rópában katasztrófát okoz a fiatal, jól képzett munkaerő elvándorlása. MTl-HÁTTÉR A német Die Welt című lap összeállítása rámutat, hogy a vendégmunkások népvándorlásszerű mozgása nem Nyugat- Európának árt, hanem Kelet-Eu- rópának. A térség „a legjobb koponyáit veszíti el” - mutat rá a szerző, Boris Kálnoky. Magyar- országról az uniós csatlakozás óta 5 ezer orvos vándorolt el, ami akkora veszteség, mintha Németországból egyszer csak elköltözne 40 ezer fiatal orvos. A magyar kórházakban ápolókból is akut hiány van, amióta 2012-ben megszűntek az uniós munkavállalási korlátozások. Nem csak az egészségügyben okoz gondot az elvándorlás, például liftszerelőt is alig találni. Ám Magyarországra érkezik munkaerő-utánpótlás a határon túli magyar közösségekből. Viszont például Romániában „nemzeti katasztrófát” eredményezett; az ország lakossága a rendszerváltás óta 23 millióról 20 millióra csökkent. A csupán 2,1 millió lakosú Macedóniából 150 ezren vándoroltak el 1995 óta, Bosznia-Hercegovinából szintén 150 ezren. Szerbiából 300-500 ezer ember vándorolt ki 1990 óta, az alig 3 milliós Litvániából 300 ezer. Montenegróban nemigen maradt fogorvos, Bulgáriában pedig 600-ról 450-re süllyedt a 100 ezer főre jutó ápolók száma, míg Németországban nagyjából 1000-ről 1100 fölé emelkedett. Az öregedő népességű térséget a legjobban képzett, családalapítás előtt álló fiatalok hagyják el. Ezért a Nyugat-Európában is ketyegő demográfiai nyugdíjbomba a kelet-európai országokban felér egy atombombával. Emellett a pénz is áramlik Nyugat felé, hiszen „aki Kelet- Európában vásárol egy telefont vagy telefonál, befűti a lakását, hitelt vesz fel, elektronikai cikket szerez be vagy szupermarketben vásárol, rendszerintmultinacionális cégeknek adja a pénzét”, amelyek a nyereség egy részét kiviszik az országból. így aztán a szakértelem, a fiatalok és a pénz is elhagyja a térséget, ami marad, az a szürke kilátástalanság és a mérhetetlen csalódottság a „szabadság” és a „demokrácia” eszméiben. Amikor pedig az elszegényedő országok kormányai megpróbálják feltartóztatni a folyamatot, Nyugaton maradinak bélyegzik, vagy a munkaerőpiac szabadságának Az elvándorlás nem Nyugat-Európának árt, hanem Kelet-Európá- nak, a térség a legjobb koponyáit veszíti el. korlátozásával vádolják őket. A magyar kormány egyes intézkedéseit - a multinacionális vállalatokra kivetett különadót és az állami ösztöndíjban részesülő felsőoktatási hallgatókra vonatkozó szabályozást - ismertetve Boris Kálnoky úgy vélte: mindezek a törekvések elsősorban tehetetlenségről árulkodnak, hiszen „talán még egy any- nyira határozott kormány sem tudja maradásra kényszeríteni az embereket, mint a budapesti”. Matolcsy György jegybank- elnök becslése szerint a lakosság nagyjából 5%-a, mintegy 500 ezer ember dolgozik külföldön. Az elvándorlásnak természetesen vannakjó oldalai is. Tavaly a január-októberi időszakban több mint 3 milliárd eurót utaltak haza a külföldön dolgozó magyarok, a külföldi munkavállalás valószínűlegkissé csökkenti a magas munkanélküliséget, és a hazatérők gyakran megtakarított pénzzel, szaktudással, nyelvismerettel érkeznek vissza. A migrációs nyomás fennmarad, amíg máshol többet lehet keresni, mint otthon, és a munkaerőt röghöz kötő törvények sem segítenek. A kivándorlásból fakadó gondokat csak az élet- színvonal kiegyenlítődése oldhatja meg. Addig is érvényes, hogy a „szegénységi bevándorlás” gazdagítja