Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-19 / 41. szám, szerda

14 Régió-szülőföld ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 19. www.ujszo.com Dunaszerdahelyen Roma Kerekasztal alakult, de a résztvevők listája hiányos volt, a romák képviselőit nem hívták meg Esély a hátrányos helyzetűeknek jtfV.RÓWSlÓ vvR^.‘ \ roma nemzet íe: m,ÜTÄvel^" ; Sen KÍVÁN ÉLNI,< Dunaszerdahely. Közössé­gi központot létesítenek Dunaszerdahelyen, ahol elsősorban a szociálisan hátrányos helyzetű, fő­ként roma lakosok tár­sadalomba való beillesz­kedését szeretnék segí­teni. SZABÓ CSILLA A legfrissebb adatok szerint (2013. május) Dunaszerdahely összlakosságának 3,5 százaléka roma nemzetiségű - derül ki a közösségi központ tervében ta­lálható helyzetelemzésből, me­lyet a Városi Hivatal oktatás­ügyi, szociális, sport és kulturá­lis osztálya készített. Dunaszerdahelyen három nagyobb közösségben élnek romák: a Keleti lakótelepen, a Kukučín utcán, valamint a Kar- csai úti roma telepen. A Kelet lakótelepen összesen 148 roma él, ebből 62 a férfi, 86 a nő, a 15 év alattiak száma pedig 68. A Kukučín utcán összesen 211-en laknak, a gyermekek száma szintén 68. A Karcsai úti roma telepen 372-en élnek két épü­letben, valamint 56 konténer­lakásban. Ezen a helyen 199 fér­fi, 182 nő él, a 15 év alatti gye­rekek száma 112. A Karcsai úton élők többsége társadalom- ilag kitaszított, szociálisan hát­rányos helyzetű roma közös­séghez tartozik. Ezek az embe­rek többsége a létminimum ha­tárán él, a prostitúció és a drog- fogyasztás és -kereskedelem is egyre több problémát okoz. Szociális segélyt 135-en kapnak az itt élők közül, a munkanélkü­liek száma 154. „A Közösségi Központ projekt célja, hogy egy multifunkciós, szociális és nevelőközpontot hozzon létre Dunaszerdahely hátrányos helyzetű lakosai ré­szére, különös tekintettel a ki­rekesztett roma közösségre. A központ létrehozásával ezeket a közösségeket szeretnék fejlesz­teni, segíteni be- illetve visszail­leszkedni a társadalomba. Tá­mogatni fogják őket az oktatás terén, teret adnak az önmeg­valósításukra” - olvasható a projekt tervezetében. A központ az idős emberek­nek, fiatal családoknak, fiata­loknak és gyerekeknek is segít­séget nyújt, valamint informá­ciós szolgáltatásokat, tanács­adói feladatokat is ellát. A köz­pont célja a megelőzés. A Közösségi Központ terveze­téről múlt héten szavaztak Du­naszerdahely városi képviselői, egy nappal előtte pedig a duna­szerdahelyi székhelyű Romoló- giai Kutatóintézet megszervez­te az I. Roma Kerekasztalt. Ra­vasz József romológus a ren­dezvényre meghívta a sajtó képviselőit, Hájos Zoltánt, Du­naszerdahely polgármesterét és Nagy József parlamenti képvi­selőt is - utóbbi két személy el­foglaltsága miatt nem jelent meg. Ravasz József a találkozón felsorolta az intézet eddig el­végzett* munkáját, felvázolta a városban élő hátrányos hely­zetű romák életének alakulását a rendszerváltás óta. Beszélt a „többlépcsős szociális lakhatás” projektről is, melynek lényege a marginalizált emberek számá­ra, hogy ismét beilleszkedjenek, és visszakerüljenek a normális életbe. „Ez a projekt pontrend­szerre épül, ami azt jelenti, hogy az illető személynek na­ponta teljesítenie kell az előírt kötelességeket, és ha megfele­lően teljesít, jobb életkörnye­zetbe kerülhet” - mondta Ra­vasz József. A Romológiai Kuta­tóintézet 8 célt fogalmazott meg a kerekasztal számára, de az még nem nyilvánvaló, hogy ezeket kik fogják megvalósíta­ni, mivel más tagokat egyelőre nem szólítottak meg. A célok között szerepelt egyebek mel­lett az, hogy a városi művelődési központban egy roma értelmiségi klubot szeret­nének létrehozni, szorgalmaz­zák, hogy a Járási Munkaügyi Hivatal tegye elérhetővé a roma fiatalok részére is az átképzési programokat, valamint egy Ta­noda programot is szeretnének nyitni a roma iskolásoknak. A kerékasztalon részt vett Sándor Denisza civil aktivista is, aki nehezményezte, hogy a ro­ma közösségből senkit nem hí­vott meg Ravasz József, mivel szerinte nélkülük nem lehet dönteni az életükről. Heves vita alakult ki közöttük, de a végén Ravasz József ígéretet tett, hogy a következő kerekasztal meg­szervezésénél Sándor Denisza segítségét is kérni fogja, és bőví­tik a meghívottak listáját. Ravasz József a találkozó