Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)
2014-02-10 / 33. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2014. FEBRUÁR 10. Vélemény És háttér 5 A város határain túlmerészkedve úgy tűnik, Szocsi nem több egy Patyomkin-falunál Putyin pillanata a világ színpadán Vlagyimir Putyin orosz elnök saját hagyatéka fényezésére és országa nemzetközi tekintélyének növelésére használja a téli olimpiát, de jelentős presztízs- vesztéstis kockáztat: fennáll a veszély, hogy a játékok Oroszország gyengeségeire világítanak rá. MTl-HÁTTÉR A Christian Science Monitor amerikai hetilap szerint a téli olimpia Putyin személyes álma volt, s Oroszország világhatalmi státusának visszanyerését hivatott szimbolizálni. „Ez nemcsak Oroszország sportteljesítményeinek, hanem növekvő gazdasági és társadalmi képességeinek is az elismerése” - mondta a rendezés elnyerésekor. Bizonyos szempontból ígéretei teljesültek: Szocsiban új repülőtér, modern sportlétesítmények, utak, vasút és luxusszállók épültek. A város átváltozása még úgy is lenyűgöző, hogy a költségek a tervezett 12 milliárd dollár ötszörösére nőttek és a pénz harmada rossz nyelvek szerint Pu- tyinhoz köthető üzletemberek zsebében landolt. De az oroszok többsége büszke az olimpiára. Azonban a város határain túlmerészkedve úgy tűnik, Szocsi nem több egy Patyomkin-falunál, Oroszország pedig merőben ellentétes utat járt be, mint az az olimpia odaítélésekor várható volt. 2007-ben a világ egyik leggyorsabban növekvő gazdasága volt, felemelkedő közép- osztállyal, s úgy látszott, a kaukázusi szeparatista mozgalmak megbékéltek Moszkvával. Ma küszködik az ország: alacsony a növekedési ráta és magas az infláció, a társadalmi elégedetlenség láthatóan nő. Aközéposztály két éve tömegesen kelt fel Putyin ellen, s a kaukázusi szeparatizmus is újraéledt. Moszkva pedig drákói szigorral reagált. Egyesek szerint az olimpia Putyin fejlesztéspolitikájának része. Az egykori Szovjetunióban a Moszkvától távol eső helyeken igen kevés fejlesztés történt, hacsak nem érkezett oda egy pártdelegáció vagy külföldi küldöttség. Putyin hasonló elvet követ: fontos nemzetközi eseményekkel próbálja felzárkóztatni a régiókat. Vlagyivosztokban 22 milliárd dollárt költöttek a város rendbetételére az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója előtt, Kazanyban az Universiade megrendezése hozott 5 milliárdos fejlesztéseket. 2018-ban 11 orosz városban rendezik meg a labdarúgó-vb-t, a költségvetési terv 20 milliárd dollár. A modell hátulütői azonban Szocsiban egyértelműek. A helyi lakosok jó része vehemensen ellenezte az olimpiát, amely felforgatta életüket, megfosztotta őket hagyományos bevételi forrásaiktól. Az olimpiára felhúzott sportlétesítmények jelentős részét szétszerelik és más városokba szállítják. A kormány szerint Szocsi turistaparadicsommá válhat, de sokan vitatják. A Krasznaja Poljana síközpontban, az alpesi számok színhelyén gyakran télen sincs hó (az olimpiára ezért félmillió köbmétert raktároztak el hűtőházakban). A síközpontot Szocsival összekötő vasúti és gyorsforgalmi út 9 milliárd dollárba került - többe, mint a legutóbbi, vancouveri téli olimpia. Mások szerint az amúgy szubtrópusi éghajlatú Szocsiban felépült luxushotelek nyáron is üresen fognak állni, mivel az átlag oroszok jóval olcsóbb és jobb üdülőhelyeket találnak a szomszé- dosTörökországban. Egyesek szerint a megaprojektekre való hagyatkozás olüm- poszi magasságokba emelte a korrupciót, és Moszkva elhibázott stratégiája a pénzzel kitömött, de nem hatékony állami kötődésű vállalatokat támogatja a kis- és középvállalkozásokkal szemben. Utóbbiak az olimpiai költekezésből sem láttak sokat, és a középvállalkozásokat