Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-21 / 43. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 21. www.ujszo.com ■■nmm Légi csapások a tálibok ellen Iszlámábád. Tegnap csapásokat intézett Pakisz­tánban a légierő fegyveres tálibok bázisai ellen, leg­alább 15-en életüket vesz­tették. A csapásokat az or­szág északi részében, Vazi- risztán törzsi területen hajtották végre. Az áldoza­tok a biztonsági erők köz­lése szerint valamennyien fegyveres lázadók, két kül­földi is van köztük. A harci gépek állítólag megsem­misítettek egy fegyver- és lőszerraktárt is. Január vége óta tálib támadások­ban 70, a kormány csapá­saiban 60 ember halt meg Pakisztánban. (MTI) Irán: lezárult az első forduló Bécs. Lezárult a hat ve­zető hatalom és Irán tár­gyalásainak első fordulója, a felek megállapodtak az iráni atomprogramról fo­lyó tárgyalások további menetrendjében - jelen­tette be tegnap Catherine Ashton uniós főképviselő és Mohammad Dzsavád Zarif iráni külügyminisz­ter. .Azonosítottuk azokat a témákat, amelyekkel fog­lalkoznunk kell egy átfogó és végleges megegyezés érdekében” - tette hozzá Ashton. A felek március 17. és 20. között találkoz­nak legközelebb, ismét Bécsben, és ezt követően havi rendszerességgel ül­nek tárgyalóasztalhoz. A több hónaposra tervezett tárgyalássorozat kereté­ben a hatok átfogó és vég­leges megoldásra szeret­nének jutni abban a vitá­ban, amely Irán atomprog­ramjának jellegéről folyik, Teherán pedig ezzel pár­huzamosan az ellene kirótt gazdasági szankciók felol­dásában bízik. (MTI) Bombázták a Sínai-félszigetet Kairó. Terroristagócok felszámolására hivatkozva bombázott az egyiptomi légierő célpontokat a Sí- nai-félsziget északi részén, aminek következtében szemtanúk szerint több tu­cat ember vesztette életét. A légitámadást Rafah vá­rostól és Sejk-Zuveid tele­püléstől délre fekvő fal­vakban iszlamista szélső­ségesek által használt gyü­lekezőhelyek ellen intéz­ték. A légierő ezenkívül több, géppuskával felsze­relt terepjárót vett célba. Az egyiptomi biztonsági erők 2013 nyara óta fo­lyamatos harcban állnak az Izraellel határos félszi­geten működő dzsihadista csoportokkal - az utóbbiak alig egy hete követtek el merényletet egy turista­busz ellen. (MTI) Ukrajna vérzik, a tüntetéseket felváltotta a fegyverropogás. Minden korábbinál több áldozatot követeltek a tegnapi összecsapások Kijevben. (TASR/SITA/AP-felvételek) Kormánypártiak és ellenzékiek is elismerik, hogy már nem urai a helyzetnek - Kijev szívében mesterlövészek gyilkolnak Véres csatatérré változott Kijev belvárosa Fegyverembargót vezethet be az EU Brüsszel. Az Európai Unió államai az ukrajnai erőszakos események felelősei elleni szankciók mellett készek támo­gatni fegyverembargó életbe léptetését is Ukrajnával szem­ben - derült ki az uniós külügyminiszteri állásfoglalás terve­zetéből. A tervezet szerint a tagállamok elhatározták, hogy fegyverembargót vezetnek be, és megtiltják fegyverként használható eszközök bevitelét Ukrajnába. Ezidáig csupán a növekvő erőszak felelősei elleni célzott szankciókról volt szó. Ilyen jellegű intézkedéseket rendszerint politikusok és a rendőrség vagy igazságszolgáltatás képviselői ellen szoktak hozni. Általában megtiltják nekik a beutazást az EU-ba, és be­fagyasztják a tagállamokban lévő bankbetéteiket. (MTI) Kijev. Szinte percről perc­re nő a halálos áldozatok és a sérültek száma az el­lenzéki tüntetők és a rendőrök között Kijevben tegnap kiújult összecsa­pásokban. Már sem a kormány, sem az ellenzék nem ura a helyzetnek, az áldozatok száma kedd óta elérhette a százat. A tünte­tők ostromot indítottak a kormánynegyed ellen. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Több mint hatvan tüntető vesztette életét tegnap Kijev központjában - közölte Szvja- toszlav Hanenko, a jobboldali radikális Szabadság (Szvobo- da) Párt képviselője, és az el­lenzék egészségügyi szolgála­tának illetékese. A tiltakozókat célzott lövések találták el. A CNN amerikai hírtelevízió ugyanakkor azt állította, hogy kizárólag tegnap legkevesebb százan vesztették életüket az ukrán fővárosban zajló véres összecsapásokban. A CNN sze­rint a legtöbb áldozatot a kijevi kormánynegyedhez vezető Insztitutszka utcai harcok szed­ték. A kormányellenes tüntetők foglyul ejtettek 67 rendőrt Ki­jevben - jelentette az ukrán belügyminisztérium. Ellenzéki hírforrások szerint a belügyi egységek mesterlövészei éles lőszerrel fejre, nyakra és mell­kasra célzott lövéseket adnak le a Függetlenség terét védő, illet­ve a kormánynegyedben előre­nyomuló tüntetőkre. Videofel­vételek tanúsága szerint kalas- nyikovokkal is lőnek. A fővárosi kórházak sürgősségi részlegein megteltek a műtők. Rendőrök éles lőszerrel Vitalij Zaharcsenko belügy­miniszter közölte, hogy a biz­tonsági erők tagjait harci lő­fegyverrel és éles lőszerrel lát­ták el a terroristaellenes mű­velet keretében. .Aláírtam a pa­rancsot, és a rendőrség harci fegyvereket kapott, amelyeket a törvénynek megfelelően fog használni” - közölte a minisz­ter. Egyúttal felszólította a kormány ellen fegyverrel harco­lókat, hogy tegyék le a fegyvert, és térjenek vissza a tiltakozás békés formájához. Orvlövészek foglalták el az egyik szállodát Kijev központjában, és onnan lövik a rendvédelmi erők tagjait - jelentette a Russia Today orosz televízió. A kelet-ukrajnai Dnyipropetrovszk megyében a sínekre fekve akadályozták a tüntetőkkel szimpatizáló akti­visták, hogy a fővárosba jusson egy vonatszerelvény, amely ej­tőernyősöket és haditechnikai eszközöket szállít. Senki sem ura a helyzetnek Ukrán kormánypárti és el­lenzéki politikai vezetők is el­ismerték, lassan nem urai a helyzetnek, a kijevi zavargások kicsúsznak az ellenzőrésük alól, és különböző javaslatokat fogalmaztak meg a válság meg­fékezésére. Szerhij Tihipko, a Régiók Pártjának elnökhelyet­tese azt mondta, hogy teljesen kicsúszott a helyzet az államfő, a parlamenti elnök, az ügyve­zető miniszterelnök és az el­lenzék vezetőinek ellenőrzése alól, egyikük sem kínál olyan megoldást a kialakult válságra, amely megnyugtatná az orszá­got. Tihipko a kialakult hely­zetben a legsürgősebb teendő­nek tartja egyrészt a parlamen­ti elnök azonnali menesztését és a házelnöki tisztség átadását az ellenzéknek. Harc a kormánynegyedért A kijevi radikális ellenzéki tüntetők ostromot indítottak a kormánynegyed ellen, miután a belügyi egységek újabb táma­dásba lendültek a holttestekkel borított Majdan, azaz a Függet­lenség tere ellen. A lepedővel le­takart holttestek többségén nyaki lövés látható. Ez arra utal, hogy rendőrségi orvlövészek végeztek velük. Az ukrán elnöki hivatal szerint rendőrök tucat­jai vesztették életüket vagy se­besültek meg az ellenzéki tün­tetők és a rendfenntartók kijevi összecsapásaiban. Az ostrom miatt megkezdték a miniszter- elnöki hivatal, a parlament és a Kijev szálloda kiürítését azután, hogy a tüntetők benyomultak a kormánynegyedbe, akik elfog­lalták az Ukrajina szállodát, to­vábbá az Ukrán Ház nevű kultu­rális központot is. A közép-ukrajnai Zsitomir megyei székhelyen a tüntetők elfoglalták