Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-17 / 39. szám, hétfő
14 GYÓGYHÍREK Egészség 2014. FEBRUAR 17. www.ujszo.com Nem lehet nagyobb fájdalma a szülőnek, mint az, ha látja: gyermeke nem úgy fejlődik, ahogyan azt szeretné, vagy valamiben más, mint a többi gyerek. Az a jobbik eset, ha a különféle zavarokat még az iskola- kezdés előtt észreveszi, és szakemberhez viszi a gyereket. Szerencsére ma már van lehetőség a hiba feltárására és korrigálására. Egy a fontos: tudni kell róla. P ócs Zsuzsa idegrendszerfejlesztő mozgásterapeuta 10 éve az Amerikából indult Delacato-módszert, s dr. Marton-Dévényi Éva ideggyógyász és munkatársai által továbbfejlesztett módszert, az alapozó terápiát alkalmazza, aminek az a fő célja, hogy segítsen az anyanyelvi nehézségekkel küszködő gyermekeken. • Mikor derülhet ki, hogy bajok lehetnek a kicsivel, és mikor kell szakemberhez vinni? A legkisebbeknél a beszéddel és a beszédmegértéssel lehetnek problémák, például későn kezd beszélni. Egyéves korban szavakat már mondanak a gyerekek, összefüggő rövid mondatokat pedig kétéves kortól. Ha kétéves korban még szavakat sem mond, vagy csak a legegyszerűbbeket ejti ki, akkor már megkésett beszédfejlődésről beszélhetünk. Az alapozó terápia nemcsak a megkésett beszédfejlődésű gyerekeken tud segíteni, hanem az olyan részképesség-hiányokkal küzdőkön is, mint amilyen például a figyelemzavar, diszlexia, diszgráfía, diszfazia, szervi eredetű hiperaktivitás. • Mi a terápia lényege? Idegrendszerünk a fogantatás pillanatától a mozgás segítségével fejlődik. Ha a mozgásfejlődés egyik lépcsőfoka kimarad, a későbbiekben valamilyen készséghiány alakulhat ki. Ha több minden kimarad, akkor halmozottan érezhető a baj. Ez nem minden esetben mutatkozik meg azonnal, néha például csak a felvételi előtt kezd a gyerek furán beszélni, fura mozdulatokat tenni, vagy egyszerűen hiába tanulta meg a tananyagot, elfelejti. Ha értelmes a gyerek, az idegrendszer nagyon szépen kompenzál, kijavítja a hibát, és csak akkor derül rá fény, ha halmozódnak a hiányosságok. • Milyen mozgás maradhat ki a gyerek életéből? Manapság a szülőnek kevés ideje van a gyerekre, ezért mindenféle kü- tyüket vásárol, amivel igyekszik őt lekötni: például idő előtt beleállítja a kerekes járókába, amikor az ideg- rendszere még nem fejlődött ki arra, hogy felülről nézze a világot. Vagy: inkább felveszi a gyereket, nem enmm Alapozó terápia: erősíti az izmokat és fejleszti az idegrendszert gedi, hogy megpróbáljon egyedül eljutni egyik helyről a másikra. így a kicsi életéből kimarad a kúszás, a mászás. • Elkényeztetjük, elkényelme- sítjük csemetéinket? Két véglet van: az egyik az, amikor mindentől óvjuk a gyereket, mindent megcsinálunk helyette, szinte még beszélni sem engedjük, a másik pedig az, amikor a szülő fáradt, igyekszik magának időt szakítani, ezért inkább olyan dolgokat vásárol neki, amelyek helyettesítik őt. • Mi a helyzet azokkal a gyerekekkel, akik sok időt töltenek a számítógép előtt... Nos, a gyerek idegrendszerére rendkívül erősen hatnak a számítógépes játékok. Orvosilag bizonyított tény - és ezt én is tapasztaltam -, hogy ha a neki nem megfelelő játékkal gyakran túl hosszú ideig játszik a gyerek, úgy elmosódik a határ a valóság és a játék között, hogy egyszer csak nem tud különbséget tenni a kettő között. Kimutatható, hogy ilyenkor az agy munkája deformálódik, teljesen más hullámhosszon kezd dolgozni, mint normális körülmények között. Ha ilyenkor eltiltják a gyereket a számítógéptől, nagyon erős elvonási tünetei jelentkeznek. Minél fiatalabb a gyerek, annál hamarabb lát- szódnak a tünetek. • Meddig tart a terápia? Először is azt kell tudni, hogy a mozgásfejlődés egyes lépcsőfokain végzett mozgások, az ún. nagymozgások segítségével lehetőséget adunk az idegrendszernek, hogy a fejlődése során kimaradt lépéseket pótolni tudja. Képzeljük el, hogy minden ember egy ház, amelynek alapja a hetedik életévünkre készül el. Ha hétéves korban valamelyik részképesség - nevezzük téglának — hiányzik, ez állandóan hiányként lesz jelen. A házunk gyenge alapokon fog állni, és ha túl nagyra építjük, egyszer csak összedőlhet. Az alapozó terápiával - heti háromszor két órában - ezeket a „téglákat” pótoljuk. A nagymozgások hatására ugyanis az idegrendszer megkeresi a hiányzó tégla helyét, és pótolja azt. A gyakorlatokat sokszor, sokféleképpen végeztetem a gyerekkel, hogy azok automatizálódjanak. Ez nem varázslás, s nem is megy egyik napról a másikra, ez nagyon kemény munka mind a szülő, mind a gyerek és jómagam részéről. A terápia általában másfél-két évig tart. Egy 4-5 éves elmaradást ugyanis nem lehet pillanatok alatt helyretenni. Ezzel a módszerrel viszont látványos javulást lehet elérni. • Mi játszódik le ilyenkor a szervezetben? A speciális mozgás hatására az ideg- rendszer megkeresi azt a pontot, ahol nem alakult ki valamilyen tégla, és ott elkezd dolgozni. Ilyenkor a gyerek tudatilag ugyan a saját szintjén marad, tehát a nyolcéves nyolcéves marad, de idegrendszerileg abba a korba kerül vissza, amelyikből valami kimaradt a fejlődés során. Ilyenkor jelentkezhetnek az arra a korra jellemző tünetek, például ha kimaradt a gyerek életéből a dackorszak, akkor a terápia alatt ezt az időszakot fogja átélni. Ez az időszak rendkívül fontos idegrendszer-fejlesztő, ugyanis ekkor tanulja meg, n Az az ideális, ha legkésőbb az iskolakezdés előtt egy évvel jelentkezik a szülő, ha szeretné tudni, hogy gyermeke iskolaérett-e. hogy milyen határok között mozoghat. A kezelés hatására visszakerül a dackorszakba, teljes intenzitással átéli azt, és az idegrendszer pótolja a mulasztást: a hiányzó tégla a helyére kerül. Ha fél év után a szülő úgy dönt, hogy befejezi a terápiát, akkor a gyerek állapota egy picit visszaesik. Ha viszont végigcsinálja a kezelést, akkor már nem. • Miből áll a foglalkozás? Csak tornából. A mozgásfejlődés lépcsőfokai minden gyereknél azonosak, de minden gyereknek más jelent nehézséget. A foglalkozáson mondókákat mondunk, összehangoljuk a mozgást és a beszédet, a ritmust, fejlesztjük az egyensúlyt, a rugalmasságot, koordinációt a finommotorikát. Az alapozó terápiáról elmondható, hogy a mozgás segítségével rendbe teszi a gyerek izomzatát, aminek az a „mellékhatása”, hogy az idegrendszer is fejlődik. De azáltal, hogy az idegrendszert fejlesztem ezekkel a mozgásokkal, a gyermek izomzata, mozgásügyessége is rendbe jön. • Látszik valamilyen károsodás ezeken a gyerekeken? Nem. Ok nem betegek. Intelligenciaszintjük teljesen normális, sőt, sokszor ádagon felüli. A hiányzó részképességet másikkal pótolják, kompenzálják. Minél magasabb a gyerek intelligenciaszintje, annál ügyesebben kompenzál, és később derül fény a részképesség-hiányra. A szülő pedig otthon azt veszi csak észre, hogy „kicsit több ideig tart a tanulás”, hogy „kicsit lassúbb” a többi gyerekhez képest, kicsit „lusta”, figyelmeden.... • Ezek a mozgások előre megtervezett, speciális gyakorlatok? Minden egyes alkalommal minden gyerekkel végigjárjuk a mozgásfejlődés lépcsőfokait. A gyakorlatok mennyisége és minősége a gyerektől mint egyéntől függ. • Mi történik az első találkozáskor? Megpróbálom a lehető legjobban megismerni a gyereket. Mindenre kíváncsi vagyok. Pl. ha az anya veszélyeztetett terhes volt, sokat kellett feküdnie, a gyereknél egyensúlyzavar jelentkezhet. Sokan jönnek hozzám azért, hogy felmérjem a beszéd- észlelés/beszédmegértés és a részképességek iskolaérettségi szintjét. Fontos, hogy a beszédkészség, a hallás és a látás rendben legyen. Ha a tünetek alapján valamilyen szervi probléma is lehet a kiváltó ok, akkor szakemberhez irányítom. • Mennyire befolyásolja a gyerek állapota a kezelést? Egy dolgot tisztázni kell: különbséget kell tenni az alapozó terápiás fejlesztés és a terápiás foglalkozás között. Az első esetben az alapok rendben vannak, vagyis hétéves korig minden részképesség megfelelően fejlődött, de mégis a gyerek valamiben gyengébben teljesít, amit fejleszteni kell. Ez heti kétszer egy órában, nagyobb csoportban történik. Ott mások a gyakorlatok, az kimondottan a fejlesztésre épül. Ezzel szemben a terápia esetében heti háromszor két óra foglalkozás szükséges kis létszámú csoporttal vagy egyénileg. Ebben az esetben újraindítjuk a gyermekeknél a fejlődéstani mozgássorozatot, ami által lehetőséget adunk az idegrendszernek fejleszteni önmagát, pótolni hiányosságait. Az az ideális, ha legkésőbb az iskolakezdés előtt egy évvel jelentkezik a szülő, mert szeremé tudni, hogy gyermeke iskolaérett-e. Egy év alatt a hiányosságokat, ha vannak, már nagyábból pótolni lehet. Persze ez nem jelenti azt, hogy tiszta egyes tanuló lesz, hanem azt, hogy saját intelligenciaszintjéhez mérten tud majd teljesíteni az iskolában. • Szeretnek a foglalkozásra járni a kicsik? .Ezt talán a szülőktől kellene megkérdezni, akik Pozsony, Szene, Somorja környékéről is elhozzák a gyereket Dunaszerdahelyre, a Szivárvány Fejlesztő Központba. Kezdetben persze megszeppenve érkeznek a kis emberkék, aztán meg alig lehet őket hazavinni. Igyekszem mindent megtenni azért, hogy jól érezzék magukat, és hogy segítsek nekik. Annak örülök a legjobban, amikor a terápia végén kiegyensúlyozott kis személyiség távozik tőlem. Tudom, hogy ha bizonyos idő után valamelyik felkeres, akkor nem azért teszi, mert baj van, hanem azért, mert egyszerűen kíváncsi rám. Kovács Ilona