fojtogató állami szabályozásoknak nagy szerepe van a gazdasági növekedés visszaesésében. A legveszélyesebb pedig az etnikai feszültségek kiéleződése, a kaukázusi terrorizmus újraéledése. Válaszul Putyin is egyre ortodoxabb és konzervatívabb értékeket propagál, szélesítve a szakadékot. Mindebből a Szocsiba látogatók vélhetően keveset látnak. Soha az olimpiák történetében nem volt még olyan színhely, amely annyira el lett volna szigetelve a külvilágtól, mint Szocsi. JEGYZET Ásó, kapa, boldogság LAMPL ZSUZSANNA Esküvőn voltam és valami nagyon szépet és jót szerettem volna kívánni az ifjú párnak, de csak annyi jött ki a számon, hogy legyetek nagyon boldogok. Nem valami eredeti. Ugyanakkor: lehet-e ennél többet kívánni? Van-e jobb dolog a boldogságnál? Minden ember boldog akar lenni, hirdeti Harangozó Tériké retródala, és a boldogságkutatások eredményei is egyértelműen igazolják, hogy végső soron semmi másra nem vágyunk. Ismert jelenség az ún. jóléti paradoxon: bár az emberek sosem éltek olyan rendezett anyagi körülmények között, mint ma, mégsem boldogabbak. A vásárlóerő növekedése nem biztosítja a boldogság növekedését, mondja Richard Layard angol közgazdász, a boldogságkutatás kiemelkedő alakja, amiről eszünkbe juthat a régi mondás: a pénz nem boldogít. Persze tegyük gyorsan hozzá: önmagában és egy bizonyos pénzmennyiségen túl, mert a kutatások azt is igazolják, hogy a gazdagabb emberek minden társadalomban boldogabbak, mint a szegények, viszont egy bizonyos gazdagságon túl már nem növekszik a boldogságérzet. Mitől boldog hát az ember? Fiatalokkal beszélgettem, hogyan képzelik el az életüket tíz év múlva. Szinte mindannyian azzal kezdték, hogy férjük és gyerekük lesz (lányok válasza), illetve családjuklesz (fiúk válasza). Nyilván mindenki boldog életet képzel el magának, s ezekből a válaszokból az derül ki, hogy a boldog élet első feltétele a párkapcsolat. Ez persze csak egy kötetlen beszélgetés volt, de az összes boldogságkutatás egybehangzóan állítja, hogy a stabil pár- kapcsolatban élők sokkal boldogabbak. Sőt: vannak boldogságkutatók, akik hangsúlyozzák, hogy a házasságban élők még boldogabbak. Andinak és Istvánnak, akinek az esküvőn sok boldogságot kívántam, tehát a házasságkötéssel javult az esélye a boldogságra. S arra is, hogy egészségesebbek legyenek, mert más kutatások azt is kimutat) ák, hogy a házasságban élők általában véve egészségesebbek, s hosszabb életűek. Ami ugye, újfent hozzájárul a boldogságérzethez. Vagyis sok egybekattanó láncszem tanúskodik arról, hogy bár manapság sokan hangoztatjákezt, a házasság nem csak egy darab fölösleges papír, amire két egymást szerető embernek semmi szüksége. Rengeteg adat és vallomás bizonyítja, hogy a házasságjó- val több ennél. Még akkor is, ha sok házasság válással végződik, miként sok házasság nélküli párkapcsolat is. A válások ténye azonban nem ok és magyarázat arra, hogy ne házasodjunk, mint ahogy a „papír nélküli” párkapcsolatok felbomlásának ténye sem vezet oda, hogy soha többet ne akarjunk párban élni. Egyébként ez a hét a világ húsz országában a házasság hete. Ünnepeljünk! Mert az is boldoggá tesz. KOMMENTAR A bennünk lapuló Kotleba MOLNÁR NORBERT FI Nem lehet elégszer leírni: Szlovákia legfőbb megoldatlan problémája a romakérdés. Egy hasonló nagy probléma van még: hogyan próbálj a vagy nem próbálja megoldani a kérdést a politikai elit, s milyen megoldásokat vár el a társadalom. A politikusok úgy általában berezeltek Marian Kotleba győzelmétől Besztercebánya megyében, félelemérzetüket csak növelte, hogy a szélsőséges politikus pártja egyes közvélemény-kutatóknál már parlamenti pártként szerepel. Persze, nem attól félnek, hogy mi lesz itt, ha Kotleba