Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-03 / 27. szám, hétfő
[10 GYÓGYHÍREK EGÉSZSÉG ■ 2014. FEBRUÁR 3. www.ujszo.com Tudta? ÜB Mk Gazdag D-vitamin-források A D-vitamin a napfény hatására képződik a szervezetben. A téli hónapokban szintje csökken, ezért fontos, hogy az élelemmel pótoljuk. Ezzel sokat tehetünk a csontok sűrűségéért és szilárdságáért. A megfelelő D-vitaminnal az Alzheimer-kór és a kövérség kockázatást is csökkenteni lehet. Vannak olyan tanulmányok, amelyek szerint a D-vitamin megakadályozza a depresszió kialakulását is. Tojás - a sárgájával együtt Jelenetős mennyiségű D-vitamint tartalmaz a tojás a sárgájával együtt. Dúsított tej A tej általában kevés D-vitamint tartalmaz, nyáron kissé többet. Télen válasszunk olyan tejet, amelyet D-vitaminnal dúsítottak. Zsíros halak - lazac, tonhal A nagy zsíros halak bizonyíthatóan sok D-vitamint tartalmaznak. Azok, akiknek fontos egészségük, rendszeresen fogyasszanak zsíros halat. (doktorka) Ne főzzük túl az ételeket! Minél kevesebb hőhatásnak tesz- szük ki az alapanyagokat, annál többet tartanak meg értékes komponenseikből. A friss húst és halat csak rövid ideig süssük, pároljuk, és kerüljük a zöldségfélék fölösleges áztatását is. Nyers zöldség és gyümölcs minden mennyiségben! A legtöbb vitamint akkor juttatjuk a szervezetünkbe, ha nyersen fogyasztjuk a zöldséget, gyümölcsöt. Nem kell lemondanunk a változatosságról sem, hiszen például a különbözőképpen elkészíthető salátákból akkora a választék, hogy szinte minden téli napra juthat egy-egy fajtából. JJ A savanyú káposzta és a sütőtök jótékony hatásait már régóta ismerjük... Szükség esetén tároljuk az ételeket hidegen vagy mélyhűtve! Influenza-megelőzés: az étellel kezdődik Jó tudnunk, hogy ha egészségesebben étkezünk, akkor immun- rendszerünk is nagyobb eséllyel véd meg a betegségtől. válogathatni, mint nyáron. Ilyenkor kerülnek előtérbe a savanyú káposztás ételek, a sütőtökös levesek és köretek, valamint a kerekrépás téli étkek. Ezek az alapanyagok sok más mellett jócskán bővelkednek C-vitaminban és rostokban is. A savanyú káposzta és a sütőtök jótékony hatásait már régóta ismerjük, azt viszont talán kevesen tudják, hogy a kevésbé is» Pihenjünk, relaxáljunk minél többet! A téli hónapok közepére fogyóban vannak a szervezetünk tartalékai, érezhetően kezdünk kimerülni. Ilyenkor a legjobb, ha néhány napra „kivonjuk magunkat a forgalomból", hogy teljesen feltöltődhessünk. Utazzunk el egy wellness-hétvégére, vagy vegyünk ki pár nap szabadságot és pihenjünk otthon. Ezek a napok arra is alkalmasak, hogy végre megtartsuk a régóta tervezett méregtelenítő kúránkat. Ha szükséges, mind az alapanyagokat, mind a készételt tároljuk hidegen, hosszabb tároláskor mélyhűtve. így azonos mennyiségű élelmiszerből akár 50 százalékkal több vitaminhoz, ásványi anyaghoz is juthatunk. Érdekesség például, hogy az előfőzés nélkül, mínusz 18°C-on mélyhűtött gyümölcsök C-vitamin-tartalma még féléves tárolás után is kevesebb, mint 10 százalékkal csökken. Télen is használjuk ki a szezon nyújtotta lehetőségeket! A tél közepén is igyekezzünk lehetőségeinkhez mérten friss zöldségeket és gyümölcsöket használni, bár való igaz, hogy ekkor kevesebb szezonális alapanyagból lehet mert kerekrépa A-, Bl- és B2- vitaminban, valamint kalciumban és foszforban is gazdag. Igyunk minél több gyógyteát! A megfelelő mennyiségű folyadékbevitel (napi 2-3 liter) nemcsak nyáron fontos, hiszen átlagosan több mint 2 liter folyadék távozik naponta a szervezetünkből a légzés, kiválasztás, emésztés és verejtékezés során. Ha ezt természetes gyógyte- ákkal is pótoljuk, sokat tehetünk az immunrendszerünk erősítéséért. A leghatékonyabb immunerősítő teák közé tartozik a csipkebogyó-, a kamilla-, a gyömbér-, a borsmenta-, a kasvirág- és a hársfatea. Ezek a főzetek a meghűlést is hatékonyan gyógyítják, ráadásul még finomak is! (hazipatika) AKI CSAK NÖVÉNYI EREDETŰ TÁPLÁLÉKOT FOGYASZT, EREDMÉNYESEN CSÖKKENTHETI A KRÓNIKUS EREDETŰ BETEGSÉGEK KOCKÁZATÁT Kialakulhat azonban fehérjevagy vashiányos állapot, valamint a szükséges vitaminbevétel hiánya miatt vérszegénység is. Éppen ezért nagyon fontos, hogy bárhogy táplálkozunk, mindig ügyeljünk arra, hogy szervezetünk megkapja a működéséhez szükséges tápanyagokat. Az állati eredetű táplálékok nagy része szerencsére helyettesíthető. A hüvelyesek és a szója gyakori fogyasztásával például kivédhető a fehérjehiányos állapot, tojás helyett pedig használhatunk kukorica- és burgonyakeményítőt, vagy a bioboltokban kapható tojásport. Az állati eredetű zsiradék helyettesíthető növényi eredetű olajokkal, pálmaolajjal, de sajtok, vitaminkészítmények és leveskockák is készülnek kizárólag növényi eredetű táplálékot fogyasztók számára. (egeszsegkalauz) Egyem? Ne egyem? A vegetáriánus étrendnek sok fajtája létezik, de lényege mindegyiknek az, hogy követőik a táplálkozásukból száműzik a húst vagy az állati eredetű termékeket. Mindkét típusú táplálkozásnak megvan az előnye és a hátránya is, sokan azonban anélkül választják ezt az étrendet, hogy tisztában lennének a hús megvonásával járó következményekkel. „Aki táplálkozásából teljesen vagy részben száműzi a hús fogyasztását, annak tudnia kell, hogy a szervezet a számára fontos, húsban található anyagokat, mint például a'fehérje, a vas vagy egyéb ásványi anyagok, nem kapja meg, így hiánybetegségek alakulhatnak ki. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a vegetarianizmus egészségtelen, hanem azt, hogy aki ezt a fajta életmódot választja, annak ügyelnie kell arra, hogy étrendje - a lehetőségekhez képest - változatos legyen” - mondta dr. Demeter Pál, a Budai Egészségközpont gasztroenterológus szakorvosa. A vegetáriánus étkezésnek több fokozata van: az egyik típusú étrend engedi a hal vagy akár a tejtermékek fogyasztását, a másik típus azonban teljesen száműzi ezeket is, és kizárólag nyers zöldségek és gyümölcsök alkotják az étrendet. Aki csak növényi eredetű táplálékot fogyaszt, csökkentheti a krónikus megbetegedések - mint például a magas vérnyomás vagy koleszterinszint, szív- és érrendszeri megbetege sek - kockázatát, emellett nagy mennyiségű rostot, vitamint és ásványi anyagot juttat a szervezetébe.
