Új Szó, 2014. január (67. évfolyam, 1-25. szám)
2014-01-31 / 25. szám, péntek
8 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2014. JANUÁR 31. www.ujszo.com RÖVIDEN Vincze László pozsonyi kiállítása Pozsony. Vincze László esztergomi festőművész Derűs évszakok című kiállítását ma 17 órakor nyitják meg Pozsonyban. A kiállítás helyszíne a Tryškáč Pub & restaurant (Padlých hrdinov 71. A kiállítás kurátora Tóth Sándor József Attila-dí- jas költő. A tárlat május 31-ig tekinthető meg. (k) Filmrendezőként debütál Meg Ryan Los Angeles. Filmrendezőként debütál Meg Ryan amerikai színésznő, aki az Ithaca című film forgatásakor dolgozik először a kamera másik oldalán. Ryan szerepel is az alkotásban Sam Shepard és Melanie Griffith oldalán. A történet alapjául William Saroyan (1908-1981) amerikai író The human comedy című műve szolgál, amely 1942-ben egy kaliforniai kisvárosban játszódik. (MTI) A pályázatnak hazai helyezettje is van A Bódva völgye képekben AJÁNLÓ Kassa. Több mint hatvan fotó látható a kassai Rovás Galériában, amelyek a Bódva völgye természeti szépségeit és épített örökségét mutatják be a határ mindkét oldaláról. A kiállítást a magyarországi BódvaPress Objektiven című fotópályázata előzte meg, amelyre közel 700 alkotás érkezett, hivatásos és műkedvelő fényképészektől. A szakmai zsűri az első három helyezett mellett további 15 alkotót jutalmazott. A díjazottak között hazai alkotó is van: a második helyen a debrődi Szemán Viktor végzett Debrődi növénytemplom című fotójával. A fotópályázat első helyezettje Lukács Boldizsár lett Rakacai tó című képével, a harmadik pedig Sztricskó Tamás lett Virágzás című felvételével. A február 17-éig nyitva tartó kiállításon szereplő fotók nemcsak a régió természeti környezetét, épített örökségét tárják a szemünk elé, hanem a vidék lakóinak mindennapjait is. (kov) Lukács Boldizsár: Rakacai tó Az OSZK kiállítása február 22-éig látogatható Kölcsey és könyvtára VESZTRÓCZY ZSOLT Budapest. A Kölcsey Ferenc életével foglalkozó tárlatok legtöbbje történeti vagy irodalmi szempontból mutatja be a Himnusz szerzőjét. Tematikailag jelentősen eltér ezektől az Országos Széchényi Könyvtár „Vágyva vágyok haza könyveim közé” című új kiállítása, mely a költőt és politikust egy eddig ismeretlen nézőpontból, a könyvtára és az olvasmányélményei alapján közelíti meg. Kölcseyt a reformkor kiemelkedő alakjaként, a Himnusz szerzőjeként tartja számon az utókor. Bár aktív éveit döntően egyjelentéktelen szatmári faluban, Csekén töltötte, innen is fel tudott emelkedni a korabeli szellemi és politikai elitbe. Leginkább költőként és politikusként tiszteljük, de életműve túlmutat ezen. Foglalkozott műfordítással, nyelvészettel, irodalomkritikával, jogi végzettségénél fogva volt megyei hivatalnok, Wesselényi perében pedig védőügyvéd, bár hirtelen halála végül megakadályozta e feladata ellátásában. Kölcsey egykori könyvtárában mintegy 1150 kötet - szép- irodalmi, történeti, természettudományijogi és filozófiai mű - volt megtalálható, ami akkoriban jelentős magángyűjteménynek számított. Ez hosz- szabb jogi procedúra után, 1867-ben a Nemzeti Múzeum Könyvtárához került, míg az iratanyagot a Tudományos Akadémia kapta meg. Az OSZK- ban látható kiállítás anyaga a hagyaték eme két, ma már különálló részéből nyújt tematikus válogatást. A folyóiratok és könyvek jó áttekintést adnak a Kölcsey személyiségét meghatározó műveltséganyagról, míg a levelek a könyvtár létrejöttének pillanatait és az ott szerzett olvasmányélményeket örökítik meg. A kiállítást egy korabeli könyvszekrény, íróasztal és a Kölcsey-könyvtár anyagából származó illusztrációk színesítik. A magyar kultúra napja alkalmából megnyílt kiállítás február 22-éig látogatható. Szél, szoknya, tenger, szerelem, biztonság, kutyák, halott lányok, napló, opera és idegenség Öt hazai magyar kötetről Az elmúlt hetekben öt új kötet is napvilágot látott a Kalligram Kiadó gondozásában. Ezeket ajánljuk figyelmükbe az alábbiakban. JUHÁSZ KATALIN Csehy Zoltán költői nyelvét az irónia és a játékos eklektika határozza meg, de gyakran és nagy élvezettel provokál. Ráadásul vitázni sem igazán érdemes vele, mert egy-egy bátor, ál-felszí- nes kijelentés mögött hatalmas enciklopédikus tudás rejlik. A legbanálisabb dolgokban is megtalálja az univerzálist, a rothadásban is keresi a szépet, és fordítva: az öröm mögött is képes felvillantani a tragédia lehetőségét. Új verskötete Nincs hová visszamennem címmel jelent meg. A költő a retródivatra céloz a címben. Vajon mit húz elő, mibe kapaszkodik, és miből indul ki az, akinek - koránál fogva - nincs hová visszamennie? Gere- vich András szerint Csehy úgy használja hatalmas műveltségét, ahogy a turista használja a térképet - miközben rálát az egészre, kijelöli magának az utat, amelyen végig szeretne menni. A társművészetek is szerepet kapnak a kötetben, főleg az opera, Csehy nagy szerelme. „Persze, ilyen sznob témákat, ogy opera, kontratenor vagy ar- peggio, nem lehet versbe írni manapság” - jegyzi meg a költő, de persze azért versbe úja, mindannyiunk örömére, sőt egy egész ciklust szentel neki a kötetben. Egy másik ciklusban az idegenség témáját dolgozza fel; saját idegenségét. A versek nagy része ugyanis idegen közegben, Stuttgartban íródtak, ahol az otthontalanság fogalma új megvilágításba kerül. Szúnyog Zsuzsát eddig költőként ismertük, két verskötete jelent meg. Ez a mostani mű egy furcsa regény vagy inkább egy hatalmas mozaik, amelynek egyes darabjai hiányoznak. Ezeket az olvasónak kell odaképzelnie. A szerző játszani invitál minket. Identitásjátékot játszunk: helyzetekkel, alakokkal. A Szél, szoknya, tenger sok- szereplős kötet, de meglehet, Szúnyog TŐZSÉR ÁRPÁD A KIFORDÍTOTT EMBER NAPLÓK NAPLÓJA hogy valamennyi szereplő ugyanazon személy. Rácz Boglárka „anyatöredékeknek” nevezi ezeket az írásokat, amelyekben rengetegnőjelenikmeg reális, abszurd vagy meseszerű helyzetekben, és a szerző mindet saját anyjának nevezi. Ha úgy tetszik, itt a válasz Esterházy Péter Harmonia Cealestis című művére. Könnyed humor szövi át ezeket a kisprózákat, amelyek nem állnak össze kerek egésszé, viszont minden töredék az újrakezdés izgalmas lehetőségét kínálja. Veres István nehéz feladványt prezentál Dandaranda című regényében. Az olvasónak arra a kérdésre kell megtalálnia a választ, vajon komolyan gondolja- e a szerző mindazt, amit ír, vagy a bolondját járatja vele, mármint az olvasóval. Németh Zoltán kritikus, irodalomtörténész ez utóbbira gyanakszik. Szerinte VERES ISTVÁN Dandaranda Szerelem, biztonság, kutyák Halott fold halott lányo ott föld lőtt 1 áj k H a L-o t ť > o o á L Iá Veres szándékosan pakolta tele hibákkal, következetlenségekkel a regényt, amelyben a kínai szereplő neve nem is azt jelenti magyarul, amit a szerző állít, amelyben advent után rögtön nyár következik, amelyben kedden kívánnak kellemes hétvégét a dolgozóknak. Ez a regény Németh Zoltán szerint pimaszul rákérdez az olvasó azon elvárásaira, amelyeket egy regény iránt támaszt. Például, ha már az egyik főszereplő kínai, az olvasó elvárja, hogy megtudjon valamit a kínai kultúráról. Nos, semmit sem tud meg róla. A szerző végig azt a játékot játssza, hogy állít valamit, majd a következő oldalon lazán megcáfolja azt. A kötet alcíme Szerelem, biztonság, kutyák. Nos, egyetlen szerelmes mondat sincs benne, a kutyákat pedig a közhiedelem szerint megeszik bizonyos népcsoportok. A biztonság arra utal, hogy a szerző egy időben biztonsági őrként dolgozott. Akit érdekel ez a szakma, Veres István könyvéből sok mindent meg- tudhatróla.Vagymégsem? Tőzsér Árpád A kifordított ember című naplókötete Vida Gergely szerint fontos kulturális korkép. Az olvasó a naplóíró gondolatait, érzéseit, ízlését is megismerheti, sőt, ha szerencséje van, még egyes művek születésének folyamatába is beleláthat. Nem beszélve arról, hogy a vécén ülve is láthatja a szerzőt. De ebbe most ne menjünk bele, legyen elég annyi, hogy Tőzsér Árpádról pontosan annyit tudunk meg, amennyit ő maga hajlandó megosztani velünk. A szerző alaposan megszerkesztette régebbi naplóit, mielőtt azokszép sorban megjelentek nyomtatásban. Saját bevallása szerint 1952 óta, tizenhat éves korától ír naplót. Azóta sokat változott az ok és a cél: kezdetben kikívánkozott belőle a mondanivaló, később szokásává vált a naplóírás, csakúgy voltteljes a nap, ha leírta érzéseit, gondolatait. Ilyenkor úgy érezte, csinált valamit aznap. A végére hagytuk Száz Pál Halott föld, halott lányok című kötetét. Furcsa szereplőket látunk furcsa perspektívából. Bele kell képzelnünk magunkat a lelkűkbe. Folyamatosan gondolkodnunk kell saját magunkról, emiatt szüneteket kell tartanunk az olvasásban, és a szünetek egyre hosszabbak, egyre nehezebb folytatni az olvasást. Thomas Bernhard önmarcangolása, Paul Auster írói technikája, Kafka világa jelenik meg ebben a műben, amelyben minden mondatnak funkciója van, és amelyben a mese úgy vegyül a valósággal, hogy a végén senki sem számít happy endre. an üljünk az Új Szóval-' OH LÓSÁG * a"®» * »• £0 ro KULOHSy őrrÉLETj gram a tudás közvetítésére - szórakoztató formában Az Új Szó munkatársai a Panta Rhei támogatásával a 2013/2014-es tanévben olyan oktatási segédanyagot állítottak össze, amely 600 hetedik osztályos diáknak adott lehetőséget szórakoztató módon új információkhoz jutni a kultúrák együttélésének kérdésköréről és az ezzel kapcsolatosan felmerülő problémákról. Panta Rhei MP140063