vé­gén kiemelte, nem örül, hogy a helyi vállalkozók tiltakoznak a Közösségi Központ ellen, me­lyet a város önkormányzata akar létrehozni, véleménye sze­rint téves információk terjed­nek a központról. Tavaly 1209 diák kapcsolódott be a versenybe Márciusig várják a pályamunkákat A szobrot Petheő Attila, Makay Zsolt és Szalay Rozália leplezte le Bárdos Gyula, a Csemadok or­szágos elnöke, köztársaságiel- nök-jelölt emlékeztetett arra, hogy Antall nemzetben gon­dolkodott, és azt mondta, lé­lekben 15 millió magyar mi­niszterelnöke. Azt nézte, ami összeköt minket, szobra a Fel­vidéken is az összefogást hirde­ti. „Hitelessége, a nemzet iránti elkötelezettsége, az az elszánt­ság, amellyel saját érdekeit háttérbe szorítva, egészségé­nek rovására is a közösségért tevékenykedett, példaként szolgálhat mindannyiunk szá­mára” - mutatott rá Bárdos. Kolozsnéma azon kevés telepü­léseink egyike, ahol a magya­rok aránya a 2001-es és 2011-es népszámlálás között nem csökkent, sőt, enyhén emelkedett. Szalay Rozália polgármester úgy fogalmazott, az, hogy községükben állhat Antall József mellszobra, meg­tiszteltetés, elismerés számuk­ra. Petheő Attila kiemelte: An­tall József úgy kormányozta az országot, hogy az ország, a nemzet érdekeit mindig a párt­ja és saját érdekei elé helyezte. (A szerző felvételei) „Az Antall József-szobor itt, Ko- lozsnémán azt üzeni nekünk, hogy a szlovákiai magyar nem­zetrész ügye pártokon felül áll. Egyben a közösség jelzése a megosztottság ellen” - tette hozzá. A süttői márványalapzatra helyezett bronz mellszobor Babusa János szobrászművész alkotása. Makay Zsolt az Ala­pítvány nevében megígérte: minden év december 12-én, Antall József halálának évfor­dulóján eljönnek, hogy közö­sen emlékezzenek a helyiekkel. A szónokok a néhai miniszterelnök erkölcsi tartását, a nemzet iránti elkötelezettségét emelték ki Felavatták Antall József mellszobrát V. KRASZN1CA MELITTA Kolozsnéma. Vasárnap a komáromi járásbeli községben felavatták Antall József néhai magyar miniszterelnök mell­szobrát. Az Antall József Alapítvány az egykori miniszterelnök halá­lának 20. évfordulója alkalmá­ból indította el azt a kezdemé­nyezését, amely szerint min­den nagyobb határon túli terü­leten szobrot emel Antall Jó­zsefnek. Az elsőt 2013. decem­ber 22-én Székelyhídon leplez­ték le, a kolozsnémai a második a sorban. A szoborállításról Makay Zsolt, az alapítvány el­nöke, valamint Petheő Attila, a Csemadok Komáromi Területi Választmányának elnöke álla­podott meg az év elején. Makay beszédében kiemelte: Antall eszméi tiszták, követhetők. „Miniszterelnöksége idején a nemzetnek megadatott pár év, amikor nem kellett állandóan gyanakodnia vezetőire. Szá­mára nem volt kérdés, hogy ke­let vagy nyugat felé fordítja-e az ország szerekét, nem volt kérdés, nyit-e illegális számlá­kat bárhol külföldön. A törté­nelem kiemelkedő pillanatá­ban tudott olyan államot te­remteni, ahol a jónak, az er­kölcsnek és az illemnek új ér­telmet adott” - mondta Makay. ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Eddig több mint félszáz pályamunka érkezett abba a versenybe, amelyet a Pozsony megyei önkormányzat hirdetett meg az olvasás nép­szerűsítéséért. A verseny már­ciusig tart. A Hozzuk vissza a könyveket az iskolába harmadik évfolya­mát tavaly év végén indították el. Pavol Frešo megyeelnök el­mondta, reméli, hogy hagyo­mányt teremtenek a vetélke­dővel. „Fontos, hogy a fiatalok életük és tanulmányaik része­ként tekintsenek a könyvekre” - véli Frešo. A versenybe a kö­zépiskolások kapcsolódhatnak be az interneten. Legalább fél Illusztrációs felvétel oldalt kell írniuk arról, miért választották az adott könyvet, és mit adott nekik az olvas­mány, amit a verseny ideje alatt elolvastak. A diákok több szöveggel is nevezhetnek, egy elolvasott könyvről csak egy pályamunkát írhatnak. A be­küldő minden szöveghez kódot kap. A projekt keretében idén második alkalommal adják át a Könyvangyal díjat. A diákok ja­vasolhatják a díjra azt a tanárt, könyvtárost vagy felnőttet, aki biztatja őket az olvasásra és népszerűsíti a könyveket az is­kolában vagy a könyvtárban. A tavalyi, második évfo­lyamba 1209 diák kapcsolódott be a megyei fenntartású isko­lákból. (béva) (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents