Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-20 / 42. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 20. Hasznos tanács 9 TÖBB JÁRULÉK- MAGASABB SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK A társadalombiztosítás az állam által működtetett szo­ciális ellátórendszer része, egy biztosítási fajta, melyről általánosságban elmondható: aki befizetéseivel hozzájárul a szociális rendszer fenntartá­sához, vagyis a biztosított személy rendszeresen fizeti a meghatározott járulékokat, akkor valamilyen esemény bekövetkeztekor - bizonyos törvényes feltételek teljesíté­se mellett - hozzájut a biztosí­tási összeghez. Eszerint be­tegség, munkaképtelenség, terhesség idején, a nyugdíj- korhatár elérésekor, eltartó elvesztése vagy más kockáza­tok fennállása esetén igénybe veheti a rendszer által biztosí­tott ellátásokat, jogosulttá vá­lik táppénzre, anyasági támo­gatásra, nyugdíjra. A juttatá­sok összege szorosan össze­függ a biztosítási járulék nagyságával: aki többet fizet, annak a biztosító is magasabb juttatást folyósít szükség ese­tén. Ez az alkalmazottakra és a vállalkozókra egyaránt ér­vényes. Egyeseket bosszanthat, hogy év elején nőtt a minimá­lis társadalombiztosítási díj összege, s ezentúl a vállalko­zóknak havonta legkevesebb 133,42 eurót kell a Szociális Biztosító (SP) számlájára be­fizetni, ezért cserébe viszont betegség esetén magasabb táppénzre is számíthatnak, később pedig magasabb nyugdíjat kaphatnak. Táppénz és beteggondozás ♦ Az emelés ellenére a vál­lalkozók többsége továbbra is alacsonyabb szociális jutta­tásban részesülhet, mint az alkalmazottak. Például az az alkalmazott, akinek a bruttó fizetése tavaly 805 euró körül mozgott (ez a két évvel ko­rábbi átlagbérnek felel meg), az idén egy 30 napig tartó be­tegség esetén 412,68 euró táppénzben részesülhet. A vállalkozók 80%-a, akik a mi­nimális járulékokat fizetik, 30 napig tartó betegség esetén fele annyira, mindössze 201,56 euróra számíthat (a betegség első 3 napjában 3,23 euró, a negyedik naptól 7,11 euró jár, 30 nap esetében összesen 201,56 euró). Az előző évhez képest ez 27,24 euróval magasabb táppénzt jelent. ♦ Ha a minimális járulékokat fizető vállalkozó gyermeke megbetegszik, a szülő az al­kalmazottakhoz hasonlóan ápolási szabadságra mehet. Tavaly az ilyen vállalkozónak naponta 6,15 eurónyi ápolási díjat hagyhattak jóvá, 10 na­pig tartó betegség esetén összesen 61,50 eurót kapha­tott - egy ápolásra szoruló személy után csak 10 napig fo­lyósítják, utána legalább egy napra munkába kell állni, majd újra ápolási szabadságra lehet menni, egy hónapban legfeljebb háromszor. Idén az ápolási díj összege legkeve­sebb 7,11 euró naponta, vagy­is 10 napos lábadozás esetén a szülő 9,60 euróval többet kaphat. ♦ Ha a minimális járulékokat fizető vállalkozó tavaly ment anyasági szabadságra, a biz­tosító legkevesebb napi 7,26 eurónyi anyasági támogatást hagyhatott jóvá számára, s egy 30 napot számláló hó­napban összesen 217,90 eu­rót kapott. Ha ugyanez a vál­lalkozó az idén menne anya­sági szabadságra, már 8,40 eurónyi napidíjat hagynának jóvá, s egy 30 napot számláló hónapban 251,95 eurót kap­na, ami az előző évhez képest 34,05 euróval több. A táppénz maximális összege ♦ A táppénzt maximumát a két évvel korábbi átlagbér 1.5- szöröséből számítják ki. Ez azt jelenti, hogy tavaly a 2011-ben érvényes átlagfize­tést, idén pedig a 2012-es át­lagkeresetet veszik alapul. A táppénz maximális kivetési alapja így a tavalyi 1179 euró- ról 1207,50 euróra emelke­dett. Ebből az összegből azoknak az alkalmazottaknak a betegsegélyét számolják ki, akik fizetése tavaly elérte leg­alább ezt a szintet, illetve azoknak a vállalkozóknak, akik legalább ekkora kivetési