Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-22 / 44. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 22. Külföld 5 Janukovics előrehozott elnökválasztást kezdeményez, visszaállítják a régi alkotmányos nemzeti egységkormány alakulhat Engedmények a tűzszünet árnyékában A megfáradt demonstráló pihen, hazafias kijevi lányok pedig fotózkodnak a barikádok előtt (TASR/AP) Ukrajna egyetlen fokkal a csőd előtt London. A Standard and Poor's három héten belül másod­szor gyengítette Ukrajna államadós-osztályzatát, amit azzal indokolt, hogy jelentősen romlott a belpolitikai helyzet és tovább nőtt a csőd kockázata. A nemzetközi hitelminősítő tegnap azt közölte, Ukrajna hosszú futamidejű devizaadós­ságának a besorolását az eddigi „CCC pluszról” egy fokozat­tal a csődszint előtti szintre, „CCC”-re rontotta negatív kilá­tással. A negatív kilátás alapján egy a háromhoz az esély ar­ra, hogy Ukrajna besorolása tovább romlik a következő 12 hónapban. A súlyosbodó belpolitikai válság egyik következ­ményeként bizonytalanná vált a decemberben jóváhagyott orosz pénzügyi támogatás folytatása az idén. (MTI) Kijev. Viktor Janukovics ukrán elnök tegnap bele­egyezett az előrehozott elnökválasztásba, az ál­lamfő jogköreinek szű­kítésébe, a parlament pe­dig döntött a rohamrend­őrség visszavonásáról. Hivatalos adatok szerint az e heti zavargások 77 emberéletet követeltek. MT1-ÖSSZEF0GLALÓ Viktor Janukovics ukrán el­nök tegnap bejelentette, előre­hozott elnökválasztást kezde­ményez, továbbá beleegyezett az alkotmányreformba és egy nemzeti egységkormány meg­alakításába - ez a megállapodás jött létre az ukrán belpolitikai válság megoldása érdekében Janukovics államfő, az uniós külügyminiszterek és az ellen­zék képviselői közötti tegnap reggelig tartó tárgyalásokon. Viszont a tanácskozásba bevont Vlagyimir Lukin, Oroszország emberi jogi ombudsmanja nem volt hajlandó aláírni az egyez­séget rögzítő dokumentumot. „Előrehozott elnökválasztást kezdeményezek. Ugyancsak kezdeményezem a visszatérést a 2004-es alkotmányhoz, amely csökkenti az elnöki hatalmat a kormány és a parlament javára” - olvasható az elnöki nyilatko­zatban. Viszont nem engedett a hatalomváltást követelő tünte­tők legfőbb követelésének, mi­szerint haladéktalanul mond­jon le az államfői posztról. Érte­sülések szerint az alkotmányre­form egészen szeptemberig el­húzódhat, és csak decemberre írnák ki az előrehozott elnökvá­lasztást, ami amúgy 2015 már­ciusában volna esedékes. Szin­tén a kompromisszum jele, hogy csütörtökön késő este az ukrán parlament a tűzszünet helyreállításáról és az előző nap életbe léptetett terroristaelle­nes művelet hatályon kívül he­lyezéséről döntött. Ajogszabály alapján az erőszakszervezetek tagjainak vissza kell térniük a laktanyákba, valamint a vidék­ről a fővárosba szállított egysé­geknek el kell hagyniuk Kijevet. A dokumentum megtiltja a fegyverhasználatot a fegyveres erők tagjainak, továbbá a köz­lekedés korlátozását a hatósá­goknak. Ezenkívül a képviselők meghatározták, hogy rendkívü­li állapotot csak a parlament hirdethet ki az országban. A kijevi Függetlenség terén tüntetők támogatják a belpoli­tikai válság megoldását célzó megállapodást azzal a feltétel­lel, hogy a jelenlegi belügymi­niszter és főügyész nem lesz tagja a következő kormánynak - közölte Oleh Tyahnibok uk­rán ellenzéki vezető. Legalább 77 halott Az ukrán egészségügyi tárca szerint a kijevi összecsapások kezdete, azaz kedd óta össze­sen 77-en haltak meg a fővá­rosban. A legfiatalabb áldozat csupán 17 éves volt. A teljes szám ennél magasabb, hiszen vidéken is meghaltak az össze­tűzésekben (pl. Lvivben két