Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-15 / 38. szám, szombat
14 ÉVFORDULÓ PRESSZÓ ■ 2014. FEBRUAR 15. www.ujszo.com Galileo Galilei születésének négyszázötvenedik évfordulóján Mégis mozog V icenzo Galilei a pisai templom orgonistájaként egyáltalán nem esett hasra az ókori görög tudósok eredményeitől. Sőt: szidta őket, mint a bokrot. Ugyanis igazi olasz zenészként nem tudott abba belenyugodni, hogy Püthagorasz szerint azok a szép hangok, amelyek egész számokkal különböznek egymástól. Ezt ő kavicsropogásnak érezte. Óvta is az 1564. február 15-én született Galileo fiát a matematikától, kilátásba helyezve, hogy még a derekát is letöri, ha ezzel az ósdi tudománnyal kíván foglalkozni. Nehéz megmondani, mit szólna haló poraiban, ha megtudná, hogy épp e fia újította meg a fizikát, azt vallva, hogy a természet beszél hozzánk, méghozzá a matematika nyelvén. így nem maradt hű - a tudomány nagy szerencséjére - az atyai intelemhez. A zenész Vicenzo papának nem kell forognia a sírjában: igaz, hogy csemetéje elbitangolt a matematika területére, viszont a tőle ellesett módszerrel helyezte új alapokra a fizikát. Ugyanis Galileo Galilei kísérleteit lejtőn végezte, amelynek dőlésszögét változtatta, ezeken gurította le a különböző anyagokból készült golyókat. Rájött arra, hogy a lejtőn guruló golyó ugyanúgy viselkedik, mintha szabadon esne, viszont így lassított film módjára, könnyebben megfigyelhetők az események. Mivel ebben az időben mindössze a napórát és a homokórát ismerték, egyikkel sem lehetett másodperceket mérni, az apjától ellesett módszert használta az idő mérésére. Meghatározott távolságokban a golyók útjába húrokat feszített ki oly módon, hogy azok áthaladás közben megpendül- jenek, de ne lassítsák le a gurulást. Eközben azokat a pontokat kereste, ahol az egyre gyorsuló golyó azonos időközönként pendíti meg a húrt. Nem kellett sokáig várni a végeredményre. Kiderült, hogy ez mértani sor szerint következik be: a második húr kétszer akkora távolságba kerül, mint az első, a harmadik négyszer akkorára, vagyis a következő útszakasz mindig kétszerese lett az előzőnek. Ezt képletbe írva megalkotta a tudománytörténet első egyenletét. Nem csoda, hogy ezek után kijelenthette: a természet a matematika nyelvén beszél hozzánk. Justus Sustermans: Galileo Galilei potréja Már azzal is beírta nevét a tu mánytörténetbe, hogy matemat alapokra helyezte a fizikát. Csakh lejtőkísérletei közben rájött egy á lános érvényű szabályra - a szat esés törvényére - , amely alapjai rengette meg a korabeli világképe Bár már Kopernikusz is feltétele hogy nem a Föld a világminder középpontja, hanem a Nap ki kering, ezt bizonyítani az ő korá nem lehetett. Viszont Galilei szerencséje volt: a 17. század éli Hollandiában feltalálják a távcső Az olasz tudós is szerkeszt maga egyet, amely hússzoros nagyítás korának legjobb műszere. 1610. január 7. a tudományra net egyik legjelesebb napja: en éjszakáján pillant meg Galilei a piter négy holdja közül hármat, egyértelműsíti, hogy a nagyobb testek körül kisebbek keringe: akárcsak a Föld a Nap körül. A korabeli tudományos gondo dás voltaképpen felkészült az új: mék befogadására. Még Galileo rátja, Maffeo Barberini bíboros zárkózott el előlük, akit 1623- VIII. Orbán néven pápává vá
