Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-22 / 44. szám, szombat
4 Külföld ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 22. www.ujszo.com Nem nőtt a forgalom a szlovák-ukrán határon Több száz menekültet fogadhatunk be Se veled, se nélküled: nyugaton ukrán, keleten orosz, a szakadásból egyelőre egyik sem kér Két ország egy államon belül Ukrajna megosztottsága tüntetések, zavargások LENGYELORSZÁG Narancssárgával az ukrán, kékkel az orosz többségű területek. A zavargások és tüntetések főként a nyugati országrészben zajlottak. Kijev A forradalom a fővárosban kezdődött, itt játszódtak le a legvéresebb események, melyek során eddig összesen több mint százan haltak meg. Kijev döntően ukrán többségű város. SZLOVÁKIA OROSZORSZÁG j A 2001-es I népszámlálás I szerint oroszul - I beszélők aránya > Fonás: külügyminisztérium, Washington post, grafika: SME/SŠ ii M 50 % Szevasztopol < Fekete-tenger ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szlovákia kész fogadni néhány száz ukrajnai menekültet, ha védelemre lenne szükségük - mondta Robert Fico miniszterelnök tegnap, a Biztonsági Tanács rendkívüli ülése után. Az ülés egyetlen témája az ukrajnai helyzet volt. Fico elmondta, az egyre ki- terjedtebbé váló zavargások ellenére sem észleltek nagyobb mozgást a határ mentén. Szlovákia egészségügyi jellegű segítséget is felajánlott. Miroslav Lajčák külügyminiszter felajánlotta Ukrajnának a sebesültek szlovákiai gyógykezelésének lehetőségét. A szobránci idegenrendészeti és határőr-igazgatóság tájékoztatása szerint az elmúlt napokban nem nőtt meg a forgalom a szlovák-ukrán határon, a zöldhatáron sem észleltek illegális határátlépéseket. „Naponta mindkét irányban kb. 3 ezer utazó lépi át a szlovák-ukrán határt. Az utóbbi napokban a határt átlépő ukrán állampolgárok számának mérsékelt csökkenését tapasztaltuk” - nyilatkozta a SITA hírügynökségnek Agnesa Kopemická, a szobránci határőrség szóvivője. A menekültek ellátásában a Szlovák Vöröskereszt (SÓK) is segédkezhet - jelentette be tegnap a szervezet. A vöröskereszt készenléti csapatai november óta - az ukrán tüntetések és zavargások kezdete óta - megszakítás nélkül több műszakban dolgoznak. A szervezet felvette a kapcsolatot az Ukrán Vöröskereszttel is, mely eddig nem kért segítséget. Elemzők az elmúlt hetekben kritikával illették az Európai Uniót, mivel nincs kész válságforgatókönyve arra az esetre, ha az unió határán többmillió menekült jelenne meg. Ukrajának 46 millió lakosa van. (MSz) Adható-e tartós válasz az ukrán válságra az ország szétszakadása nélkül? Erre a kérdésre keresik a választ a politikusok és az elemzők. Ukrajna két, élesen elkülöníthető részből áll: az ukrán nemzetiségű nyugati és a nagyrészt orosz anyanyelvű keleti blokkból. ÖSSZEFOGLALÓ Bármilyen ukrán választási vagy politikai térképet keresünk az elmúlt egy évtizedből, mindig hasonló kép tárul elénk, mint ami a csatolt ábrán látható: narancssárga nyugati és kék keleti rész. Hol az egyik, hol a másik oldal győz szorosan a parlamenti és az elnök- választáson, az ország alapvető felosztása mindig ugyanaz marad. Az ország megosztottságának történelmi és nemzetiségi okai vannak. Nyugat-Ukrajna jelentős része korábban évszázadokig Lengyelország, majd a Habsburg monarchia része volt, míg a keleti rész Oroszországhoz tartozott - így más civilizációs keretek között fejlődött a két terület. A nyugati részt az apróbb kisebbségeket - magyarok, lengyelek, fehéroroszok - leszámítva szinte csak ukránok lakják, míg a keleti országrészben többségben vannak az orosz anyanyelvűek. Egy részük egyébként csak 1945 után érkezett az akkori szovjet tagköztársaságba. Az eredetileg döntően tatárok lakta - őket 1944-ben deportálták, helyükre oroszokat telepítettek be - Krím félszigetet 1954-ben csatolták az orosz tagköztársaságtól az ukránhoz. Az oroszokat és az ukránokat a 20. századi események is megosztják. Az ukránok szerint az orosz vezetésű Szovjetunió mindent megtett az ország eloroszosításáért, az 1932-33-as ún. holodomor - a sztálinista idők nagy szovjet éhínsége - az ukrán nép egyik legnagyobb katasztrófája volt: áldozatainak számát 6-10 millió közé teszik. Az oroszok ugyanakkor a II. világháború során a náci megszállók oldalán harcoló népes ukrán csapatokat emlegetik fel történelmi sérelemként. Emellett az oroszok Kijevet - az egykori Kijevi Rusz fővárosát - történelmük egyik legfontosabb városának tartják. „Ukrajna már régen kettészakadt, és csak idő kérdése, hogy ennek a területi, közigazgatási és egyéb konzekvenciái mikor valósulnak meg a világ számára is látható módon” - véli Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke. Az elmúlt hetek során a tüntetők a nyugati országrészben sorban szállták meg a kormányépületeket, több helyen az ellenzék gyakorlatilag átvette