primitivizmusa teret nyer, hanem attól, hogy olyan mandátumokat visz el tőlük, amelyek őket illetik. S mivel a megoldást nem tudják, átveszik a romakérdés megoldásában oly sikeresen kommunikáló Kotleba retorikáját. Robert Fico kormányfő-államfőjelölt a hétvégén a következőket mondta cseh lapoknak: A romák helyzete Szlovákiában nagyon rossz. A felelősség ezért maguké a romáké, de az államé is. Ha valaki szegény és bonyolult szociális helyzetben van, az még nem jelenti azt, hogy társadalomellenesen kell viselkednie és állatként kell élnie. Az első mondat telitalálat, a másodikban meglepő momentum, hogy egy hatalmon levő politikus végre az államot is felelőssé teszi a helyzetért, a harmadik mondatot a Ficóban megbúvó Kotleba mondta. Megtaláltuk a felelősöket: a romák és az állam. Csakhogy a romák mára annyira lemaradtak, hogy képtelenek maguktól felzárkózni. Az államnak kell segítenie. Ám ehelyett tovább mélyíti a szakadékot és ezzel a konfliktust is. Restriktiv intézkedéseket hoz, vezető politikusok úgy kommunikálnak, mint a kocsmai harcosok, ezzel is bátorítva az agresszivitásra és a túl egyszerű megoldásokra fogékony egyéneket és tömegeket. Ennek eredménye a nyitrai eset is. Kopasz hordák támadnak fiatalokra, csak mert másként gondolkodnak, s mert nem kopaszok. Az állam pedig mindent megtett azért, hogy megússzák. Ha nincs a sajtó, és nem akad, aki kiszivárogtatja a felvételeket, a kopasz horda ezt is megússza. Kaliňák belügyminiszter pedig hiába papol arról, hogy azért tartott hónapokig az eset kivizsgálása, nehogy kis büntetéssel megússzák a támadók a nyitrai verekedést. Blöff. Alibizmus. Nem sikerült elkenniük, ez az egyetlen pozitív üzenete a történteknek. A nyitrai eset csak folytatása egy másik nyitrai esetnek, Maiina Hedvig megverésének. Akkor sikerült megmentenie a baloldali belügyminiszternek és kormányfőnek (a híres Kaliňák-Fico-duó) néhány nyitrai kopaszt. Vagy megrázzák magukat a politikusok, és túllépnek a szidnék csendes tolerálásán, vagyjönnek a szkinek, és túllépnek a politikusokon. FIGYELŐ A megnyitó visszhangja Felemás a visszhangja a nemzetközi sajtóban a téli olimpia nyitóünnepségének. Oroszország Szovjetszkij Szport: A legjobb ötlet volt az orosz történelmet bemutatni, a zene is jól volt összeválogatva. Persze lesznek elégedetlenkedők. Az orosz tévénézők joggal idegeskedhettek a sok reklámblokkért. Emiatt néhány sportolót nem lehetett látni a bevonuláskor, ami tiszteletlenség. Szport Ekszpressz: Hogy az ötödik olimpiai karika nem gyulladt fel, egyáltalán nem volt zavaró. Egyesült Államok New York Times: Egyértelmű az üzenete ennek a túlzásokba eső megnyitónak: Oroszország minden szempontból visszatért. Nagy-Britannia Daily Telegraph: Szerelmes üdvözlet Oroszországból - hattyúk tava, háború és béke, orosz forradalom. Putyin- nak senkire nem volt szüksége a show-hoz: a legdrágább show, amit a világ valaha látott, az ő saj át show-j a volt. Independent: A 2014-es téli játékok nyitóünnepsége minden szempontból zavaros, de látványos volt. Svájc Neue Zürcher Zeitung: A házigazda úgy mutatta be magát, mint egy gazdag történelemmel rendelkező, egységes, jövőbe tekintő nemzetet. Természetesen sok mindent kispóroltak az ünnepi műsorból. A válságos időszakokat, a nép által megélt fájdalmakat, az elnyomott kisebbségeket. Spanyolország ElPaís: Szocsi bemutatta az orosz büszkeséget. A lokál- patrióta megnyitón Putyint csak kevesen fütyülték ki. Sport: A szocsi álom elkezdődött. Pompás megnyitó a téli olimpián. Hollandia De Volkskrant: Nem Putyi- né, hanem a NOB-elnöké volt a megnyitó. Thomas Bach beszéde olyan volt, amilyet már rég nem lehetett hallani magas pozícióban lévő sportvezetőtől. (MTI)
