Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-20 / 42. szám, csütörtök
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 20. www.ujszo.com PENGE Elbeszélt történelem irodalmi köntösben Annak a nemzedéknek az írói, költői, amelynek saját tapasztalatai vannak a második világháborúról és az azt követő embert próbáló időkről, szívesen nyúlnak a ma már kissé heroikusnak tűnő, de továbbra is aktuális témához. Van, aki regény, van, aki elbeszélés formájában tett kísérletet, hogy a gyermekévei alatt megélt élményanyagot felszínre hozza. Aztán az eredetileg tervezett irodalmi műfajokba óhatatlanul (vagy szándékosan?) az oral histo- ry, azaz az elbeszélt történelem elemei vegyülnek. Kérdés, hogy ez mennyire javít vagy ront a szöveg irodalmi- ságán, mennyivel teszi érdeSzászi Zoltán kritikai rovata kesébbé, olvashatóbbá az írást a valóság, a privát történelem elmesélése. Zirig Arpád Ökörkoponya című kötetében tizenhat egymásra utaló és lazán vissza-visszakapcsoló elbeszélésben tesz ldsérletet arra, hogy saját történelmét beemelje az irodalomba. Töb- bé-kevésbé sikerül is neki, vagy sikerülhetne, ha... Ha az elbeszélésekben életre keltett, javarészt valós alakok nem egy erősen mesterkéltnek tűnő nyelven beszélnének, ha a cselekedeteik, érzéseik mozgatórugóit árnyaltabban ábrázolná. Mert azt csak erős fantáziával tudnám elhinni, hogy kiskamaszok egymás között a női nemi szervet punnusnak mondják, vagy egy gyerek úgy beszél magáról, hogy nem jellemző rá a koránkelés, vagy - további példaként - egy házaspár beszélgetésében így hangozzon el sommás vélemény: „A mai kor emberének nemcsak megőrizni volna köteKinek a halottja Gyarmati Fanni? Budapest. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nem tekinti saját halottjának Radnóti Miklós szombaton, 102 éves korában elhunyt özvegyét - derül ki a Magyar Hírlap kedden megjelentetett helyesbítéséből. Ebben a szerkesztőség tisztázza: tévesen írták az előző napon, hogy Gyarmati Fannit, Radnóti Miklós elhunyt özvegyét az Emmi saját halottjának tekinti, a tárca csupán azt közölte, hogy osztozik a gyászban. „Radnóti Miklós özvegyét, Budapest Főváros és a XIII. kerület díszpolgárát saját halottjaként a XIII. kerületi ön- kormányzat búcsúztatja” - olvasható a helyreigazításban. A HVG utánajárt, kinek a szemét csípte az eredeti megfogalmazás. Az Emmi úgy tájékoztatta a szerkesztőséget, nem a tárca kérte a - meglehetősen szokatlan - helyesbítést. A HVG megállapítja: ennél is méltatlanabbul bánt el nemrég a magyar kormány és az Emmi az egyik leghíresebb magyar filmrendezővel - Jancsó Miklóstól sem volt képes méltó módon búcsúzni Balog Zoltán tárcája. Jancsó január 31-én hunytéi, az Emmi azonban csak február 3-án nyüvánított részvétet közleményében, méltatást pedig az sem tartalmazott, (ú) lessége a történelmi múltat idéző épületeket...” Ezek a kiszólások sokat rontanak a történetek egyébként való- ságszagú, sok helyen szép tájleírásokkal díszített hangulatain. Mert Zirig Árpád tud hangulatot teremteni. Olykor keserű, máskor édeskés, de hangulat. Jól becsüli fel, nagyjából mennyi van egy történetben, mennyit érdemes róla legombolyítani, mennyit kell feltárni vagy rejtve hagyni. Hogy melyik a legsikerültebb darab ebben a könyvben? Hangulat kérdése. Az egyik legjobban felépített írás a címadó Ökörkoponya, melyben jó érzékkel adagolva egy kis családi legendárium a szinte realista történetvezetéssel