Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-20 / 42. szám, csütörtök
Ikertésudvar 2014. február • www.ujszo.com Időszerű 3 A természettel együtt élő ember alig várja, hogy a sok téli, egyhangú szürke nap után újra munkába lendülhessen. Amint jelentkezik a jó idő, szívesen kimozdul, talán még a kertszomszédokkal is sikerül megbeszélnie a teendőket. A kerti veteményekre jellemző, hogy meghálálják, ha még ősszel felástuk a helyüket. Ha ez elmaradt, minél előbb hajtsuk végre. Tavasszal, a vetés előtt felkapáljuk, meggereblyézzük a területet. Az apró magvú növények sikeres keléséhez különösen fontos a jól tömörített, ülepedett magágy készítése, ezért legtöbbször indokolt még egyszer hengerezni is. Akkor dolgozhatunk a talajon tavasszal, ha talajunk megszikkadt, viszonylag száraz a föld teteje. Lehet a magágyat közvetlenül vetés előtt elkészíteni, de helyesebb, ha pár nappal vetés előtt készítjük el. NE SIESSÜK EU Fagymentes napon vethetünk, és csak megfelelően elkészített talajba. Mindig vegyük figyelembe a növény számára szükséges talajhőmérsékletet. A talaj termőképessége javítható szerves trágyával. Vegyük figyelembe, hogy melyik növényünk igényli a szerves trágyát, és melyik az, amit csak a trágyázást követő évben vethetünk az adott területre. Az ipari trágyák elsősorban nagyobb hatóanyag-tartalmukkal tűnnek ki, de kedvezően befolyásolják a talajéletet a baktériumtrágyák is. Műtrágyát, komposztot is gereblyézhetünk a talajba. Némelyik növényünk mélyebben fellazított talajt kíván, hiszen csak ott tudja jól kifejleszteni gyökerét. AZ ELLENÁLLÓ BORSÓ Február végén, ha az idő engedi, vethetünk fagytűrő borsófajtákat. A borsó élettevékenysége már 4-5 °C-on elkezdődik. Korai vetését a kései kitavaszodás se akadályozza. Szinte minden talajtípuson termeszthető. Érdemes szakaszosan vetni, hogy mindig legyen friss, zsenge zöldborsónk a konyhai feldolgozásra. Fényigényes növény, ne tegyük félámyékba se, mert az rosszabb magkötéshez és apróbb, szorult szemek kifejlődéséhez vezethet. Kedvező étrendi hatásának és jó emészthetőségének köszönhetően fontos szerepe van a korszerű táplálkozásban. Tartósítva akár egész évben fogyasztható. Növekedési típusa szerint lehet folytonos növekedésű, bokor, illetve törpe fajtájú. Vízigénye közepes. A keléshez, kezdeti fejlődéshez kell a megfelelő talajnedvesség, amivel a talaj a tél után általában még rendelkezik. Később virágzáskor és szemtelítődéskor van szüksége csapadékra. A HIDECTŰRŐ MÁK Igazán hidegtűrő növényünk a mák, amit a legkorábban kell elszórni, akár olvadó hóra is lehet. Lazább, könnyen felmelegedő talajra van szüksége. A silány homok, a kötött agyagos, szikes, vízállásos talaj nem jó számára. A talaj felszikkadása utáni magágykészítést azonnal kövesse a vetés, ami február végétől március közepéig is elhúzódhat. A mák vetése igen nagy gondosságot igényel, mivel a rendkívül apró magból igen kis meny- nyiséget kell vetni - ezért a magot keverni kell más anyaggal, például fűrészporral, kukoricadarával. 