a megyei közigaz­gatás székházát. Az ellenzék az ország nyugati részén több he­lyen középületeket foglalt el, többek között Luckban, Cser- nivciben és Poltavában. Összeomlóban az ukrán gazdaság Kijev. Pengeélen táncol az ukrán gazdaság. Rohamosan apadnak az ország tartalékai. Ha márciusig nem kapnak pénzt, akkor a kormánynak nem lesz más választása, mint hogy pénzt nyomtasson, és ebből fizesse kötelezettségeit - mondta Vlagyimir Lanovoj, Ukrajna volt pénzügyminisztere. Ebből rövid úton hiperinfláció, tőkemenekülés és összeomlás lenne. Az ukrán állam szeptember és december között egyál­talán nem kapott külső forrást. A devizatartalék 2013 elején még 34 milliárd dollár volt, mára ez a felére, 17 milliárdra ol­vadt. A nyugdíjakat és az állami dolgozók bérét most is csak késéssel tudják fizetni, március elejére pedig szinte biztosan elfogy az utolsó fillér is az államkasszából. (Index) Orbán Viktor kormányfő válaszlevele a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének: húsvét után folytatná párbeszédet Kerülik a konfliktust: kivárnak a megszállási emlékművel ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. „Február 15-én, a választási kampány hivatalosan is elkezdődött. Belátom, hogy a mostani pillanat aligha alkal­mas arra, hogy együttérzéssel és higgadtan mondhassuk el vé­leményünket egymásnak” - fo­galmazott Orbán Viktor magyar kormányfő abban a válaszle­vélben, amelyet a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szö­vetsége (Mazsihisz) vezetősé­gének küldött. Orbán szerint az a veszély fenyeget, hogy „a leg­nagyobb jó szándék mellett sem halljuk meg egymás hangját”. Ezért a miniszterelnök azt java­solja, hogy a párbeszédet a hús­véti ünnepek után folytassák. A kabinet március 19-éről május végére módosította a német megszállás áldozatainak tiszte­letére állítandó, sokak által vi­tatott emlékmű megvalósításá­nak határidejét. A Mazsihisz közgyűlése február 9-én úgy döntött, egyelőre nem vesz részt a holokauszt-emlékév kormányzati programjain. Arra kérték a kormányfőt, állítsa le a Szabadság térre tervezett né­met megszállási emlékmű felál­lítását, továbbá a józsefvárosi Sorsok HáZa-projektet, és köz­életi-szakmai megnyilvánulásai miatt váltsa le a Veritas kutató- intézet éléről Szakály Sándort. A követelésekből egyelőre egyik sem teljesült, csupán a „biro­dalmi sasos” emlékmű felavatá­sának időpontját tolták ki. Rendkívül udvarias a minisz­terelnök levele, de semmilyen választ nem kaptunk a kérdése­inkre - mondta a Klubrádiónak a Mazsihisz elnöke. Heisler András azt mondta: ezért to­vábbra is távol maradnak a ho- lokauszt-emlékévtől. Heisler hozzátette: ha azt látják, hogy húsvét után a kormány közelít a Mazsihisz nézeteihez, akkor van esély a további megbeszélé­sekre. A baloldali Összefogás pártjai szerint megengedhetet­len, hogy az ország vezetője a többségi akarat mellőzésével hozzon hibás és a német meg­szállás emlékművének eseté­ben bántó döntést. Az ellenzéki pártok tegnapi közleménye sze­rint Orbán Viktor saját maga fe­lelős azért, hogy a magyaror­szági német megszállás 70. év­fordulójához kapcsolódó ese­mények kampánytémává vál­hattak. Úgy vélték: a német megszállás emlékére tervezett szobor ügyében a kormányfő előzetesen egyeztethetett volna az érintett szervezetekkel. Emellett Szakály Sándort le kel­lett volna váltania a kormány­főnek, miután az idegenrendé­szeti eljárásnak nevezte „a ho­lokauszt egyik szégyenletes eseményét” - áll a közlemény­ben. (MTI, Klubrádió)

Next

/
Thumbnails
Contents