ro­hamrendőr). A belügyminisz­térium jelezte, 16-ra emelke­dett a megölt rendőrök száma. Csütörtökön 577 sérülthöz hív­tak mentőt, és 369 ember szo­rult kórházi ellátásra. Az áldo­zatok temetése tegnap elkez­dődött. Bár tegnap újra szórványos lövöldözésekről érkeztek hírek Kijevből, napközben elhagyták a parlament körzetét a koráb­ban odavezényelt rendőrök, a fővárosba vezető útvonalakon pedig feloldották a közlekedési korlátozásokat. Közben lemon­dott Jurij Dumanszkij altábor­nagy, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökének helyette­se, tiltakozva az ellen, hogy a hatalom megpróbálja bevonni a hadsereget a válság rendezésé­be. Közben Jurij Lucenko volt belügyminiszter felszólította a lembergi rendvédelmi szervek tagjait, hogy fegyverrel indul­janak Kijevbe a kormányellenes tüntetők védelmére. Menekülő milliomosok Péntekre virradóra ugyan nem volt összetűzés a rend- fenntartó erők és a tiltakozók között, azonban a tüntetők már a Majdan téren túl is akcióba léptek: lezárták a boriszpili re­pülőtér felé vezető utat. Mint­egy ötezer ember gyűlt össze a légi kikötő felé vezető út egyik kereszteződésénél, barikádot emelnek, és gumiabroncsokat halmoznak fel. Koordinátoruk azt mondta, meg akarják aka­dályozni a parlamenti képvise­lők távozását az országból. Ko­rábban olyan hírek láttak nap- vüágot az ukrán internetes por­tálokon, hogy a honatyák csa­ládostul hagyják el az országot. Volodimir Ribak, az ukrán par­lament elnöke Budapestre küldte családját Kijevből - jelen­tette a zn.ua ukrán hírportál. A hírportál azt írta, miközben Ki­jev utcáin emberek halnak meg a zavargásokban, a Viktor Janu­kovics elnök mögött álló Régiók Pártja politikusainak családjai külföldre távoznak. A főváros repülőterének egyik VIP-várója tele van elutazó utasokkal. Ezen a terminálon keresztül el­hagyta Ukrajnát Ihor Kaletnyik, a házelnök első helyettese és Olekszandr Klimenko jövedéki és adóügyi miniszter. Mind­egyikük több táskával és bő­rönddel utazott. Londonban tüntetők várták lakásánál Rinat Ahmetov milliárdos oligarchát, aki csütörtökön menekült el Donyeckből. Elengedték a foglyokat A Kijev főterén tüntető ellen­zékiek hajnalban szabadon en­gedték az ukrán belügyi erők tagjait, akiket előző nap ejtettek rabul. A foglyok szabadulása számos ellenzéki parlamenti képviselő közbenjárására tör­tént. Atüntetőkközött ennek el­lenére heves viták robbantak ki a témában. Néhányan azt java­solták, a katonákat az őrizetbe vett tüntetőkre cseréljék ki. Vé­gül a tüntetők többsége és par­lamenti képviselők élő falat al­kottak a katonák köré, és így menekítették ki őket. Üres polcok és bankroham Kijevben Kijev. Kiürültek a boltok polcai és a készpénz-automaták az ukrán fővárosban csütörtök estére, miután a fokozódó erő­szak miatt az emberek igyekeztek minél nagyobb élelmiszer- és készpénzkészletet felhalmozni. „Kimenne az utcára, ha a házak tetején mesterlövészek várnák? Ez végső soron már egy háború” - mondta az egyik fővárosi. Az utóbbi napokban megrohamozták a bankokat az ügyfelek, egyrészt megijed­tek a bezárt bankfiókok látványától, másrészt mindenki me­nekülni szeretne az egyre gyengülő hrivnyától. Az Ukrán Nemzeti Bank ugyan jelezte, zökkenőmentes a pénzellátás, azonban a nemzeti valuta szüntelen gyengülése miatt nem bíznak a fizetőeszközükben. (MTI, MfD) Fokozódik a halálos áldozatokat követelő erőszak Venezuelában, a populista elnök ejtőernyősöket vet be a tüntetők ellen Gazdasági összeomlás lett Hugo Chavez balos kísérletéből MT1-HÍR Caracas. Háromezer ejtőer­nyőst vezényelt Venezuela for­rongó nyugati részére a kor­mány, miután a hét folyamán országszerte