a Nyugatot, a Keletet pedig szegényül „Az utolsó majd lekapcsolja a villanyt” - írta a Die Welt. A parlamentbejutó szélsőséges pártok nemzetbiztonsági információkhoz is hozzájutnak Szélsőségeseknek szivárogtató képviselők POSTA ÁKOS ISTVÁN Marian Kotleba pártja több friss közvélemény-kutatásban is átlépte az 5 százalékos küszöböt, s ha valóban bejutna a parlamentbe, képviselői különféle nemzetbiztonsági információkhoz is hozzáférnének. Németország pár évvel ezelőtt megismerkedett ezzel a problémával, s most vita folyik a német szélsőjobb, ületve szélsőbal pártja betiltásának lehetőségéről. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy az egykori keletnémet kommunista utódpártból és nyugatnémet szélsőbaloldali csoportokból alakult Die Linke (ABaloldal) parlamenti képviselői nemzetbiztonsági szempontból kényes, bizalmas információkat osztanak meg szélsőbaloldali militáns csoportokkal a német rendőrségről, a hadseregről, hadiipari cégekről, valamint a GSG9 terrorelhárító alakulatról. Az utóbbi hónapokban különösen heves összetűzésekre került sor a rendőrség és a hamburgi Vörös Flóra alternatív kulturális műhely épületét önkényesen elfoglaló szélsőbaloldali -anarchoszindikalista csoportok közt. A balos központot ugyanis lebontás fenyegeti, ezt megakadályozandó foglalták el az épületet. Ezután merült fel, hogy A Baloldal információkat szivárogtatott a militáns csoportoknak. Képviselője, Ulla Jelpke természetesen tagadja, hogy titkos adatokat adtak ki a rendőrségről. Viszont Stephan Mayer keresztényszociális (CSU) kormánypárti politikus megjegyezte: „Nem szabad csodálkozni, hogy a titkosszolgálat megfigyeli A Baloldalt, ha a képviselői információkat adnak szélsőséges csoportoknak.” Ä probléma nem új keletű. A Junge Freiheit című konzervatív hetilap azt közölte, hogy Jelpke évek óta rendszeresen érdeklődik a kormánynál arról, hogy a hadsereg mely iskolákban tart a katonai pályát népszerűsítő előadásokat, s aztán a Bundeswehr rendezvényeit gyakran támadják szélsőbaloldali csoportosulások. Németországban vita folyik arról, hogy a szélsőjobboldali Német Nemzeti Demokrata Pártot, illetve A Baloldalt (amely az európai parlamentben is jelen van) titkosszolgálati megfigyelés alá kell-e helyezni, sőt mindkét párt betiltása is felmerült. Az ellenérvek szerint mivel mindkét párt demokratikus választásokon nyerte el mandátumait, alapvető demokratikus jogokat sértene a betütásuk. KOMMENTÁR A jobboldal sötét jövője TOKÁR GÉZA A közvélemény-kutatóknak különösen nehéz dolguk van az új és a feltörekvő pártok valós támogatottságának mérésével, így az MVK múlt heti megállapításait sem érdemes készpénznek venni. Afelmérés szerint a Kotleba-fé- le Mi Szlovákiánk Néppárt 7,6 százalékos eredménnyel kerülne a parlamentbe. Az erőviszonyok átrendeződése viszont nyilvánvaló, több párt is komoly krízisbe kerülhet már középtávon is, és nem is feltétlenül a támogatottsága, hanem a lehetőségei miatt. Röviden érdemes felidézni a felmérés eredményét. A magasan vezető Smer után a KDH és az Egyszerű Emberek következik, majd két új párt, Dániel Lipšic Új Többsége és Kotlebá- ék, egyaránt 7 százaléknál magasabb támogatottsággal. Parlamentbe kerülne még a Híd és az MKP, az öt százalékos határon mozog az SDKÚ. A liberális SaS és az SNS viszont kívül maradna a törvényhozáson: 3,9, illetve 2,9 százalékot szereznének. Mandátumokra lefordítva a Smer 64 helyet szerezne a parlamentben, 16 képviselő jut a KDH-nak és Matovičéknak. 