keveredik. A szerzőről elsősorban azt kell elmondani, hogy végtelenül szereti a Csallóközt. Zirig Árpád mindenképpen igyekezett az utolsó pillanatban megfogni valamit az általa még megélt, emlékeiben talán még mindig élő Tündérkertből, az ott élő emberekből. Hogy ehhez kissé vá- teszi hangnemet használ? Hogy nagyon személyesek a történetei? Akinek tetszik, annakez nem gond. Régi és új történetek ezek, öt unokának ajánlva. Családi legendáriumként is olvashatók. Zirig Árpád: Ökörkoponya. Madách-Posonium, 2012. Értékelés: ••••••OOOO Vallée drámája ma is tud újat mondani a korról, amikor a kutatók felvették a harcot az AlDS-szel Hajsza a gyógyszer körül A Mielőtt meghaltam már bemutatója előtt úgy ivódott be a köztudatba, hogy egy AIDS-beteg férfiról szól, akit Matthew McConaughey alakít. S hogy a B kategóriás filmekbe lecsúszott színész megdöbbentően nagy alakítást nyújt a beteg férfi szerepében. Ami igaz. Ám Jean-Marc Vallée rendező AIDS-drámának titulált ütős mozija lényegesen több, mint egy AIDS-beteg leépülésének és elmúlásának krónikája. A film a gyógyszeripart illeti erős kritikával. TALLÓSl BÉLA A betegséggel összefüggésben több síkon nyit, és több tabut ledönt vagy megpróbál ledönteni a Mielőtt meghaltam. Vallée megtörtént esemény alapján forgatta filmjét. Nem napjainkban játszódik, hanem 1985 nyarán indnl és több hónapon, pár éven át folyik a sztori - kezdetben csak egynapos ugrásokkal haladunk az időben, majd hónapokkal, aztán évekkel lépünk előbbre. Ez a megrázó AIDS-dráma valamiféle történelmi visszapillantással ma is tud újat mondani arról a korról, amikor az egészségügy elkezdett küzdeni a kórral, a tudósok, kutatók, orvosok felvették ellene a harcot. Nem kórképet, vagyis nem a betegség kifejlő- dősét és végzetes lefolyását mutatja be a film, hanem a gyógyszerkutatásra és a gyógyításban végzett kísérletekre fókuszál, valamint azt láttatja, hogy milyen hatása volt a kezdeti (és talán kezdetlegesnek minősíthető) eredményeknek a betegek fizikai - s még inkább lelki - állapotára. Elkerülhetetlenül benne van azonban a filmben egy-egy személyes küzdelem, a szenvedés, a könyörtelen harc a meggyógyulásért, a kőkemény kitartás, de a végső stádiumban a feladás is. Ron Woodroof (Matthew McConaughey) villanyszerelő, Jared Leto és Matthew McConaughey - alakításukért mindketten Arany Clóbuszt kaptak, s ugyancsak mindketten Oscar-díjra esélyesek (Fotó: Barracuda movie] de a rodeók vad, nyers világában érzi magát elemében. Itt ad szabad utat férfias ösztöneinek, itt éli ki vágyait - két bika meg- lovagolása között nőkkel, alkohollal és droggal erősít. Egy baleset után a kórházban ébredve közlik vele, hogy kialakult nála a betegség, s harminc napja van, hogy elintézze, amit még el akar rendezni. Sokkolja a hír, nem akarja elhinni, mondván, ő a nőket szereti, sose volt kapcsolata férfival, ki nem állhatja a melegeket. 85-ben vagyunk, amikor nincs szabadalmaztatott gyógyszer, próbálkoznak az AZT nevű készítménnyel, amelynek azonban súlyosak a mellékhatásai. Woodroof nem adja fel, mindent elkövet, hogy hatásos szerhez jusson. így jut el Mexikóba, egy olyan orvoshoz, akik eltiltottak hivatása gyakorlásától, s alternatív módokon próbál segíteni a halálos kórral küzdőknek. Woodroof a traveszti Rayonnal (Jared Leto) szövetkezve klubot alakít, hogy belépő összeg ellenében alternatív gyógyszert biztosítanak a FILMKOCKA Mielőtt meghaltam ■ Eredeti cím: Dallas Buyers Club ■ Szlovák cím: Klub poslednej nádeje ■ Színes, amerikai életrajzi dráma, 117 perc, 2013 ■ Rendező: Jean-Marc Vallée ■ Operatőr: Yves Bélanger ■ Szereplők: Matthew McConaughey, Jared Leto, Jennifer Garner, Kevin Rankin, Dallas Roberts A film előzetesét megnézhetik az ujszo.com-on. betegeknek. Ezzel elindítanak egy veszélyes harcot a gyógyszeripar ellen, amihez még egy kutatásban részt vevő doktornőt is megnyernek. Woodroofnak sok mindennel szembesülnie kell ebben a küzdelemben: betegségével, a közelgő halállal, volt baráti társaságának elutasításával, a homoszexualitással és a melegekkel. Azt a folyamatot is plasztikusan kidomborítja (kicsit hollywoodi színekkel és arányokkal) a film, ahogy túlteszi magát korábbi erős homofóbiá- ján, elfogadóvá válik, eljut odáig, hogy megöleli a traveszti Rayont (ezzel érzelmi síkon erős hatást ér el a film), sőt mellé áll és megvédi, amikor homo- fób verbális támadás éri. Erős, ütős film. Erős maga a téma: az életmentő mindennapi gyógyszerért folyó átláthatatlan, a film által különös megvilágításban mutatott .játék”. Ezt támasztja alá, hogy hat kategóriában jelölték Os- carra. Matthew McConaughey a legjobb férfi alakítás, Jared Leto pedig a legjobb férfi mellékszereplő díjára esélyes. Felejthetetlen pillanat, ahogy Rayon szerepében Jared Leto a halál torkában, férfiruhába öltözve szembenéz az apjával (úgy, ahogy az apa mindig is látni szerette volna a fiát), majd összeomolva, de méltósággal kivonul az életből. A gitáros dalnok 1988 óta megállás nélkül turnézik - hozzánk is elér a Never EndingTour 2014 Júniusban Kassán koncertezik Bob Dylan JUHÁSZ KATALIN Kassa. Június 27-én a kassai Steel Arénában lép fel Bob Dylan, a rocktörténet egyik legnagyobb alakja, aki zenéjével és szövegeivel művészek és átlagemberek tömegeire volt hatással, sőt, sokak szerint új értelmet adott a könnyűzenének. Ezt látszik alátámasztani, hogy az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia tavaly tiszteletbeli tagjává választotta az akkor 73 éves Dylant - rockzenész még soha nem részesült ilyen elismerésben. „Ha Angliában élne, biztosan Sir Bob Dylan lenne” - hasonlította a brit lovagi címhez az elismerést az A ma is fontos dalnok (Képarchívum) AP hírügynökség. A több mint 500 dalt jegyző gitáros dalnok többek közt Allen Ginsberg, Ezra Pound, Kurt Vonnegut, Duke Ellington, Roy Lichtenstein és Philip Roth társaságába kerül. Pályafutása több mint ötven évet fog át, és saját bevallása szerint 1988 óta megállás nélkül turnézik. A Kassát is érintő koncertkörút címe ezért nemes egyszerűséggel Never Ending Tour 2014, a Steel Arénába szóló jegyek már kaphatók. Dylan közönsége nemcsak a rockhimnuszokká vált régi slágereire kíváncsi (Blowin in the Wind, Li- ke a Rolling Stone, Masters of War, The Times They Are A- Changin, Knockin on Heaven's Door), hanem az újabb szerzeményekre is, de ha valahol először lép fel, általában egy Best of-válogatással készül. így történt ez 2010-ben Pozsonyban is. A kassai koncert azonban más lesz. Első szlovákiai látogatása óta ugyanis Bob Dylan kiadott egy új albumot (Tempest, 2012), amelyet a kritikusok rendkívül pozitívan fogadtak. A szervező ügynökség nevében lapunknak nyilatkozó Michal Očovan szerint várhatóan ez a lemez alkotja majd a júniusi koncert gerincét, bár még nem egyezetettek a repertoárról. Egyelőre azt sem tudni, lesz-e előzenekara Dylannek és együttesének Kassán.