folytatódtak az egyre erőszakosabb összecsa­pások a biztonsági erők és a ve­zetés távozását követelő tünte­tők között. A két hete tartó de­monstráció eddig legalább hat halálos áldozatot követelt, köz­tük négy tüntető volt. Az ellen­zékiek szerint a hatóságok erő­szakkal próbálják elfojtani a til­takozást, s a nemzeti gárda és a collectivos néven ismert radiká­lis kormánypárti fegyveres cso­portok tagjai több alkalommal rálőttek a demonstrálókra. A jó­részt diákokból álló tüntetők a tavaly meghalt Hugo Chavez örökébe lépett Nicolás Maduro elnök lemondását követelik, s a baloldali populista államfőt és rendszerét teszik felelőssé, hogy elszabadult a bűnözés, az infláció meghaladja az 56%-ot, és alapvető termékekből - egyebek mellett vécépapírból, étolajból és kukoricalisztből - is hiány van az amúgy a világ egyik legnagyobb olajkészletei­vel rendelkező Venezuelában. Az erőszak elsősorban Táchira és Mérida szövetségi államokat érintette. Előbbi fővárosa, San Cristobal helyi lakosok szerint csatatérre emlékeztet, a tünte­tők sok helyen barikádokat emeltek, számos bolt nem nyi­tott ki, egyesek az utcára is fél­nek kimenni. Maduro azt állítja, hogy „az Egyesült Államok által pénzelt fasiszták” akarják meg- dönteni hatalmát, szerinte mes­terlövészek vadásznak a kor­mány támogatóira. Az elnök az­zal fenyegette meg a CNN ame­rikai hírtelevíziót, hogy munka­társait kiutasíthatják az ország­ból híradásaik „háborús propa­gandája” miatt. Felvonulók kérik: normális életet akarunk! (TASR/AP-felvétel) WKBnnĽMM Iraki vérdíj a dzsihádistákra Bagdad. A bagdadi kormány bejelentette, ju­talmat fizet azoknak, akik megölnek vagy elfognak egy Irakban harcoló kül­földi dzsihádistát. Az akció kísérlet arra, hogy véget vessenek az országban tomboló erőszakhullám­nak. A védelmi tárca 20 millió dinárt (kb. 12 500 eurót) fizet annak, aki megöli, 30 millió dinárt annak, aki elfogja az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű dzsihádista szervezet egyik külföldi ál­lampolgárságú tagját. Ta­valy közel 9000, idén janu­árban mintegy ezer ember vesztette életét az ország­ban erőszakcselekmények következtében. (MTI) Megtámadták az elnöki palotát Mogadishu. Az al-Kai- da nemzetközi terrorháló­zathoz kötődő iszlamista fegyveresek támadták meg tegnap a Szomáliái elnöki palotát. Az al-Sha- baab Szomáliái milícia fegyveresei működésbe hoztak egy autóba rejtett pokolgépet, és lyukat rob­bantottak az épületet kö­rülvevő falon, majd tűzharcba bocsátkoztak az Afrikai Unió Szomáliá­ban állomásozó békefenn­tartóival. A robbanószer­rel megrakott mellényt vi­selő támadók gránátokkal is felszerelkeztek. „Az al- Shabaab összes harcosa meghalt, néhányan fel­robbantották magukat, másokat agyonlőttek. Több őr is életét vesztette, a harcok véget értek” - mondta a rendőrség tiszt­ségviselője. A hivatalos tá­jékoztatás szerint Haszan Sejk Mohamud államfő sértetlen. A rendkívül erő­sen őrzött elnöki palotá­ban lakik az 1991 óta anarchia sújtotta ország elnöke, kormányfője és parlamenti elnöke. (MTI) Lezuhant egy líbiai repülőgép Tunisz. Tegnap hajnal­ban lezuhant egy líbiai ka­tonai mentőrepülőgép a tunéziai Grombálíja város közelében, s a fedélzeten tartózkodó mind all em­ber meghalt. Az An-26-os típusú, szovjet gyártmá­nyú jármű a fővárostól 40 kilométerrel délre csapó­dott be. A pilótának sike­rült elkerülnie, hogy a környék lakóházaira zu­hanjon, s egy közeli me­zőn próbálta meg letenni a gépet. A helyszínelő rendőrök jelenleg a fekete doboz után kutatnak az elszenesedett roncsok kö­zött, hogy fény derüljön a motorhiba okára. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents