Új Szó, 2014. február (67. évfolyam, 26-49. szám)

2014-02-06 / 30. szám, csütörtök

8 | Magas vérnyomás 2014. FEBRUÁR EGÉSZSÉGMAGAZIN www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com Szakértőnk Dr. Rudolf Pelikán aneszteziológus Következmenyek Ha valakinek magas a vérnyomása és nem kezelteti magát, olyan zárt edényhez hasonlít, amelyben egyre csak nő a nyomás, mígnem felrobban. Ugyanúgy viselkednek az erek és a szervek is, ha sokáig nagy nyomásnak vannak kitéve. Kezdetben ellenállnak, mert rugalmasak, de idővel rendszerint merevekké válnak. A megvastagodás miatt elzáródhatnak vagy törékennyé válhatnak. Bizonyos idő után felmondják a szolgálatot, és elpattanhatnak. Alattomosan támad a magas vérnyomás lgazr hogy a magas vérnyomás (hipertenzia) nem fáj, s kezdetben nem is okoz semmilyen panaszt, ám csendben feszíti, terheli, károsít­ja az ereket. Sokan nem is tudnak arról, hogy magas a vérnyomásuk. Talán ezzel magyaráz­ható, hogy az emberek nagy része lebecsüli ezt a betegséget. Jó, ha tudjuk, hogy magától nem múlik el. Szinte hihetetlen, hogy minden negyedik embernek magas a vérnyomása. Tudniuk kell: sokat tehetnek azért, hogy elke­rüljék súlyos következményeit. Néhány konkrét következmény Agyi érkatasztrófa Az agyér elzáródásának vagy megpattanásának következménye Emiékezetzavar, leépülés Az agyi ér szűkületének következménye, romlik az agy vérellátása Ischémiás szívbetegség A szíverek megnagyobbodásának és szűkülésének következménye, ennek következménye, hogy a szívizmot nem tudják táplálni Szívinfarktus A szív táplálását biztosító ér elzáródásának vagy elpattanásának következménye Veseelégtelenség A vese erei megnagyobbodásának és beszűkülésének következménye Ateroszklerózis A szervezet erei megnagyobbodásának és beszűkülésének következménye Az alsó végtag csonkolása Az alsó végtag ere elzáródásának következménye, amely a végtag elhalásához vezet A látás romlása vagy elvesztése A retina erei károsodásának következménye A kkor beszé­lünk magas vérnyomásról, hogy ha az erekben a nyo­más tartósan meghaladja a 140/90 mmHg-t. Ám egyszeri mérés alapján nem lehet a di­agnózist felállíta­ni, leg­alább két hétig rend­szeresen kell mérni. Az ma már alapkövetelmény, hogy az általános orvos - bármivel is fordul hozzá a beteg -, meg­méri a vérnyomást is. Ez annál is inkább fontos, mert nagyon gyakran így, véletlenül derül ki a betegség. Valamiféle jelei azért vannak a magas vérnyo­másnak, ilyen például: • fejfájás • rosszullét • fülzúgás • orrvérzés • álmatlanság • szívdobogás • mellkasi fájdalom • fáradtság • túlzott izzadás • bokadagadás • látászavar • légszomj Az orvosnak fel kell mér­nie azt is, hogy milyen állapotban van­nak a beteg szervei és erei. Ugyan­is a ma­gas vér­nyomás már hosszú ideje károsít­hatta a szervezetet anélkül, hogy az ember tudott volna róla. Ml A TEENDŐ? Ha az orvos magas vér­nyomást állapított meg és elvégezte a szükséges kivizsgálásokat - vér- és vizeletvizsgálat, EKG, szonográf - kérje meg, hogy • magyarázza el, mennyi­re veszélyes az állapota • milyen gyógyszereket kell szednie, és milyen a hatásuk • világosítsa fel, mit kell életmódján megváltoz­tatnia ■

Next

/
Thumbnails
Contents