Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-19 / 41. szám, szerda
4 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 19. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Hitelcsomag az agráriumnak Pozsony. Az Európai Beruházási Bank (EIB) 120 millió eurós hitelt folyósít Szlovákiának az uniós vidékfejlesztési programokra. Az erről szóló szerződést a kormánynak ma kellene elfogadnia. A hitelt Szlovákia a mezőgazdaság és élelmiszeripar konkurenciaképességének a növelésére valamint erdősítésre használhatja fel. A teljes program költségei 2,1 milliárd euróra rúgnak, amiből 1 milliárd eurót az uniós támogatásokból, 217 milliót az állami költségvetésből biztosítanak, a támogatások igénylőinek 832 millió eurót kell előteremteniük. (TASR) Nőtt a kártyás fizetések száma Pozsony. Szlovákiában az emberek 38%-a manapság már a 2 eurónál kisebb vásárlásokért is kártyával fizet - derül ki a MasterCard tegnap közétett elemzéséből, amely szerint egy éve az ilyen vásárlók aránya még csak 28% volt. A növekedés a kártyakibocsátó társaság szerint az érintés- mentes technológiák elterjedésének köszönhető, amelyeket a 20 eurónál kisebb értékű vásárlásoknál lehet igénybe venni. Ennek köszönhetően gyakrabban használjuk a bankkártyánkat is: tavaly már az emberek negyede naponta fizetett a kártyájával. (SITA) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK | VALUTA Angol font 0,8233 H Lengyel zloty 4,1538 □ Cseh korona 27,392 H Magyar forint 310,18 □ Horvát kuna 7,6628 BB Román lej 4,4903 n Japán jen 140,77 BB Svájci frank 1,2221 n Kanadai dollár 1,5059 B1 USA-dollár 1,3731 n VÉTEL ELADÁS BANK 1 DOLLÁR I CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,41-1,33 28,20-26,56 323,39-295,54 OTP Bank 1,43-1,31 28,60-26,19 322,26-295,09 Postabank 1,42-1,32 28,34-26,42Szí. Takarékpénztár 1,42-1,32 28,15-26,58 322,34-294,58 Tatra banka 1,41-1,33 28,23-26,58 320,72-296,34 Príma bankaÁltalános Hitelbank28,22-26,57Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik, (forrás: SITA) A visegrádi országokba érkező új beruházások 90 százaléka a cseh és a lengyel piacot választja Betegséget jelez az ingatlanpiac A gazdasági válság és a beruházások csökkenése miatt az irodák több mint tizede üresen tátong (Képarchívum) Pozsony. A gazdaság működésének egyik leghatékonyabb fokmérője az ingatlanpiac, amely a legérzékenyebb barométere a válságoknak és a fellendülésnek. A Fico-kabi- net vállalkozásellenes gazdaságpolitikája miatt Szlovákiát nagy ívben elkerülik a nagyobb beruházók, a szlovák ingatlan- piac így továbbra is képtelen magához térni a válság okozta sokkból. MOLNÁR IVÁN A Fico-kormány ugyan optimistábbnál optimistább gazdasági előrejelzésekkel rukkol elő, a gazdaság valós helyzete azonban ennél sokkal rosszabb. Mindezt mi sem bizonyítja jobban, mint a szlovák ingatlanpiac, amely az egyik leghatékonyabb fokmérője a gazdaság valós állapotának. A CBRE ingatlan-tanácsadó társaság most közzétett elemzése szerűit az új ipari ingatlanok iránt egyre kisebb a kereslet. A gazdasági válság kirobbanását követő legrosszabb évben, 2009-ben még több mint 100 ezer négyzetméternyi új ipari ingatlanra volt igény, ami az elmúlt évre alig haladta meg a 19 ezer négyzetmétert. Az ipari ingatlanoknak még a legnagyobb gazdasági aktivitást kimutató Pozsony megyében is több mint a 6 százaléka üresen tátong, az ország többi részén pedig ez a 11 százalékot is eléri. A kormány ugyan még hajlandó mindent a gazdasági válságra fogni, az igazság azonban az elemzők szerint másutt keresendő. „Szlovákiának hozzá kellene szoknia, hogy a környező országok egyre agresszívebb beruházáscsalogató trükköket vetnek be” - nyilatkozta Tomáš Ostatník, a CBRE Slovensko ipari ingatlanokkal foglalkozó részlegének a vezetője. Márpedig a Fico-kabinet - a vállalkozásellenes gazdaságpolitikájával - ezzel ellentétes irányba indult el. Nem csoda, hogy a CBRE adatai szerint a visegrádi országokba érkező új beruházások 90 százaléka a cseh és a lengyel piacot választja. A gazdasági válság kirobbanását követően a cégek az alkalmazottak számának a lefaragásával próbálták meg csökkenteni a költségeiket, ami a munkanélküliség megugrását hozta magával. Az ingatlanpiacon ennek az egyik leglátványosabb fokmérője az irodahelyiségek iránti kereslet drasztikus csökkenése volt. 2008-ban például még 180 ezer négyzetméternyi új irodahelyiséget adtak át, tavaly már csak 29 ezer négyzetmétert. A gazdasági válság előtt ennek ellenére az irodák nem egész 9%-a állt üresen, mára viszont ez az arány eléri a 14,8 százalékot. A helyzet ráadásul egyáltalán nem javult, hiszen még a 2012-es adatokhoz képest is 2,3 százalék- ponttal nőtt az üresen álló irodahelyiségek aránya. Oliver Ga- lata, a CBRE irodapiaci részlegének a vezetője ezzel kapcsolatban arra figyelmeztet, hogy ha az üresen álló irodák aránya meghaladja a 15%-ot, az már súlyos strukturális hibára utal az adott ország gazdaságában. A növekvő munkanélküliség és az alacsony bérek miatt a lakosság vásárlóereje is csökken, aminek a kereskedők isszák meg a levét. 