25-30 cm sortávolságra, 1-1,5 cm mélységbe vessük egyenletesen. Vetés után újra kell hengerezni, hogy a magvakat gyorsabb kelésre serkentsük. Csírázáskor és a kezdeti fejlődésekor kevesebb meleget, nyirkosabb időjárást, míg szárbaindulástól virágzásig több meleget és csapadékot igényel. A RÖVID TENYÉSZIDEJŰ SPENÓT A spenót is jól elviseli a hideget, áttelelő fajtái is ismertek. Tavasszal és őszszel is vethető. Mivel rövid a tenyészideje, utána még más, rövid tenyészidejű zöldségnövényeket is vethetünk, például fejes salátát. Jó humusztartalmú, morzsalé- kos talajba tegyük, ritkább térállásba. Házikertekben alkalmazható a 25-30 cm széles sortávolság, a vetés mélysége 2-3 cm. Csírázása néhány fokkal a fagypont felett, már 3-4 °C-on megindul, kelése 18-20 °C-on néhány nap alatt lejátszódik. A mínusz 4-5 °C-t is elviseli, de az áttelelő fajták a mínusz 15 °C-ot is károsodás nélkül élik túl. Hosz- szúnappalos növény, 15-16 órás megvilágítás esetén 15-21 fokon már magszárat fejleszt. Kora tavaszi vetésénél vízellátási problémák nem szoktak előfordulni. A KÖZKEDVELT SALÁTA Elő-, illetve utónövényként termesztve közkedvelt zöldségnövényünk a fejes saláta. A kemény, zárt fejet képező, de vékony, világos levelű fejessaláta-fajták a keresettebbek. Súlyuk kb. 25-60 dkg. A jégsaláta levelei vastagabbak, rendszerint hullámosabbak, szeldelteb- bek, és a fej súlya lényegesen nagyobb (0,6-1 kg). A tavaszi ültetésű saláta alá a tápanyagok jelentős részét már az ősszel a talajba dolgozzuk. Szerves trágyát csak akkor dolgozzunk be, ha azt a főnövény igényli, vagy gyenge, humuszban szegény homoktalajunk, esetleg nagyon kötött, cserepesedésre hajlamos. Helyre is vethetjük, de palántát is nevelhetünk. Kora tavasszal, ha a területre lehet menni, azonnal kezdhető az állandó helyre vetése. Kézi művelés esetén 25-35 cm-es sortávolságra és 20-35 cm-es tőtávolságra kell vetni. Palántanevelése is elterjedt - ez lehet tápkockába tűzdeléssel vagy vetéssel, tálcás vagy szálas. Vetéstől kelésig 3-6 nap, vetéstől tűzdelésig 2-4 hét, vetéstől kiültetésig 4-8 hét telik el. Kritikus időszak számára a fejesedés, amely öntözést és fejtrágyázást kíván. A VÁLTOZATOS RETEK Tél végén, tavasszal hajtatott áruként a hónapos retket fogyasztjuk, májustól a szabadföldi hónapos retket. Apró magját sekélyen 2-3 cm-re vetjük, nagyon jól előkészített magágyba. Levegős, tápanyaggal jól ellátott, de nem istállótrágyázott területre tegyük, előveteményként. Alacsony a hőigénye, már 2-3°C-on is csírázik, de keléséhez a 20 °C az optimális. A gumóképződés megindulásáig 10-12 °C-ra van szüksége. Hidegtűrése jó, mivel csírázáskor a -3 °C-ot is elviseli, növekedéskor a -6 °C-ot is. Alacsony hőmérsékleten lassan fejlődnek ki a gumók, és felgyorsul a szárasodás. Vízigénye nagy, főleg gumófejlődéskor. Az egyenetlen vízellátás a gumók felrepe- dezettségét, szőrösödését okozza. Fucsek Margit, kertészmérnök I l’i I H legágyba, fóliá A melegágykészítésnél fontos a trágyatalp vastagsága. A melegágy magassága 60-80 centiméter. A18-20 centi- méternyi földkeveréket csak akkor tegyük be a melegágyba, amikor a trágya összemelegedett, begyulladt. Vetés előtt szellőztessük át a földréteget, eltávolítva így a trágya erjedése nyomán keletkezett mérges gázokat. A földréteget enyhén lelapítjuk, és aztán kezdődhet a vetés. A melegágyba mindig sorban vetünk. A sortávolság 4-5, mélysége 0,5-1 centiméter. A vetést kevés homokkal kevert földdel takarjuk, letapogatjuk, majd beöntözzük. A vetés ideje több tényezőtől függ, melyek közül legfontosabb a palánta neveléséhez szükséges időtartam. Ez paradicsom, paprika esetében 8-12 hét, korai káposztaféléknél, karalábénál 4-6 hét, gumós zellernél 10-12 hét. A melegágy fontosabb ápolási munkálatai közé tartozik a szellőztetés, az árnyékolás, az öntözés, a ritkítás - ha a palántát nem tűzdeljük -, a por- hanyítás, a gyomlálás, a tápoldatos öntözés és a kiültetés előtti edzés. Ne siessünk hideg talajba vetni, mert nehezen fog kicsírázni a mag, és a növény a betegségekre is sokkal fogékonyabb lesz!