alapból fizették a járulékokat. ♦ A táppénz felső határa a be­tegszabadság első 3 napjában 9,92 euró, a negyedik naptól pedig 21,83 euró. 30 napig tar­tó lábadozás esetén a beteg legfeljebb 619,30 eurót kap­hat, ami az előző évhez képest 14,62 euróval több. ♦ Azok, akiknek a kivetési alapja legalább az átlagbér 1.5- szöröse, a családtag ápo­lása esetén naponta 21,83 eu­ró ápolási díjra számíthatnak, ami 10 nap esetében 218,34 eurót jelent. Tavaly a Szociális Biztosító ilyen esetben csak 213,19 eurót folyósított, vagy­is a jobbankereső alkalmazot­tak és vállalkozók idén 5,15 euróval többet kaphatnak. ♦ Azoknak a nőknek, akik idén mennek anyasági sza­badságra, maximum 25,80 eurónyi anyasági támogatást hagyhatnak jóvá naponta. Egy 30 napot számláló hónapban legtöbb 774,12 eurót utalhat­nak a számlájukra. Tavaly az anyasági felső határa 755,85 euró volt, vagyis az összeg idén 18,27 euróval nőtt. A 774,12 eurót a vállalkozók is megkaphatják, amennyiben korábban az átlagbér 1,5-szö- rösének megfelelő kivetési alapból fizették a járulékokat. Öregségi nyugdíj ♦ Az öregségi nyugdíj össze­gét egy képlettel számítják ki, melyhez szükség van az átla­gos személyi bérpontra (priemerný osobný mzdový bod - POMB), a ledolgozott évek számára - pontosabban a teljes nyugdíjbiztosítási idő­szakra (obdobie dôchod­kového poistenia - ODP), va­lamint az aktuális nyugdíjér­tékre (aktuálna dôchodková hodnota - ADH), ami az idén 10,2524 euró. Az átlagos személyi bérpont az egyes le­dolgozott években szerzett személyi bérpont függvénye, amely pedig az alkalmazott, illetve a vállalkozó kivetési alapjától függ, illetve az ebből számított járulék nagyságá­tól. + Ha olyan alkalmazott kéri a nyugdíjaztatását, aki ledol­gozott 42 évet, és a fizetése egész életében az átlagbér szintjén mozgott, az idén 439,20 euróra jogosult. Amennyiben olyan vállalkozó akarna nyugdíjba menni, aki ugyancsak ledolgozott 42 évet, viszont egész életében csak a minimális járulékokat vezette el a biztosítóba, fele annyi járandóságra, mind­össze 231,10 euróra számít­hatna. A gyakorlatban azon­ban a Szociális Biztosító nem szokott olyan esettel találkoz­ni, hogy valaki egész életében csak a minimális biztosítási dí­jat fizette volna. Éppen a ma­gasabb nyugdíj reményében az emberek szoktak a kötelező társadalombiztosítás mellett kiegészítő önkéntes biztosí­tást is kötni, a vállalkozók pe­dig magasabb kivetési alapból fizethetik a járulékokat, (sza, pravda) TÁRSADALOM- ES EGESZSEGBIZTOSITASI EGYSZEREGY Kivetési alap ­a kivetési alap a vállalkozás adóalap­jának arányos része (az egy hónapra jutó adóalap) kiegészítve a befizetett társadalom- és egészségbiztosítási járulékkal, és elosztva az ún. vállalkozói konstanssal. Arányos rész ­az arányos rész az adóalap egy hónapra jutó része. Aki egész évben vállalkozott, 12-vel oszt. Konstans ­júliusban változik a társadalombiztosítás kivetési alapja. Az év el­ső felében a konstans szám értéke 1,9 lesz, júliustól ez 1,6-ra mó­dosul. Az egészségügyi biztosítás kivetési alapja januárban szokott vál­tozni. Egész évben az 1,6 értékű konstans van érvényben. Társadalombiztosítási járulékok • A vállalkozók kötelező társadalombiztosítását képezi a betegbiztosítás, öregségi és rokkantsági nyugdíjbiztosítás, valamint a hozzájárulás a szolidaritási tartalékalapba. • Az összes biztosításnak saját járulékkulcsa van, melyet a kivetési alap bizonyos százalékaként határoznak meg. • Az egyes összegeket a legközelebbi centre, lefelé kerekítik, és a végén összeadják. Egészségbiztosítás • A vállalkozó egészségbiztosításának díja a kivetési alap 14%-a. Az egészségkárosodottak esetében ezt megfelezik. • A végösszeget a legközelebbi centre, felfelé