Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-25 / 46. szám, kedd
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 25. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Borúlátóbbak a magyarok Budapest. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése e hónapban minden ágazatban látványosan romlott - derül ki a GKI Gazdaságkutató Zrt. által, az EU támogatásával végzett felmérésből. Eszerint a foglalkoztatási szándék minden ágazatban rosszabb lett, és erősödött a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Az iparban és a szolgáltató ágazatban nőtt az áremelést tervezőkköre. A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét és megtakarítási képességét is rosszabbnak érezte, mint januárban. A lakosság romló hangulatát a lakásépítési kedv zuhanása is alátámasztja. Tavaly mindössze 7293 új lakás épült az országban, 31 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A Központi Statisztikai Hivatal szerint az 1933-as világválság idején is több lakás épült Magyarországon, mint tavaly. A piac nem nagyon fog felpörögni idén sem, mivel a kiadott lakásépítési engedélyek száma is 29 százalékkal csökkent. A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület elemzése szerint a jelenlegi tempóban 600 év alatt újulna meg a magyarországi lakásállomány. (MTI) A bankadó sem törte le a profitot Pozsony. A bankadó miatt tavaly ugyan megugrottak a szlovákiai pénzintézetek kiadásai, a kiesést azonban pótolták a kamatokból származó bevételek. Az Általános Hitelbank (VÚB) bankadóra fordított kiadásai például csaknem a tizedével, 38,5 millió euróra nőttek, ugyanekkor azonban több mint a tizedével nőtt a kamatokból és egyéb pénzügyi tranzakciókból származó bevétele is. A VÚB tavaly csoportszinten így csaknem 13 százalékkal, 135,1 millió euróra növelte a nyereségét az előző évi profithoz képest. A pénzintézetnél elhelyezett betétek tavaly csaknem 3 százalékkal, 7,8 milliárd euróra nőttek. A bank által folyósított hitelek volumene pedig az elmúlt évre elérte a 7,57 milliárd eurót, ami 0,6 százalékos éves növekedésnek számít. A növekedés elsősorban a fogyasztási hiteleknek köszönhető. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK VALUTA ÁRFOLYAM VALUTA ÁRFOLYAM ) Angol font 0,8246 fV Lengyel zloty 4,1578 D Cseh korona 27,362 Q| Magyar forint 310,24 a Horvát kuna 7,6663 Román lej 4,5098 Q Japán jen 140,69 Svájci frank 1,2209 □ Kanadai dollár 1,5243 H USA-dollár 1,3735 a VETEL - ELADAS BANK CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,42-1,33 28,19-26,54 324,23-296,31 OTP Bank 1,43-1,31 28,58-26,17 324,91-297,53 Postabank 1,42-1,32 28,34-26,42Szí. Takarékpénztár 1,42-1,33 28,11-26,55 324,32-296,38 Tatra banka 1,41-1,33 28,20-26,55 323,28-298,72 Príma bankaÁltalános Hitelbank28,22-26,57Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) A szigorított szabályok miatt mára egyre kevesebb vállalkozónak éri meg csalni az adóval Kifehéredik a szlovák gazdaság Pozsony. Szlovákiában a kormány egyre szigorúbb intézkedéseket vet be az adócsalók ellen, aminek köszönhetően lassan kifehéredik a gazdaság. A szürkegazdaság aránya manapság a bruttó hazai termék (GDP) 15 százalékát teszi ki, ami az új uniós tagországok közül a legjobb eredménynek számít. ÖSSZEFOGLALÓ A gazdasági válság miatt csökkentek az állam adóbevételei, az elmúlt években a politikusok ezért a legkülönbözőbb intézkedéseket vetették be az államkassza bevételeinek a növeléséhez. A tapasztalatok szerint az adók növelése miatt megugrik az adócsaládok száma, az uniós tagországok többsége azonban az adók növelésével párhuzamosan az adóbehajtáson is szigorított. Márpedig a szigorított szabályok miatt mára egyre kevesebb vállalkozónak éri meg feketemunkásokat alkalmazni vagy csalni az adóval, aminek köszönhetően fokozatosan csökkent a szürkegazdaság aránya is. Mindezt Szlovákia esetében az áfabevételek növekedése jelzi. Korábban ebből az adónemből egyre kevesebb pénz folyt be az államkasszába, az elmúlt öt negyedévben azonban egyre nagyobb összeget sikerül behajtania az államnak. Az AT Keamey piackutató társaság elemzése szerint a szürkegazdaság aránya Szlovákiában a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva a 2009-es 16,8 százalékról 2013-ra 15 százalékra csökkent. Csak összehasonlításképpen: az Európai Unióban a szürkegazdaság átlagos aránya ugyanekkor 18,5 százalék környékén mozgott, és Szlovákiának sikerült leköröznie az összes új uniós Az árnyékgazdaság által leginkább érintett ágazatnak az építőipar számít (Képarchívum) Szürkegazdaság Szlovákiában 2008 16,0% 2009 16,8% 2010 16,4% 2011 16,0% 2012 15,5% 2013 15,0% A táblázatban a szürkegazdaság arányát tüntettük fel a GDP-hez viszonyítva • Forrás: AT Kearney, Hospodárske noviny tagállamot is, régiónk leginkább kifehérített gazdaságává lépve elő. Magyarországon a fekete- és szürkegazdaság aránya a bruttó hazai termék 22,1 százalékát teszi ki, Csehországban pedig 15,5 százalékos az adózatlan tranzakciók aránya. Idén ráadásul tovább javulhat a helyzet. A Hospodárske noviny gazdasági napilap elemzése szerint a szürkegazdaság aránya Szlovákiában 2014-ben 14,6 százalékra eshet vissza. Szlovákia azonban egyáltalán nem számít kivételesnek az Európai Unióban, hiszen a trend az elmúlt években egyértelműen a szürkegazdaság visszaszorítása volt. Az Európai Unió egészében a 2009-es 19,9 százalékról, az elmúlt évre a már említett 18,5 százalékra sikerült visszaszorítani az árnyékgazdaság arányát. Az észak-európai államokban, valamint Németországban a részarány körülbelül 13 százalékos, az adatok pedig Francia- ország (9,9 százalék) és Nagy- Britannia (9,7) esetében is nagyjából megegyeznek. Írországban a szürkegazdaság GDP-hez viszonyított aránya 12,2 százalék, annak ellenére, hogy Németország az elmúlt időszakban többször is kifogásolta Dublin pénzügyi és gazdasági politikáját. Az árnyékgazdaság Ausztriában (7,5 százalék) és Svájcban (7,1 százalék) a leginkább visszaszorított. A rejtett gazdaság kétharmadát a be nem jelentett munka adja, a másik nagy tétel az adóelkerülés, amely rendszerint a készpénzes alapon működő, jövedelmüknek csak egy részét bevalló vállalkozásokhoz köthető. Az adóelkerülés által leginkább érintett ágazatok közé az építőipar, a kiskereskedelem, a feldolgozóipar, a turizmus és a mezőgazdaság tartozik, ezekben a szektorokban dolgoznak ugyanis jelentős számban bejelentés nélkül. (TASR, mi) Szürkegazdaság az uniós országokban Ország GDP (Mrd. euró) Szürkegazdaság Szürkegazdaság (Mrd. euró) aránya Svájc 507,4 36 7,1% Franciaország 2061,5 204,1 9,9% Németország 2697,8 350,7 13% Szlovákia 74 11,1 15% Csehország 154,4 23,9 15,5% Olaszország 1576,6 332,7 21,1% Magyarország 102,8 22,7 22,1% Görögország 182,9 43,2 23,6% Lengyelország 400,2 95,2 23,8% Bulgária 41,3 12,9 32,2% Az adatok a 2013-as állapotot tükrözik • Forrás: AT Kearney, Hospodárske noviny A melléklet tartalmából Agro l\ A növények táimn yaecl 1 á tásíi Kell a földnek a szerves trágya! A búza hatékony táplálása tavasszal Agrártámogatások 2014-ben Fel kell készülni a klímaváltozásra Csökkent a búza ára n!Í Keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Athén hamarosan kifut a donoroktól kapott 172 milliárd eurós hitelből Év végére jöhet a megismételt összeomlás ÖSSSZEFOGLALÓ Athén. Óriási szakadék tátong a görög jegybank és az országot finanszírozó nemzetközi szervezetek becslései között azzal kapcsolatban, mennyi tőkére lenne szükség a görög pénzügyi rendszer talpra állításához. Az athéni jegybank becslése szerint hatmilliárd euróra van szükség a bankok fel- tőkésítéséhez, míg a donorok ennek legkevesebb háromszorosával számolnak. Athén az év végére kifut a donoroktól kapott kapitális, 172 milliárd eurós hitelből. Tegnap visszatért Athénba a trojka, az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőiből álló küldöttség. Elsősorban a szervezetek által folyósított illetve még szükséges hitelekről lehet szó a megbeszéléseken. A görög kormány azt reméli, hogy az Újra sötét felhők gyülekeznek Görögország felett (Képarchív.) eurózóna pénzügyminisztereinek március tizedikén esedékes találkozójára elvi megállapodás születik, április elsejére pedig konkrétan is lefektetik újabb 8,8 milliárd euró fel- használásának feltételeit. A feleknek többek között egyes piacok további liberalizálásáról és a munkáltatók társadalom- biztosítási hozzájárulásának csökkentéséről kell még megállapodniuk. A déli állam eddig összesen 240 milliárd euróhoz jutott a trojkától, amit két nagy részletben ítéltek meg - 2009-ben 110, 2012-ben 130 milliárdról döntöttek - és több kisebben hívtak le. Az újabb megsegítésről azt követően kezdtek még pár hete terjedni a hírek, hogy a nemzetközi hitelezők az év végéig, amikor kifut a jelenlegi mentőcsomag, 15 milliárd eurós hiányt valószínűsítettek. A segítséget feltételekhez kötnék, mert a korábban vállaltaknak a felét sem teljesítette Athén. Fel kellene például gyorsítani az államigazgatás és a munkaerőpiac reformját, a gyógyszeripar liberalizációját, a hadiipar szerkezetátalakítását. (MTI, TASR)