a regionális irányítást. Az ország szétesése ellen szól ugyanakkor, hogy nincs világos, mindkét fél számára elfogadható határ a „két Ukrajna” között. Emellett elemzők szerint az államot de facto irányító oligarcháknak sem érdeke a szakadás: ebben az esetben ugyanis a „nagyobb szemétdomb” helyett két kisebb maradna. A válás elleni érv az is, hogy Nyugat-Ukrajnának valószínűleg nem lenne kijutása a tengerre. Szakadás esetén a keleti rész feltehetően Oroszországhoz csatlakozna. Hagyományosan a szakadás ellenzői közé tartoznak a nagyhatalmak is - ők főleg a térség további destabilizáció- jától, a válás precedensjellegétől, valamint a szakadást esetlegesen kísérő háborús helyzettől tartanak a leginkább. (MSz) Maradnak? Mennek7 (SITA/AP-felvétel) A helyi magyarok szerint kaotikus a helyzet és olvashatatlan, nem tudni, mi lesz az ukrajnai változások végeredménye Kárpátaljai magyarok: két szék között padlót foghatnak Minek örülhetnek a kárpátaljai magyarok? (SITA/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Nincs jó megoldás a kárpátaljai magyarok számára a jelenlegi ukrán válságban. Az Ukrajna legnyugatibb csücskét képező régióban, mely 1918-ig, valamint 1938-1944 között Magyarországhoz, a két világháború között Csehszlovákiához tartozott, közel 150 ezer magyar él. Egyik kutya, másik eb A jelenlegi, Janukovics-féle oroszbarát vezetés az ország keleti orientációja, valamint gazdaságpolitikája miatt rossz választás a magyarok számára, ugyanakkor az elmúlt években történtek a kisebbségek számára pozitív lépések - főként a nyelvhasználat terén. A lépés oka, hogy Janukovics táborának nagy része orosz anyanyelvű, a kétnyelvűsítés- sel így a kormánypárt saját orosz választóinak kedvez. Az ellenzéki ukrán erők nyugatorientáltak, ami alapvetően jobb perspektívát jelenthetne a kárpátaljai magyarság számára, ugyanakkor az ellenzéki táborban erős a nacionalisták befolyása. Ők elsősorban az oroszok és az orosz nyelv használata ellen vannak, ám „mellékhatásként” mindez hátrányosan érinti a magyar kisebbséget is. Az ellenzéki táborba emellett kimondottan magyarellenes ukrán nacionalisták is tartoznak. Megosztott magyarság A kárpátaljai magyarságra az elmúlt két évtizedben a politikai megosztottság volt jellemző. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Janukovics-pár- tá, a szervezet elnöke, Gajdos István a kijevi parlament egyetlen magyar nemzetiségű képviselője. Gajdos a napokban kilépett a kormányzó Régiók Pártjából, miközben a hét elején az ukrán parlament előtt tartott hatalompárti tüntetésen még a kárpátaljai magyarok nevében támogatásáról biztosította Viktor Janukovics ukrán elnököt. Lehet-e Gajdos kijelentéseinek negatív hatása a magyarság számára? .Amikor a kutyák marakodnak, nem ügyelnek egymás bolháira” - válaszolta tömören lapunk kérdésére Balia D. Károly ismert kárpátaljai publicista. Gajdos politikai karrierje egyébként több vargabetűt is tartalmaz: a szociáldemokrata párt tagjaként kezdte, a 2004-es narancsos forradalom után átlépett a győztes szocialisták frakciójába, majd ismét oldalt váltott. Az UMDSZ a magyarországi pártok közül főként a baloldali erőkkel ápol szorosabb kapcsolatot. Az ellentétes oldalon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) áll, mely korábban a Janukovics-féle táborral szembenálló erőkkel volt kapcsolatban - magyar-magyar viszonylatban pedig a Fidesz partnere. A szervezetet 1996 óta Kovács Miklós vezeti. A két szövetség közötti feszültség egyben a két vezető közötti feszültséget is jelenti: mind Gajdos, mind Kovács hosszú évek óta uralják saját szervezetüket. A KMKSZ vezetője a napokban konzultált Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével. „Egyelőre nem tűnik konkrét veszélynek, ám nem kizárható, hogy az ottani magyarok kárvallottjai, elszenvedői lesznek ennek az anarchiába hajló konfliktusnak, és szeretnénk ezt megelőzni” - nyilatkozta Kövér László. Nyugodt régió Kárpátalján a híradások szerint nincsenek véres zavargások, viszonylag nyugodtan zajlik az élet. Tegnap Ungváron volt tüntetés. A megyei adóhivatal és állami számvevőszék épületei elé vonuló tiltakozók azt nehezményezték, hogy a helyben befizetett adók Kijevbe mennek. Az Ukrán Állami Számvevőszék megyei kirendeltsége előtt tüntetők bejelentették: a jövőben „nem engedik” a helyi adókból befolyó összegek Kijevbe történő átutalását. A helyi magyarok szerint kaotikus a helyzet és olvashatatlan, nem tudni, mi lesz az ukrajnai változások végeredménye, s főként, mindez hogyan érinti a helyi magyarságot. Az ellenzéki ukrán erők esetleges győzelme nem von- e magyarellenes lépéseket is maga után. Másrészt az eddigi vezetés gazdaságilag tönkretette az országot, Ukrajna pedig távolodott az EU-tól - utóbbi alapvetően rossz a kárpátaljai magyarság számára. (MSz, MTI)