kerekítik. Kerekítés ­a kivetési alapot a legközelebbi centre, lefelé szokták kerekíteni. (Jón Krošlók illusztrációs felvételei) A SZOCIÁLIS BIZTOSÍTÓ VÁLASZOL Bírságot kap, aki nem fizet járulékot UJ SZO-1NFO RAAACIO Milyen bírságra számítha­tok, ha nem fizettem be időben a biztosítási járulékot? Azokat a természetes szemé­lyeket, akik az öregségi biztosí­tási díjat az adott hónapban a határidő után, nem a megfelelő összegben (kevesebbet) vagy egyáltalán nem utalták át, minden nap késedelemért a hátralék 0,05 százalékának megfelelő napi büntetéssel sújtják. Amennyiben a vállal­kozó nem számolta át a járulé­kot, és a korábban érvényes, alacsonyabb összeget fizette be, ajánlatos minél hamarább kiegyenlíteni a különbözetet. A befizetést helyesen kell azono­sítani a megfelelő azonosító je­lekkel (variabilný a špecifický symbol)! Aki nem biztos ben­ne, mekkora a helyes összeg, az esetleges problémák elkerülése végett vegye fel a kapcsolatot a biztosító illetékes kirendeltsé­gével! Január 1-jétől új biztosítási járulékot fizetek. Ez az összeg meddig lesz érvényben? Az év elején meghatározott új összeg legalább 2014. június 30-áig lesz érvényben. Július 1-jével felülbírálják az ügyfelek járulékfizetési kötelezettségét. Lesz olyan vállalkozó, akinek megszűnik, egyeseknek újra keletkezik, megint másoknak megmarad, csak az összeg vál­tozik. Mindez a tavaly elért jö­vedelem függvénye. A minimá­lis és a maximális kivetési alap egyébként nem változik, az egész évre szól. Vállalkozó vagyok, hama­rosan elköltözöm. Be akarom jelenteni az állandó lakhe­lyem megváltozását. Milyen iratokra van szükség, hogy az adatmódosítás zökkenőmen­tes legyen? A kötelezően biztosított vál­lalkozó az állandó lakhely vál­tozását egy regisztrációs nyom­tatvány (Registračný list fyzic­kej osoby) segítségéveljelenti. Letölthető a www.socpoist.sk honlapról. Az internetes olda­lon ki lehet tölteni, onnan ki le­het nyomtatni, majd az aláírt űrlapot postázza a régi lakhely szerint illetékes kirendeltségbe. Nappali tagozatos főisko­lás vagyok, és a tanulás mel­lett pénzügyi közvetítőként szeretnék dolgozni, lenne adóazonosító (DIČ) számom is. Azt olvastam, ebből a stá­tusból kifolyólag kötelezően kellene fizetnem a társada­lombiztosítási járulékokat. Havonta mekkora összegről van szó? Ha elmúlt 18 éves, és az adóhivatalban pénzügyi közve­títőként bejegyezteti magát, a hatályos törvény értelmében vállalkozónak fog minősülni. A járulékfizetési kötelezettséget mindig július 1-jével vizsgálják meg, éspedig az előző évben elért jövedelem alapján. Ha már tavaly vállalkozott, s a 2013-as bruttó bevétele túllép­te a törvényes limitet, 2014. jú­lius 1-jétől kötelezően lesz tár­sadalombiztosítása, és 8 napon belül kell majd jelentkeznie a biztosítóban. A járulékok összegét a 2013-as adóbeval­lásban szereplő adóalaprész alapján kell kiszámítani. Addig azonban nem kell semmit fi­zetni, nincs semmilyen kötele­zettsége a Szociális Biztosító­val szemben. (Ha a vállalkozást csak idén kezdi, a járulékfize­tési kötelezettség legkorábban 2015. július 1-jével keletkezik, s egészen eddig a dátumig nem kell járulékot fizetni.) Vállalkozó vagyok, de gond­jaim ^vannak, sbefejezema vál­lalkozást. Jogosult leszek munkanélküli-segélyre? Munkanélküli-segélyre jo­gosult az a személy, akinek az elmúlt 3 évben legalább 2 évig volt társadalombiztosítása. Törvény szerint egy évnek 365 nap számít. Ez azt jelenti, hogy munkanélküli-segélyt kaphat a munkaügyi hivatal nyilvántar­tásában levő olyan személy, akinek a bejegyzését megelőző 3 évben legalább 730 napig volt szociális biztosítása. Amennyiben rendelkezik ennyi biztosítási nappal, kaphat se­gélyt. (sza)

Next

/
Thumbnails
Contents