2009-ben például még 298 ezer négyzetméternyi új üzlethelyiséget adtak át az országban, tavaly azonban már csak 49 ezret. Az 1,455 millió négyzetméternyi szlovákiai üzlethelyiség csaknem tizede azonban még így is üresen tátong. A CBRE szerint a nagyobb kereskedelmi beruházásoknak az elkövetkező időszakban is elsősorban a silány lakossági kereslet szab gátat. na rímlap • Közélet . Régió • Vélemény és háttér • Gazdaság . Online já ék | PR cikkek i Események I Autó motor | FOTÓK | VIDEÓK - pH Régiók hírei: Nyugat-Szlovákia j Körép-Sľlovifaa Három új szolgáltatás honlapunkon! 1. a legbővebb SZÓt3r szlovák-magyar, magyar-szlovák, németmagyar, magyar-német 2. gyors valutaváltó forint, cseh korona, dollár és font 3. tartalmas helységnévtár a szlovákiai települések adatbázisa Kattanj ránk! www. ujszo. com A magyar jegybank tegnap a vártnál is nagyobb kamatvágásról döntött Matolcsy megtáltosodott, elszállt a forint ÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa tegnapi kamatdöntő ülésén a januárival megegyező 15 bázispontos kamatvágásról határozott, ami a piaci várakozásokat is meghaladja, hiszen az elemzők 10 pontos csökkentést vártak. így a magyar jegybanki alapkamat mértéke mától 2,7%. A bejelentésre a forint azonnal gyengülni kezdett. A magyar fizetőeszköz az euróval szemben a 308 körüli szintről gyorsan egészen a 311 -es szintig szaladt el. „Ha továbbra sem tesznek utalást a kamatvágási ciklus végére, nyitva hagyva az ajtót az újabb csökkentéseknek, a forint az elmúlt hetekben látott 314-es árfolyamot is átlépheti” - hangsúlyozta Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Érdekes fejlemény ezzel kapcsolatban, Varga Mihály gazdasági miniszter tegnapi nyilatkozata. A tárcavezető nem örül a gyenge forintnak, és bízik az erősödésében, ugyanis a költségvetést 300 forintnál olcsóbb euróval tervezték meg. Ezt sokan Matolcsy György jegybankelnöknek címzett határozott üzenetnek tekintik arra, hogy a tanács a kamatdöntésénél a kormányzat által elvárt árfolyamszintre is legyen tekintettel. Az MNB-kamatvágás lehetséges végét ületően sok a kérdőjel. Horváth István szerint a pozitív világgazdasági hangulatot kihasználva az alapkamat 2,5%-ig is csökkenhet, ez a prognózis megegyezik a londoni Goldman Sachs várakozásaival is. A Dánske Bank elemzője máshogy látja a helyzetet: szerinte akár 2%-ig is csökkenhet az alapkamat. (MTI, napi.hu) Az alternatív szolgáltatók szerint politikai alapon döntenek az árakról Drágulhat a villany, olcsóbb lehet a gáz ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ha az Árszabályozási Hivatal (ÚRSO) figyelembe venné a világpiaci árak alakulását, a gáz ára az elkövetkező időszakban tovább csökkenhetne, a villanyenergia azonban már drágulhat - derül ki a Slovakia Energy alternatív energiaszolgáltató elemzéséből. „A villanyenergia nagykereskedelmi ára az elmúlt öt évben nem volt olyan alacsony, mint most, ezért az elkövetkező időszakban már növekedésre számíthatunk. A gáz ára ezzel szemben viszonylag magas szinteken mozog, ennek az esetében így inkább áresés várható” - nyilatkozta Jiri Pisánk, a Slovakia Energy ügyvezetője. Pisánk szerint azonban az államnak továbbra is 51%-os részesedése van a domináns energiaszolgáltatókban, az Árszabályozási Hivatal elnöke ráadásul a kormánypárt jelöltje, az energiaárakat így továbbra is politikai alapon határozzák meg. A Slovakia Energy vezetője arra hivta fel a figyelmet, hogy az ÚRSO a lakossági fogyasztók, továbbá a kisebb cégek számára művileg leszorította a földgáz és a villamos energia árát (a cseh árszinthez viszonyítva kb. 14, illetve 5,5%-kal), viszont a nagy- fogyasztók esetében az áram 35%-kal drágább mint Csehországban. Pisánk szerint ez rontja a szlovák gazdaság versenyképességét. Az alternatív szolgáltatók egyik éllovasának számító, közel 150 ezer ügyféllel rendelkező társaság tavaly átvette a korábban sok gondot okozó Energetické Centrum céget - a kliensekkel packázó társaság alkalmazottait lecserélték, szerződéseiket rendezték. Az alternatív energiaszolgáltatók egyre nagyobb konkurenciát jelentenek a korábban monopolhelyzetet élvező társaságoknak. A Szlovák Gázművek (SPP) szerint például a korábban az egész gázpiacot uraló társaság piaci részesedése mára 64 százalékra esett vissza, vagyis minden harmadik köbméternyi gázt jelenleg már az alternatív energiaszolgáltatók értékesítenek. (shz, mi)