13-13 képviselőt küldenének a parlamentbe Koüebáék és az Új Többség, tízet a Híd, kilencet az MKP és az SDKÚ. Nagyon rövid számolgatás után kiderül, hogy a Smer abszolút megkerülhetetlen- Robert Fico pártja nélkül nem lehet kormányt alakítani. A szlovák politikában hagyományosan két erőközpont létezik: a baloldali blokkot a Smer alkotja (miután a HZDS-ről és az SNS-ről lassan múlt időben kell beszélni. Ajobboldal vezető ereje az úgynevezett Népi Platform. Na mármost a KDH, a Híd és az SDKÚ a parlamentben a jelenlegi állás szerint összesen 35 helyet szerezne. Ha feltételezzük is, hogy a mérések nem pontosak, még mindig nyilvánvaló, hogy a platform önmagában képtelen a kormányalakításra. Hosszú távon pedig még inkább képtelen lesz ilyen tényezővé válni, mivel egyszerűen nincsenek szövetségesei. Az Egyszerű Emberek kiszámíthatatlan partner, a nála egy fokkal elfogadhatóbb SaS talán nem is jut a parlamentbe. Az Új Többségnek a KDH-val, az MKP-nak pedig a Híddal való konfliktusa ellehetetlenítette a pártok közti normális együttműködést és közeledést. Kotleba remélhetőleg nem partner senkinek. Megjegyzendő, e számok tükrében ha varázsütésre sikerülne integrálni az MKP-t és az Új Többséget, még akkor sem lenne esély a kormányalakításra. Akkor pedig marad a Smer. Idővel a Népi Platform minden egyes pártja szembesül a dilemmával: érdemes folytatni az eddig sem működő közösködést, vagy még a többiek előtt gyorsan lepaktálni a baloldallal. Kotlebáék és Matovičék parlamentijelenléte nagyon leszűkíti a hagyományos, kormányképes pártok mozgásterét. A jobboldalnak alig akad mozgástere, ez vélhetően nem változik számottevően a következő években sem, hacsak a Smer meg nem teszi azt a szívességet, hogy Fico nélkül egyszerűen szétesik. Legfőbb ideje elgondolkodni a jövőn. FIGYELŐ Az elérhetetlen olimpia Az ádag orosz nem jut el az olimpiára, a tévében nézi a szocsi eseményeket - ismertette egy friss felmérés eredményét a Vedomosztyi című orosz napilap. Az Oroszországi Társadalmi Vélemény- kutató Központ (VCIOM) felmérése során megkérdezettek közül senki sem lesz ott az olimpián, sem a 2018-as labdarúgó-vb meccsein. Alap szerint még ha nem is szabad az egész országra vonatkoztatni az eredményt, azért sokat mondó dolgok derültek ki belőle. Az oroszok 55 százaléka támogatná, 32 százalékuk azonban ellenezné, hogy az ő városukban valamilyen jelentős nemzetközi rendezvényt tartsanak. „Nem lehetett volna spórolni az építkezésekkel és minden olimpiai rendezvényt ideiglenes díszletek között megtartani? A lakosság számára úgyis minden, ami történik, televíziós valóság lesz” - vetette fel a lap. A Vedomosztyi közlése szerint a szocsi téli olimpiára 1500 milliárd rubelt (mintegy 32 milliárd eurót) költött az orosz kormány. A hatalommal szemben kritikus lap emlékeztet rá, hogy a játékok biztonságára 70 ezer katona és bel- ügyes, valamint más fegyveres szervezetek emberei felügyelnek, a régióban, a krasz- nodari területen speciális bevándorlási szabályok léptek hatályba, az olimpia idején külön szurkolói kártyát vezettek be a nézőknek. Az orosz lap szerint az, hogy maga Vlagyimir Putyin államfő felügyeli a szocsi téli olimpia előkészületeit és lebonyolítását, azt jelzi a társadalomnak, hogy egyrészt a projekt bármibe is kerüljön, megvalósul, de azt is, hogy jobb attól távol maradni. (MTI)
